A cikksorozat második része a Nagy Háború lezárását és az azt követő forradalmakat mutatja be – mindezt Károlyi szemszögéből. Nyomon követhetjük a gróf politikai párharcát …
![](https://elteonlinenew.elte.hu/wp-content/uploads/2024/06/image-370x502.png)
Az ELTE hallgatói magazinja
A cikksorozat második része a Nagy Háború lezárását és az azt követő forradalmakat mutatja be – mindezt Károlyi szemszögéből. Nyomon követhetjük a gróf politikai párharcát …
Május 9–10-én, Trefort Ágoston, Eötvös József és Széchenyi István (portréinak) figyelő tekintete alatt gyűltek össze az érdeklődők az ELTE BTK kari tanácstermében, a „Csáth Géza életműve és hatása” címet viselő konferencián. Az előadásokból többek között megtudhattuk, milyen hatással volt zenei képzettsége, orvosi munkája és morfinizmusa az író novellisztikájára.
Károlyi Mihály a kor egyik leggazdagabb magyar arisztokrata családjába született, barátai és rokonai a századforduló legbefolyásosabb politikusai voltak – és végül mégis ő lett a magyar történelem egyik nagy kitaszítottja. Jelen cikksorozatban olvashatunk majd forradalmakról, kémekről, bérgyilkosokról, mindenféle szerencsétlenségről és szerencsétlenkedésről, illetve egy huszonhétéves száműzetés történetéről is, és megtudhatjuk, hogyan jutott a gróf erre a sorsra.
Love Me Do. She Loves You. Can’t Buy Me Love. All You Need is Love. And I Love Her. Lehetne még sorolni a love-os nótáikat. A Beatles a világtörténelem egyik legsikeresebb zenekara. Eleinte rock’n’rollt és beatzenét játszottak, de aztán ’65-ben szívtak egy slukkot Bob Dylan spanglijából, és a popzenében addig ismeretlen pszichedelikus tájakra repültek. Az első daluk, amely nem a lányokról és a szerelemről szól, a Nowhere Man volt az 1965-ös Rubber Soul albumukon. Ezután mérhető változás történt nemcsak a zenéjükben, hanem a dalszövegeikben is. Ebben a cikkben egy kis szociolingvisztikai kutatás eredményét szeretném megosztani: konkrét statisztikákban mutatom be, hogyan változott a Beatles. Graca Endre cikke.