Mi történik, ha egy bölcsészhallgató hirtelen szembetalálkozik a témájával – nem tanulmánykötetek lapjain, hanem hús-vér valóságként? Ér bármi bármit is – akár a világ összes könyvét tartalmazó könyvtár –, ha az örökkévalóság távlata nehezedik rá? És hosszútávon még maga az Ördög is megszerethető? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Prudencia Hart különös kivetkezése (eredeti címén: The Strange Undoing of Prudencia Hart), mely Závada Péter nagyszerű fordításában ezúttal magyarul is élvezhetővé vált a Stúdió K színpadán.
„A feltolakodó undor okán” – DIA-beszélgetés Petri György tekintetéről
Teltházzal találkozhattak azok, akik ellátogattak a január 25-én a Petőfi Irodalmi Múzeum Vörös Termébe. Turi Tímea költővel és Forgách András íróval Radics Péter, a Digitális Akadémia vezetője beszélgetett, aki a betegség miatt távol maradt Bazsányi Sándort helyettesítette. Szó volt Petri György paradox lokálpatriotizmusáról, a tárgyias és alanyi költészetről, valamint a Petri-kultusz (vagy inkább mítosz) kortárs helyzetéről is.
„A fantasy nem mese!” – Moskát Anita és Markovics Botond a Három Szerbben
A sci-fi irodalom nem csak csöcsös-lövöldözős könyveket jelent, a Star Wars pedig minden híreszteléssel ellentétben nem űropera, hanem space fantasy. Többek között ezt is megtudhatták azok, akik január 25-én este a Három Szerb SZÓKÖZ-estje felé vették az irányt. A beszélgetéssorozat vendégei ezúttal Moskát Anita és Markovics Botond Zsoldos Péter-díjas fantasy és sci-fi írók voltak.
Gazdátlan tényrakások – rendhagyó Petri-kiállítás nyílik a PIM-ben
Február 9-én nyitja meg kapuit a Petőfi Irodalmi Múzeum új Petri György-kiállítása, a „Petri-tér”. Az interaktív kiállítás a költőhöz kapcsolódó beszélgetéseknek, koncerteknek, előadásoknak is helyet fog adni.
Turbómagyar piroscsizma, liberális magnetofon
Nehéz fába vágta a fejszéjét Regős Simon és Horváth Csaba társulata, mikor a kultikus Illyés Gyula-szociográfia színpadra vitelére szánta el magát. Hiszen még regények dramatizálása is általában komoly és nehezen teljesíthető feladatot jelent – hát még egy esszéé! Ezt figyelembe véve talán nem is tűnik akkora csodának, hogy nem igazán sikerült leküzdeni a műfaji és tematikai adottságok akadályait – ilyen volt a Puszták népe (társadalmi szorongásról) az Ódry színpadán.
„Vitalitás és derű” – Bacsó Béla könyvbemutatója a BTK-n
Ahogy mondani szokás, „rendhagyó” eseményen vehettek részt azok, akik –intellektuális szakadatlanságtól fűtve, az előadásaik, szemináriumaik után még – este hat órakor betévedtek az esztétika tanszékre. Itt került ugyanis bemutatásra Bacsó Béla Tanár Úr új tanulmánykötete, az Esztétika és műértés a Kijárat Kiadó gondozásában.
Ellebegő szövegek – ilyen volt az Atmosphere első epizódja
Túlvilági hangulattal, elszállós beatekkel és sokszínű szövegekkel találkozhattak május 17-én az Auróra vendégei. Megrendezésre került ugyanis első alkalommal a Nyolc Ág Stúdió új rendezvénysorozata, az Atmosphere.
A szexuális költészet nehézségeiről
A (nem csak romantikus értelem vett) szexualitás és a költészet viszonya volt a témája a Budapesti Tavaszi Fesztivál szerda esti programjának, ahol Artner Szilvia Sisso beszélgetett Borda Réka, Ferencz Mónika és Nádasdy Ádám költőkkel, műfordítókkal. A némileg tabusított téma ellenére sem felszabadultságból, sem nevetésből nem volt hiány.
Kellenek-e még mesterek? – Mesterek és tanítványok konferencia a Fiatal Írók Szövetségének szervezésében
Mikor és hol jelenik meg a dilettáns és annak mai jelentésben álló fogalma az európai kultúrában? Dilettánsnak vagy professzionálisnak tekinthető-e Csáth Géza képzőművészeti életműve? Milyen szálak kötöttek „mesteréhez”, Rippl-Rónai Józsefhez? És milyen egy mester-tanítvány viszony – ha van – napjainkban? Ezekre a kérdésekre kaphattak válaszokat azok, akik részt vettek a Fiatal Írók Szövetségének Mesterek és tanítványok elnevezésű minikonferenciáján.
„Dicsérni jöttem, nem temetni” – kerekasztal-beszélgetés a József Attila Körről
Váltakozó intenzitású esten vehettek részt azok, akik ellátogattak április 6-án a magyar irodalmárértelmiség lassan otthonná kuckósodó törzshelyére, a Nyitott Műhelybe. Az est témája, ahogy a cím is ígérte, a József Attila Kör sorsa volt, annak kezdetétől a fénykoron át egészen a hanyatlásig. A meghívottak Szilágyi Ákos, Menyhért Anna, Balogh Endre és Gaborják Ádám, a JAK korábbi elnökei voltak (igaz, jócskán foghíjasan). Őket Svébis Bence és Karafiáth Orsolya kérdezte.