Graca Endre Árpád A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatának keretei között, november 15-én tartották meg az ELTE-n a Humántudományok és a mesterséges intelligencia címet viselő konferenciát. A ChatGPT 2022-es megjelenése óta ez az egyik legaktuálisabb téma a tudományokban és a közbeszédben is. Jól alátámasztja ezt néhány szemléletes példa: 2023-ban már 62 országnak volt nemzeti MI-stratégiája, a ChatGPT-nek pedig ma már több mint 200 millió rendszeres felhasználója van.
Bartus Dávid dékán úr már nyitó szavaiban megjegyezte, hogy nem mesterséges intelligencia írta a beszédét: bár ez körülbelül két évvel ezelőtt még izgalmas lett volna, ma már az MI jószerével a mindennapi életünk részévé vált. A konferencián nem az MI technológiai háttere volt a középpontban, sokkal inkább a bölcsészettudományokat érintő területek, a szövegekkel, nyelvoktatással, fordítással, képekkel és zenével kapcsolatos kérdések kerültek terítékre.
Szóba került például az MI hatása a munkaerőpiacra. Többször elhangzott, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése a bölcsészek munkahelyeit egyelőre nem fenyegeti, sőt, a bölcsészszakmák is használhatják és beépíthetik ezeket az eszközöket. Eszenyi Réka, a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék oktatója például megjegyezte: a neurális gépi fordítás fejlődése sok szempontból megkönnyítette, hatékonyabbá tette a fordítók munkáját. Hozzátette, hogy
bár ma már léteznek olyan szövegtípusok, amelyeket „humán fordító” nélkül is le tudnak fordítani, a szakmabeliek ma is bőséggel kapnak megbízásokat.
Emellett évente körülbelül 60 új hallgató érkezik az ELTE FTT-re, és ez a szám a ChatGPT megjelenése óta sem csökkent.
Az MI és a neurális fordítómotorok megjelenése az oktatásban is kihívást jelent. Dr. Horváth László előadásában az MI pedagógiai integrációjáról beszélt, hiszen használatát nem lehet elkerülni: sokan például ChatGPT segítségével írják meg a házi feladatot, beadandót. Ma már léteznek MI-detektor szoftverek, amelyek képesek felismerni az MI által írt szövegeket, de Horváth László megjegyezte, hogy ezek még a fejlesztők elmondása szerint sem mindig megbízhatók.
Krizsai Fruzsina MI vagy ember? című előadásában arra kereste a választ, milyen könnyedén ismeri fel az átlagember az MI által írt szövegeket. Kérdőívét közel 600-an töltötték ki, a válaszadók pedig egészen jó arányban, 66%-ban felismerték, hogy mesterséges intelligencia vagy ember írta-e a szövegeket. A válaszadók szerint az MI-szövegek helyenként logikátlanok, összefüggéstelenek voltak, sablonosnak hatottak vagy helytelenül használtak bizonyos szófordulatokat
– ettől függetlenül az MI ma már képes megtéveszteni az átlagolvasót.
Eszenyi Réka szerint az oktatóknak is bővítenie kell a kompetenciáikat, és professzionális MI-felhasználókká kell válniuk, mert a hallgatók is használják ezeket az eszközöket. Az ELTE fordítószakos hallgatóinak nagy része is használ gépi fordítást: egy 2023-as felmérés szerint az FTT hallgatóinak 91,5%-a, ebből 44% gyakran vagy mindig.
Az eszközök a tanárok munkáját is segíthetik. Mezőfi Rebeka hangsúlyozta, hogy az általa megkérdezett tanárok szerint az MI segíthet az óratervezésben, de csak ugródeszkaként használják – ezzel Ősze András is egyetértett előadásában, aki gyakorló tanárként maga is kísérletezett ilyesmivel. Emellett az oktatók az MI-eszközök használatával könnyebben kereshetnek hang- és képanyagot az órájukhoz. A nagy nyelvi modellek által generált feleletválasztós feladatok és mintaesszék hasznosak lehetnek a diákoknak, az MI azonban a diákok értékelésére nem használható.
Horváth László az MI használatának négy fő veszélyét emelte ki: az MI adatokat gyűjthet a felhasználókról, emellett „hallucinálhat” is – vagyis a válaszadási kényszer miatt időnként helytelen válaszokat talál ki –, továbbá probléma lehet még a „szintetikus hízelgés”, vagyis az, hogy az MI túl pozitívan áll hozzá a felhasználó véleményéhez.
Végül az MI használata tompíthatja a kritikus gondolkodást, magával a mesterséges intelligenciával szemben is.
Az MI használatát ma már az oktatásban sem lehet teljesen kiszűrni, így a fenti veszélyek elkerülése érdekében Horváth László felvetése szerint hasznos lenne egyfajta „MI-használati útmutató” diákok és egyetemi hallgatók számára is, akiket az ilyen eszközök tudatos használatára kellene ösztönözni. Hargitai Lili azonban rámutatott: egy 60 flamand tanárnak adott kérdőív eredményei alapján a megkérdezett tanárok iskoláinak csak 20%-a rendelkezik az MI-vel kapcsolatos iránymutatással.
Az MI a kutatásban is segítheti a bölcsésztudományokat. Silhavy Zita a Google Gemini által támogatott Notebook LM használatát mutatta be, amely a rendszerbe feltöltött szöveges dokumentumokat, hangfájlokat és videókat feldolgozva képes egy-egy témakör szakértőjévé válni. A felhasználó áttekintéseket, gyakori kérdéseket, tanulmányi útmutatókat és jegyzeteket kérhet, interaktívan kommunikálhat a rendszerrel, sőt, a Notebook LM akár egy összefoglaló jellegű podcastet is képes generálni egy-egy tanulmányról, esszéről.
Kellerwessel Klaus a képgeneráló MI-eszközök a pszichológia területén történő felhasználását kutatta. A Midjourney például az automatizált depressziószűrésre is alkalmas lehet. 230-an vettek részt a felmérésen, akikkel 78 órányi interjú készült, és összesen 38 ezer képet generáltak a szoftver segítségével. A CardiffNLP: roBERTa modellel az interjúk és a generált képek alapján a résztvevőknél a depresszió tüneteit is vizsgálták. A képgenerálás kreatív folyamatának és az azt kiváltó flow-élménynek stresszcsökkentő hatása volt,
a vizuális fókusz leépítette a belső gátakat, és a szabad asszociáció megkönnyítette az önkifejezést.
Összességében tehát jól érzékelhető, milyen változatos területeken használható a mesterséges intelligencia a humántudományokban – szóba került többek között az oktatás, fordítás, kutatás és a pszichológia is. Ezek az eszközök hatékonyabbá tehetik a munkánkat, fontos azonban az eszközök tudatos használata, és a lehetséges buktatók, kockázatok ismerete.
Fotók: Reuter Réka
