Csenge Lugosi Tavasszal az ELTE két nagyszerű konferenciáján is volt szerencsém részt venni. Ezek egyikét, a multidiszciplináris, ismeretterjesztő Bolyai Konferenciát a névadó Bolyai Kollégium, az ELTE természettudományos és informatikai szakkollégiuma rendezte meg április 6-án, immár a 28. alkalommal.
A kétnapos esemény hat különböző szekcióra volt bontva, 33 különböző előadással és 20 változatos poszterrel. Az egységek egymás után következtek, így mindenkinek lehetősége nyílt minden előadáson részt venni. A témák széles választékot alkottak a dunai halak fajkompozíciójától kezdve a parasztüldözésen át az exobolygók légkörzéséig. Minden szekció során szavazni lehetett a legjobb előadóra, és a kiválasztottak a Bolyai Közönségdíj elismerésben részesültek.
Mindkét nap reggelivel fogadtak bennünket: teával, kávéval, üdítővel, péksüteményekkel és szendvicsekkel, melyek egész nap rendelkezésünkre álltak, ha felfrissülésre vágytunk a szünetek során. Meglepetésünkre friss gyümölcs és csokiszökőkút is színesítette a palettát; az előadóknak pedig ebédet is biztosítottak, a főételek közül előre választhattunk. A szombati nap közepén interaktív plenáris előadást hallgathattunk meg az éghajlatváltozás és a kutatók kapcsolatáról, mely pazar eszmecserét eredményezett, míg másnap a vulkánkitörésekről és földrengésekről bővíthettük tudásunkat egy izgalmas és humoros előadásnak köszönhetően.
Szombat este borkóstolóval lepték meg az előadókat: a hangulatos beszélgetés mellé sorban érkeztek a pannonhalmi különlegességek. Érdekes élmény volt elvegyülni a különféle tudományterületeken tevékenykedő fiatalok közegében, betekinteni más kutatások működésébe, megosztani velük a saját eredményeinket, közös témát találni velük, meghallgatni a történetüket.
A másik konferencia, amelyen részt vettem, az Eötvös Konferencia volt,
mely már hat alkalommal nyerte el az ELTE Év Tudományos Rendezvénye-díjat, és immár huszonötödik alkalommal került megrendezésre.
A szintén kétnapos rendezvényen 31 szekció kapott helyett, többnyire négy-hat került sorra párhuzamosan a Kollégium különböző termeiben, hiszen az ELTE összes karának volt lehetősége képviseltetni magát – minden karról meghívást kaptak az oktatók is. A hallgatóságnak így döntenie kellett, hogy melyik szekció előadásait hallgatja meg, de bőven volt miből választani:
123 előadó és 26 poszterrel érkező hallgató kapott lehetőséget arra, hogy bemutassa munkáját.
A legjobbnak ítélt előadások írásos formában jelentek meg az Adsumusban, az Eötvös Collegium folyóiratában. A hallgatói előadások témái között szerepelt a kreol- és a francia nyelv együttélése Réunion szigetén, Thököly Imre hatalmának csúcsa, illetve a női szerepek a XX. századi gyermekirodalomban.
Saját előadásom napján háromfogásos ebédet kaptunk a Perc Bisztróban, ahol lehetőségünk nyílt jobban megismerkedni egymással. Természetesen itt sem maradtunk szendvics nélkül a kávészünetekben. Pénteken a XXI. századi evés- és testképzavarok voltak a plenáris előadás témái, szombaton pedig az EU és Grönland kapcsolatáról hallhattunk, energiabiztonsági szempontból.
Mindkét konferencián ingyenes volt a részvétel, sőt, regisztrációhoz sem volt kötve. Szálláslehetőséget is biztosítottak azoknak, akik igényelték –
hiszen bár többségében az ELTE hallgatói érkeztek a rendezvényekre, más egyetemek is képviseltették magukat.
Mindkét eseményen nagy megtiszteltetés és élmény volt részt vennem. A saját előadásom témája
a funkcionális fajtaszelekció hatása volt a kutyák szociális tanulási képességére.
A szociális tanulás alapvető szinkronizációs mechanizmus a kutya-ember kapcsolatban. Nemrég kiderült, hogy az emberrel való együttműködésre szelektált munkakutyák hatékonyabban tanulnak az embert megfigyelve, mint a független munkavégzésre szelektált fajták.
A funkcionális fajtaszelekció hatása a kutyák egymás közötti interakcióira eddig nem volt ismeretes. Jelen kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy a két fajtacsoport a fajtárstól való tanulási képességében is különbözik-e. Kísérletünk során a feladat egy V-alakú kerítés jutalomért való megkerülése volt. Három egymást követő próba alatt több tucat együttműködő és független fajtát teszteltünk.
Az első próba során az alanyoknak maguktól kellett megkerülniük a kerítést, míg a következő két próba előtt egy betanított kutya mutatta meg nekik a megoldást. A kutyademonstrátor megfigyelése után a független kutyák gyorsabban végezték el a feladatot, mint az együttműködő fajták, azaz tanultak a demonstrátortól. Az eredmények jól illeszkednek a kutyafajták kialakulásának ökológiailag érvényes keretébe,
ahol a kooperatív fajtákat az emberrel való interaktivitásra szelektálták, a független fajták viszont gyakran csak fajtársaikra támaszkodhattak.
Az előadásom után lehetőség volt kérdések feltételére, melyekből akadt is, bőven.
Jó szívvel ajánlom a konferenciákat mindenkinek, aki már kutat valamilyen területen. A bemutatásra kerülő témákat a beérkezett összefoglalók alapján választották ki. Bármilyen tudományos témájú előadással vagy poszterrel lehetett jelentkezni, amely a különböző szakterületű hallgatók számára is érdekes, közérthető és izgalmas ismereteket közvetít.
A konferenciák célja, hogy a hallgatóság bepillantást nyerjen az eltérő kutatási területek legújabb eredményeibe, tájékozódjon, feltehesse kérdéseit, ütköztethesse véleményét.
Remek lehetőséget kínálnak arra, hogy a fiatalok kipróbálják magukat – akár a TDK előtt, hogy fejlesszék előadói képességüket.
Azoknak is érdemes ellátogatni rájuk, akik csak meghallgatnák hallgatótársaikat egy kellemes, nyitott légkörben, illetve tudományos és baráti kapcsolatokat építenének.
Kiemelt kép: ELTE Bolyai Kollégium
