Anna Déri Az ELTE Alumni Központ október 4-én kerekasztal-beszélgetést szervezett az Aula Magnában Mesterséges intelligencia kutatásban is az élen címmel.
A programot Pataki Csilla, az ELTE Alumni Központ vezetője nyitotta meg, köszöntve a hallgatóságot és bemutatva a kerekasztal-beszélgetés résztvevőit. A meghívottak között volt Csabai István, az ELTE TTK Fizika Intézet Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének egyetemi tanára és az MTA levelező tagja, Darázs Lénárd, az ELTE ÁJK egyetemi tanára és a Mesterséges Intelligencia Koalíció „Szabályozás és etika” munkacsoportjának vezetője, valamint Gulyás László, az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense. Ezután Pataki Csilla átadta a mikrofont a beszélgetés moderátorának, Teslár Ákosnak, a Tudománypolitikai Iroda vezetőjének.
Teslár először arra kérte a vendégeket, hogy meséljenek az első találkozásukról a mesterséges intelligenciával, illetve arról, hogy azóta milyen szerepet tölt be az életükben. Csabai István kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia története több hullámra osztható: valamikor az ötvenes és hatvanas évek fordulóján kezdődött a perceptron születésével, majd némi elcsendesülés következett, és a nyolcvanas évek végétől került ismét előtérbe: éppen akkor, amikor Csabai egyetemre járt. Ekkor találkozott mélyrehatóbban ezzel a témával, sőt, doktori disszertációját is erről írta. Szerinte a mesterséges intelligencia 2010 óta ismét felmenő hullámát éli, maga is vezet egy lelkes csoportot, akikkel annak elsősorban tudományos alkalmazásával foglalkoznak.
Darázs Lénárd életének nagy része jogászként fizika, matematika és mesterséges intelligencia nélkül telt el. Az elmúlt években azonban kutatói és oktatói tevékenysége során mozaikszerűen számára is összeállt egy kép a témáról. Magánjogászként észlelte, hogy a szerződési jogtól kezdve a kártérítési jogon át egészen a szerzői jogig minden érinti ezt a területet. A versenyjogban pedig azzal a jelenséggel találkozott, hogy megjelent az adat mint erőforrás a piacon. 2018-ban szerencsés fordulat következett be az életében, ekkor alapították meg ugyanis a Mesterséges Intelligencia Koalíciót, ahol megválasztották a „Szabályozás és etika” munkacsoport vezetőjévé, és nemrég az ELTE Mesterséges Intelligencia Szabályozás és Etika Tudásközpont megalapításában is részt vett. Ami Gulyás Lászlót illeti, ő programozóként végzett az ELTE TTK-n, itt találkozott először az AI-jal egy kurzus keretében. Munkásságát azóta kíséri a mesterséges intelligencia: jelenleg az Egyetemi-Vállalati Együttműködési Intézetben segíti az együttműködések megkötését, illetve koordinálását, és ennek keretében dolgozik a Mesterséges Intelligencia Tanszéken is.
A bemutatkozó kör után Teslár Ákos megkérte a vendégeket, hogy próbálják meg átadni a mesterséges intelligencia lényegét a hallgatóság számára. „A mesterséges intelligencia könnyen beilleszthető egy történelmi folyamatba. Az ember eszközöket használ. A kőbaltától kezdve a szakócán át, valamivel mindig segítettük magunkat. Az ipari forradalom következtében pedig gépeket kezdtünk építeni. Úgy gondolom, hogy most az történik, hogy a digitális világban építünk gépeket. Ugyanazt folytatjuk, amit mindig is csináltunk, csak ezek a gépek hirtelen olyan dolgokat is tudnak már csinálni az információval, amit eddig az emberhez kötöttünk” – magyarázta az AI lényegét Gulyás László. Darázs Lénárd szerint a mesterséges intelligenciával kapcsolatban fontos az is, hogy ha visszajelzést kap a környezetétől, akkor képes a saját „magatartását” korrigálni, tehát a betáplálásokon keresztül folyamatosan okosodik.
A beszélgetés címéhez hűen a moderátor következő kérdése a meghívottak sikereire irányult. Gulyás László büszke arra, hogy több projektben is képviselheti az ELTE-t. Az egyik például kisvállalkozások számára próbálja népszerűsíteni és elérhetővé tenni a mesterséges intelligenciát. Emellett a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Mesterséges Intelligencia Szakosztályát is vezeti másfél éve. Szerinte kevés olyan egyetem van, ahol a karok között olyan jó együttműködés lenne, mint az ELTE-n. Példaként említette, hogy az Informatikai Karon együttműködnek többek között a TTK-val, az ÁJK-val és a PPK-val is.
A mesterséges intelligencia nagyon aktuális téma, amiben az ELTE élen jár.
