Dávid Réka Október 27-én Let’s Meet – Minden a podcastokról címmel került megrendezésre a Szépírók Társasága Erasmus+ projektjének budapesti eseménye a Werk Akadémián. A meghívott vendégeket, Solti Hannát (Vénusz Projekt) és Kadarkai Endrét (Szavakon túl, Élni jó, Felfelé zuhanás, Játszó-társak) Pion István költő, író kérdezte.
„Podkaszt vagy podkeszt?” – kezdődött a beszélgetés a helyes kiejtés dilemmájával. Pion hozzátette, hogy a podcast szó az iPod és a broadcast kifejezések összevonásából ered, és angolszász területeken (de itthon is) vitatott a kiejtése: a britek „podkaszt”, az amerikaiak a „podkeszt” verziót használják. Konszenzus most sem született erről, a résztvevők érdekesebbnek találták a műfaj meghatározását.
Solti beszélgetős műsorként definiálta a podcastot, mely mára már átvette a rádió helyét. Kadarkai szerint a podcastok és a rádióműsorok között két lényeges különbség van. Az egyik az időkorlát: egy podcastot bármikor meg lehet hallgatni, a másik pedig a szabadság, ami sokkal versenyképesebbé teszi a rádiónál. Pion hozzátette, hogy a podcastok létrejötte nemcsak negatív értelemben hatott a rádióra, hanem a rádiók „podcastosodását” is eredményezte, egyes rádióadások ugyanis már visszahallgathatóak.
A következő kérdés arra vonatkozott, hogy vajon mitől jó ez a műfaj. Solti hallgatói és alkotói részről is a saját igényekhez történő alkalmazkodást tartja a legfőbb pozitívumnak, Kadarkai szerint pedig az embereknek mindig is volt igényük erre. A forma mellékes, a lényeg, hogy beszélgetni és beszélgetéseket hallgatni jó.
Ezután Pion a műfaj demokratizáló jellegéről kérdezte az alkotókat, abból kiindulva, hogy a technika szinte majdnem mindenki számára adott. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ma nincs szükség nagy anyagi tőkére egy podcast vagy akár egy YouTube-csatorna elindításához, illetve az is szabadságot ad, hogy a tartalmaknak nem kell átmenniük extra szűrőkön. Solti azt is kiemelte, hogy a podcastok által valószínűleg több emberhez jut el egy-egy téma, mint akár egy újságcikk esetében.
A podcast vs. vodcast (videós podcast) témára vonatkozó kérdésre mindketten azt válaszolták, hogy nem terveznek Zoomon felvenni beszélgetéseket. A Vénusz Projektnek ugyan készültek már ilyen adásai, de ennek technikai okai voltak. Kadarkai a látványban hisz: műsorai rendszerint nemcsak hanganyagként, hanem videóformátumban is elérhetők a YouTube-on, a Zoomon felvett beszélgetésekben azonban nem lát jövőt, mert szerinte nem alakul ki ugyanaz a légkör, mint egy személyes beszélgetés esetén.
Pion ezután a gazdasági tényezőkről, bevételekről, megélhetési lehetőségekről kérdezte a résztvevőket. Solti szerint ugyan a podcast egyre nagyobb piaccal rendelkezik, ők Rutai Lilivel (a Vénusz Projekt másik házigazdájával) nem ebből élnek, hogy ne kelljen kompromisszumot kötni. Kadarkai elsősorban YouTube-tartalmakat gyárt (ezek a Klubrádió csatornáján podcast formátumban is elérhetőek). Állítása szerint ez egy teljesen más játéktér, ami több embernek adhat munkát. A szellemi függetlenséget Soltihoz hasonlóan ő is fontosnak tartja, a szponzorációs lehetőségek egyiküknél sem határozzák meg a tartalmakat.
Ezt követően a kezdetekre terelődött a szó. A résztvevők arról meséltek, hogy hogyan és milyen ötletekkel indultak az adások. A Vénusz Projekt 2019-ben született meg Rutai Lili ötlete alapján. Soltival együtt mindketten hiányát érezték egy olyan podcastnak, amely feminista szemszögből foglalkozik a nőkkel és felerősíti a hangjukat.
Kadarkai jelenleg három heti (Szavakon túl, Élni jó, Felfelé zuhanás) és egy havi (Játszó-társak) műsort vezet. A Szavakon túl közismert magyar színészekkel, zenészekkel és televíziós szakemberekkel készülő beszélgetős műsor, az Élni jóban eredeti gondolkodású közszereplőkkel és hétköznapi emberekkel beszélget arról, hogy miért jó élni, a Felfelé zuhanásban meghívott vendégeivel magyar ikonok bukástörténeteiről beszélgetnek, a Játszótársakban pedig egy ígéretes pályakezdő és egy befutott, idősebb színésszel készít interjút.
Pion ezután az eredeti és a jelenlegi motivációkról kérdezte a vendégeket. Solti kezdettől fogva a nőjogi aktivizmust és az inkluzivitást tartja a Vénusz Projekt legfőbb motivációjának, és ez azóta sem változott. Férfi vendégeket továbbra sem terveznek hívni, de férfi hallgatóik száma sokat gyarapodott az évek során, aminek nagyon örülnek. Solti azt is kiemelte, hogy Rutai Lilivel együtt a klasszikusabb, újságírói formát képviselik: a személyes véleményük helyett a kérdéseken van a fókusz. Kadarkai már fiatalkora óta ezzel szeretett volna foglalkozni, jelenlegi motivációja pedig az, hogy továbbra is fenn tudja tartani az általa képviselt színvonalat.
Zárókérdésként a jövőbeni tervekre terelődött a szó. Mindketten elmondták, hogy sok ötletük van, és mindenképpen folytatni szeretnék a munkát a továbbiakban is.
Képek: Sarnyai Benedek
