Március 22-én tekinthették meg az érdeklődők a Navratil Ákos Szakkollégium tavaszi félévi eseménysorozatának első előadását. Bod Péter Ákos – közgazdász, az MTA doktora, több éven keresztül a Magyar Nemzeti Bank elnöke, jelenleg pedig a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója – szerda este egy valamennyiünk életében aktuális, mindannyiunkat foglalkoztató témáról, az inflációról beszélt. A résztvevők hallhattak többek között a magyarországi infláció kialakulásának lehetséges okairól, az azt befolyásoló tényezőkről, ezzel párhuzamosan pedig az egyetemi docens potenciális megoldásokat is felvázolt.
Bár bölcsészként kicsit izgultam, hogyan fogok boldogulni a közgazdászoknak szánt eseményen, az előadás szerencsére végig laikusok számára is érthető és élvezhető hangnemben zajlott. Bod Péter Ákos rendkívül magával ragadóan beszélt, emellett minden fogalmat és állítást részletesen elmagyarázott.
Elsőként két lehetőséget vázolt fel a jövőre nézve. A pozitív szemléletmódnak megfelelően jól haladunk a válság kezelésével, és előbb-utóbb, szépen lassan felzárkózunk a többi országhoz, hiszen a gazdaság összességében 2022-ben is növekedett. Ezzel szemben a pesszimista, ám az egyetemi docens véleménye szerint valószerűbb forgatókönyv az, hogy az ország gazdasági recesszióba süllyed (tehát a bruttó hazai termék, vagyis a GDP legalább két egymást követő negyedévben is csökken az azt megelőzőhöz képest).
Ezt követően megemlítette, hogy bár az emberek leginkább az élelmiszer- és energiaárak növekedését érzékelik, és a forint stabilizálásától remélik a megoldást, a probléma ennél sokkal összetettebb. Természetesen az MTA doktora konkrét, számszerű adatokkal is alátámasztotta a mondanivalóját. Felhívta a figyelmet egy gyakori tévhitre is, miszerint országunkban az infláció 25%, ám ez csupán a decemberi hónapra igaz, az évi átlag ezzel szemben 14,5%. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez nyilvánvalóan szintén kedvezőtlen adat. Ezenkívül tisztázta azt is, hogy a különböző társadalmi csoportoknál eltérő mértékű infláció figyelhető meg, így például a nyugdíjasok esetében ez a 27%-ot is elérheti.
A későbbiekben Bod Péter Ákos több grafikon és ábra segítségével helyezte a magyar adatokat regionális kontextusba: Szlovákia, Lengyelország és Csehország területén szintén növekvő infláció tapasztalható – annak ellenére, hogy ezek az országok az euróövezet tagjai. A becslések szerint viszont a csúcsponton már túl vannak, és jelenleg gyengül az árnövekedés üteme. A többi ország esetében nem beszélhetünk nagy mértékű növekedésről. Az előadó véleménye szerint azonban ezek az adatok valamilyen szinten betudhatóak annak is, hogy másoknak nem kellett a választásokra és az ezeket övező kampányokra költeniük – hiszen például az SZJA (személyi jövedelemadó) eltörlése, mely a 25 év alattiakra és a többgyerekes családokra vonatkozik, bevételvesztéshez vezetett, valamint a kampány következtében növekedtek a hadviselési kiadások is. A nemzetközi mezsgyén továbbhaladva kiemelte azt is, hogy Magyarországon a gáz, a kőolaj, a szén és a tűzifa egyaránt jelentős mértékben drágult, az import ugyanis igen költséges. Ezzel szemben, bár a környező országok szintén importálják ezen áruk nagy részét, mégis sokkal jobban tudnak takarékoskodni, és közel sem tapasztalható akkora mértékű árnövekedés, mint országunkban.
Bod Péter Ákos az egyik legfontosabb megvizsgálandó aspektusnak a magyar gazdaság alakulását tartotta. Elmondása szerint az ország ipara 2014 óta egyre több energiát használ fel, pedig azelőtt ilyen mértékű növekedés nélkül is tudott fejlődni. Az utóbbi években viszont erőteljesen energiaigényes ágakba fektették a pénzt, mint például az autógumi vagy az elektromos autók akkumulátorának gyártása. Ennek megfelelően egyre több gyár épül, melyek orosz gázt használnak, ez pedig a költségek növekedéséhez vezet. Az előadó azt a problémát is kiemelte, miszerint éveken keresztül prioritásként volt jelen a megújuló energia szélesebb körű felhasználása, ám az utóbbi időben erre szintén nincsenek tekintettel. Értetlenséggel állt azelőtt is, hogy miért ezeket a kifejezetten „pénznyelő” iparágakat fejlesztik, hiszen annyi más kiaknázatlan lehetőség van még – mint például a filmipar.
Hangsúlyozta azt is, hogy rengeteg embert az energia, a kőolaj, a gáz, illetve az áram növekvő ára ijeszt meg kifejezetten, ám ez alapvetően nem az első ilyen eset, hiszen 2012 környékén szintén hasonló helyzettel álltak szemben az ország lakói. Ezen kívül megtudhattuk azt is, hogy alapvetően ezen árak csökkenése sem fogja megoldani az infláció problémáját.
Az előadó egy másik fontos aspektusként a költségvetést emelte ki. Véleménye szerint a kormány nem ügyelt eléggé a decemberben könnyedén megugró deficitre (költségvetési hiány), ami ez alatt az egy hónap alatt felérhet akár az előtte lévő 11 hónap összesített összegével. Ismét kiemelte a választási kampányok okozta pénzveszteséget, mely sokkal magasabb, mint azt a legtöbben gondolnák, emellett természetesen a 2020-ban kezdődő járvány is nem várt költségeket okozott. Az sem utolsó szempont, hogy Magyarországon a költségvetésre vonatkozó szabályok lazábbak, mint sok más helyen.
Az előadás befejező részében szó esett a forint, illetve a magyar állampapír helyzetéről. A forint tekintetében rendkívül ingadozó az árfolyam, amely az importtermékek árát is befolyásolja, ezzel szemben a környező országok pénznemei (mint a zloty, a cseh korona vagy a lej) sokkal inkább stagnálnak. A magyar állampapír állapotával kapcsolatban megemlítette, hogy korábbi helyzetéhez képest rengeteget esett az értéke a nemzetközi rangsorban: már csak Románia áll mögötte.
Bod Péter Ákos az előadást megnyugtató szavakkal zárta. Véleménye szerint az üzleti és a fogyasztói várakozások egyaránt javulni látszanak, ezen kívül a valuta stabilizálásával és a költségvetési fegyelem fenntartásával nagy mértékben javulhat a helyzet – mindannyiunk legnagyobb örömére és várakozására.
Fotók: Kiss Bogi