Az ELTE hallgatói magazinja
Cikksorozatunk első részében a szerb–horvát konfliktus zenei világát ismerhettük meg, a második részben pedig a boszniai háború csatamezején visszhangzó dallamok felé fordítjuk hallószerveinket. Elitcsapatok dicshimnuszai, ostromok balladái és a bosnyák elnöknek címzett korabeli „disstrackek” is megszólalnak.
A Nyugat-Balkán: népek bölcsője, kultúrák tárháza és – puskaporos hordó. Ennek a furcsa elegynek köszönhetően született meg itt a kilencvenes években, a jugoszláv háború idején egy olyan zenei niche, amely talán az egész világon egyedülálló: poppal, diszkóval és rockzenével vegyített délszláv népi dallamok, amelyek isteni igazságra és nemzeti mitológiára hivatkozva bátorítják a hadsereget a csatára, miközben melegebb éghajlatra küldik az ellenséget. A cikksorozat első részében a szerb–horvát konfliktus zenei világa kerül terítékre.
Hogyan változott a férfieszmény a nyugati kultúrkörben az ókortól a modern korig? Mi okozza a válságot a 21. században? Lányi András meghívta az ELTE TáTK-ra Tevesz Lászlót, aki március 27-én a férfiak útkereséséről és a férfieszmény válságáról beszélt. Tudósítás egy humánökológiai disputáról.
Kellemes szerda este a Trefort-kertben található Könyvtár Klubban: egy pohár kisfröccs mellett kerekasztal-beszélgetés az interjúkészítésről, majd fotómágia-workshop. Idén húsz éves az ELTE Online, ennek apropóján …
Cikksorozatunk hőse az őszirózsás forradalom bukása utáni huszonhét éves száműzetése végén hazatér. Vajon hogyan élte meg Károlyi a második világháború utáni éveket? Hogy vélekedett a kommunisták erőszakos térnyeréséről? Hova vetette ezután a sors? A Károlyi-cikksorozat utolsó részében mindenre fény derül.
Károlyi huszonhat évnyi emigrációja során szoros kapcsolatot tartott fenn mind a külföldi, mind a magyar kommunistákkal. Egy alkalommal – elmondása szerint – megmentette Rákosi életét, a harmincas években pedig a Szovjetunióba is eljutott. Milyen volt a kapcsolata a kommunistákkal? Mit tapasztalt moszkvai útján? A cikkből minden kiderül.
Az Európai Parlament harmadik alkalommal rendezte meg a Citizens’ Language Days konferenciát Luxemburgban és Brüsszelben, december 3–4. között. A programsorozat luxemburgi eseményeihez volt szerencsém csatlakozni kollégáimmal – fordító mesterszakos hallgatókkal –, akik mindannyian különböző EU-tagállamokból érkeztek az uniós fővárosba.
„A debütáló albumához közeledő alternatív rockzenekar vagyunk, ami különleges harmóniákkal és varacskos riffekkel dolgozza fel önnön működésképtelenségét. Néha stadionrock, néha szintipunk, néha bohóckodás.” Így definiálja magát a budapesti alsó-underground bohóczenekara, a Herold. November 22-én jelent meg az Animals című single a közelgő albumról, december 22-én a Turbinában, december 27-én pedig a Lámpásban koncerteznek. Interjú.
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatának keretei között, november 15-én tartották meg az ELTE-n a Humántudományok és a mesterséges intelligencia címet viselő konferenciát. A ChatGPT 2022-es …
A „Herczeg Ferenc a kánonban és a középiskolában” konferenciát október 17–18-án rendezték meg az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Az előadások célja, hogy az érdeklődők jobban megismerjék az írót és fontosabb műveit, így például a 2020-ban kötelező olvasmányok közé avanzsált Az élet kapuja és Bizánc című munkáit. Ki volt Herczeg Ferenc, és miért érdemes beszélni róla?