Az ELTE hallgatói magazinja
A „Herczeg Ferenc a kánonban és a középiskolában” konferenciát október 17–18-án rendezték meg az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Az előadások célja, hogy az érdeklődők jobban megismerjék az írót és fontosabb műveit, így például a 2020-ban kötelező olvasmányok közé avanzsált Az élet kapuja és Bizánc című munkáit. Ki volt Herczeg Ferenc, és miért érdemes beszélni róla?
Az Európa-szerte megrendezett Kutatók Éjszakáján ezúttal is változatos előadásokkal, kísérletekkel, laborbejárásokkal és játékos programokkal várják az érdeklődőket, szeptember 27–28-án. Az ELTE-karok által szervezett programokban bárki találhat számára is érdekes témát – a hipnózistól az űridőjárásig, a mesterséges intelligenciától az eutanáziáig „minden is” terítékre kerül.
1919 július eleje. Károlyi Mihály, ex-miniszterelnök és -köztársasági elnök egy krumplival megrakott szekéren hagyta el az országot a családjával, és ezzel megkezdődött huszonhét évig tartó száműzetése. Útja ezután Olaszországon, Jugoszlávián, Anglián, Franciaországon, Mexikón és az Egyesült Államokon át vezetett – sőt, a Szovjetuniót is meglátogatta –, és csak 1946-ban térhetett ismét haza. Jelen cikk az emigráns Károlyi szerencsétlenségeinek sorozatát mutatja be.
A cikksorozat második része a Nagy Háború lezárását és az azt követő forradalmakat mutatja be – mindezt Károlyi szemszögéből. Nyomon követhetjük a gróf politikai párharcát …
Május 9–10-én, Trefort Ágoston, Eötvös József és Széchenyi István (portréinak) figyelő tekintete alatt gyűltek össze az érdeklődők az ELTE BTK kari tanácstermében, a „Csáth Géza életműve és hatása” címet viselő konferencián. Az előadásokból többek között megtudhattuk, milyen hatással volt zenei képzettsége, orvosi munkája és morfinizmusa az író novellisztikájára.
Károlyi Mihály a kor egyik leggazdagabb magyar arisztokrata családjába született, barátai és rokonai a századforduló legbefolyásosabb politikusai voltak – és végül mégis ő lett a magyar történelem egyik nagy kitaszítottja. Jelen cikksorozatban olvashatunk majd forradalmakról, kémekről, bérgyilkosokról, mindenféle szerencsétlenségről és szerencsétlenkedésről, illetve egy huszonhétéves száműzetés történetéről is, és megtudhatjuk, hogyan jutott a gróf erre a sorsra.
Love Me Do. She Loves You. Can’t Buy Me Love. All You Need is Love. And I Love Her. Lehetne még sorolni a love-os nótáikat. A Beatles a világtörténelem egyik legsikeresebb zenekara. Eleinte rock’n’rollt és beatzenét játszottak, de aztán ’65-ben szívtak egy slukkot Bob Dylan spanglijából, és a popzenében addig ismeretlen pszichedelikus tájakra repültek. Az első daluk, amely nem a lányokról és a szerelemről szól, a Nowhere Man volt az 1965-ös Rubber Soul albumukon. Ezután mérhető változás történt nemcsak a zenéjükben, hanem a dalszövegeikben is. Ebben a cikkben egy kis szociolingvisztikai kutatás eredményét szeretném megosztani: konkrét statisztikákban mutatom be, hogyan változott a Beatles. Graca Endre cikke.