Csabai István kifejezetten szerencsésnek tartja magát, amiért doktorálása után kimehetett az USA-ba, és egy olyan programban vehetett részt, ami az egyik első tudományos nagyadat-projekt volt: az univerzum háromdimenziós térképét alkották meg. Hazaérkezve az oktatást is próbálta az ott tapasztaltak szerint igazítani az egyetemen, amire a diákok is mindig fogékonyak voltak. Egyik doktorandusza, Ribli Dezső 2018-ban, amikor a mesterséges intelligencia ismét felfutóban volt, részt vett egy nagy nemzetközi versenyen. Ezen a versenyen mammográfiai röntgenképeket kaptak, amelyek közül pár száz esetben megmondták, hogy melyik rákos és melyik nem, néhányról azonban a versenyzőknek kellett megállapítani két hónap alatt.
Ribli kifejlesztett egy olyan módszert, amivel nemcsak megnyerte a versenyt, hanem eredményei összemérhetőek lettek a radiológusokéval a mammográfiai diagnosztikában.
Forradalmi változást hozott, amire építve azóta is kapcsolatban állnak a Semmelweis Egyetemmel, kórházakkal, valamint orvosokkal, és próbálnak orvosi képdiagnosztikai módszereket fejleszteni.
Darázs Lénárd számára nagy siker volt, hogy a mesterséges intelligenciát illetően releváns jogi szempontokat közvetíteni tudta az Európai Bizottság felé, nagy részüket pedig el is fogadták, ugyanis a területen zajlik egy európai szintű jogegységesítési folyamat. Ez a szabályozás négy kategóriát állít majd fel. A tiltott csoportba az AI olyan formációi fognak tartozni, amelyek nem használhatóak. A nagy kockázatú kategóriába sorolnak majd mindent, amit érzékeny kérdésnek találnak: itt az emberi felügyelet fontosságát feltételezik. A szabályozás kialakítói egy emberközpontú, az emberi jogokat, a szociális biztonságot előtérbe helyező mesterséges intelligencia kialakításában érdekeltek, miközben igyekeznek kiküszöbölni ez ebből származó versenyhátrányokat.
„Ez egy egészen másfajta technológia, mint amit szabályozni lehet. […] Kormányoknak, akik egyébként még egyszerűbb kérdésekben is nehezen állapodnak meg, amik nem is érintenek ennyi gazdasági potenciált, meg kellene állapodniuk az összes emberrel, mivel a technológia ott van mindenki kezében” – fogalmazott Csabai az AI szabályozásának nehézségeiről. Darázs szerint fel kell venni a lépést a gyors változással. Az egyetemeknek például át kell alakítaniuk a számonkérések lehetőségét. Régen féltek a vonattól és az autótól is, de azoktól sem dőlt össze a világ.
Csabai elmesélt egy anekdotát, hogy felhívja a figyelmet a deepfake veszélyeire: „Kaptam a TTK dékánjától egy levelet. A levélben egy link volt azzal a szöveggel, hogy ezen a linken találhatjuk a pályázati anyagot. Az ember ilyenkor egyből gyanakodni kezd. Az ELTE-nek azonban van egy zárt rendszere a biztonság miatt. Leellenőriztem, tényleg a dékán hivatalos címéről jött az üzenet. De még mindig nem kattintottam rá, jobban megvizsgáltam a linket, amiben szerepelt az ELTE szó. Ekkor próbáltam felhívni a dékán urat, de nem sikerült. Majd képernyőképet készítettem a levélről, és elküldtem neki, feltéve a kérdést, hogy biztosan ő küldte-e. Egyből érkezett is a válasz, hogy a link biztonsággal megnyitható. Egy dolgot rontott el a mesterséges intelligencia-vírus, mégpedig azt, hogy »kedves Ervinnek« szólított.”
A mesterséges intelligencia hatalmas változást hoz az életünkbe. Csabai szerint már azzal nagy meglepetést okozott, hogy nem a legkevésbé kedvelt munkakörök elvégzését vette át, hanem felülről kezdte el, kiváltva ezzel például az írók, színészek és egyetemi tanárok tiltakozását is. Szerinte az, hogy az AI rendesen el tudjon mosogatni vagy éppen ki tudja pakolni a mosogatógépet, később fog csak bekövetkezni.
Sok emberi érték és szokás nem lesz tovább fenntartható az általa okozott változás miatt.
Természetesen komoly kihívásokat okoz az oktatás területén is. Gulyás László elmondta, hogy a ChatGPT nem feltétlenül jelent könnyebbséget a hallgatóknak, mivel az általa leírtakat mindenképpen ellenőrizni kell, hogy tudományosan releváns állításokat kapjunk. Felhívta a figyelmet az AI felelősségteljes használatára, amire az Informatikai Karon is ösztönzik a hallgatókat.
A meghívott vendégek alaposan körbejárták a mesterséges intelligencia kérdéskörét, tágítva róla a hallgatóság tudását is. Amennyiben az érdeklődőkben maradt még megválaszolatlan kérdés, azt a beszélgetés után személyesen feltehették a szakembereknek.
