A Föld leghasznosabb állatai, a méhek

„Szorgos, mint a méh” – halljuk sokszor, a legtöbb ember azonban mégsem tudja, hogy mennyire megalapozott ez a mondás. A National Geographic A méhek titkai című új dokumentumfilm-sorozata úgy mutatja be, hogy mi zajlik a kaptárban és azon túl, ahogy eddig még senki sem láthatta.

A tavasz a természet megújulásának az időszaka. Zöldbe borul a táj, virágoznak a növények, az állatok pedig felébrednek téli álmukból. Minden élőlény hasznos, mivel mindegyiknek megvan a maga helye és feladata a természet egyensúlyának és körforgásának a fenntartásában. Van azonban egy rovar, amely rendkívül fontos szerepet játszik a természet működésében és az emberiség életében – a méh. A méhek pollengyűjtő tevékenységükkel nemcsak mézet termelnek, hanem a növények beporzásában is részt vesznek: az emberek által elfogyasztott élelmiszerek egyharmadának beporzásáért felelősek. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik falat étel, amelyet megeszünk, az ő beporzó munkájuknak köszönhető. A Földön jelenleg több mint 20 ezer méhfaj él, amelyek közül a háziméh-populáció száma billiókban mérhető. A vadonélő méhfajoknak azonban közel egynegyede visszaszorulóban van.

Bertie Gregory operatőr, a National Geographic felfedezője a bolygó legfontosabb állataiként hivatkozik a méhekre. Speciális kameráival három éven át kísérte figyelemmel egy méhraj életét, és felvételeinek köszönhetően most fény derülhet ezeknek a különleges rovaroknak a világára. Betekintést nyerhetünk a kaptár életébe, valamint nyomon követhetjük a méhek beporzó, pollengyűjtő és mézkészítő tevékenységét. Lenyűgöző csapatmunkájuk és szervezőkészségük mellett a méhek kiemelkedő kommunikációs képességeit és intelligenciáját is megismerhetjük.

A kaptár

A kaptárban több tízezer méh dolgozik, akik életük során több millió virágról gyűjtenek nektárt. A nyár közeledtével egy kaptárban a méhpopuláció száma a téli időszakhoz képest megkétszereződhet, és számuk akár a 60 ezret is elérheti. Egy kaptárban minden méh illata egyforma, ami a kaptárba való „belépési jelszóként” működik. Ha a kaptárba „illetéktelen betolakodó” lép be, a méhek körülfogják, és szárnyuk rezegtetésével extrém mennyiségű hőt generálnak, amelynek központi hőmérséklete akár a 45°C-ot is elérheti, és végeznek a betolakodóval.

Csak a nőstény méhek vesznek részt a beporzásban és a pollengyűjtésben. A legtapasztaltabb dolgozók a felderítők. Az ő feladatuk új virágos területeket vagy szükség esetén új otthont találni. A hím méhek nem tudnak nektárt vagy pollent gyűjteni, és semmivel sem járulnak hozzá a mézkészítéshez. Egyetlen feladatuk az, hogy más kaptárok királynőivel párosodjanak, és továbbadják a családjuk génjeit. A párzási időszak vége után a hím méheket kiűzik a kaptárból.

A méhkirálynő a kaptár legnagyobb és leghosszabb életű lakója, akár 5 évig is élhet. A királynő a kaptárban lakó összes méh anyja, és feladata az, hogy petéket rakjon, naponta akár kétezerszer. Ha a királynő távozik a kaptárból, akkor több speciális sejtbe rak petét, amelyekben a következő potenciális királynők fejlődnek. Egy kaptárban azonban csak egy királynő lehet. Az lesz a következő uralkodó, aki elsőként kikel, és párosodik egy másik kaptár hím méhével. Amint ez megtörtént, a méhek végeznek a többi királynőjelölttel.

A kaptár fala hatszögletű sejtekből áll, amelyeket a méhek az általuk megtermelt viaszból készítenek. A méh az egyetlen olyan állat, amely építőanyagként használják a viaszt. A méhek akár 200 ezer új sejtet is építhetnek évente. A sejteknek két fő funkciója van: a virágpor és a megtermelt méz raktározása, valamint a fiatal méhek lakóhelyének biztosítása, amíg teljesen kifejlődnek. Érdekesség, hogy a méhek életük első napján nem tudnak csípni.

A beporzás

A méhek elődleges táplálékforrása a virágpor. Egy begyűjtés során a méhek több ezer virágnál állnak meg, és akár három kilométerre is elrepülhetnek a kaptártól a nektárért. A testükön lévő szőrszálak teszik lehetővé a virágpor tapadását. A méhek egy csepp nektárral nedvesítik be gyűjtögetés közben a testükön lévő virágport, hogy az út közben ne hulljon le. A pollen így megtapad a testükön, repülés közben azonban a virágpor egy része más virágokra hullik. A méhek ezzel a módszerrel a virágos növények háromnegyedét porozzák be.

Így készül a méz

A méhek a kaptárba visszatérve a nektárhoz enzimeket adnak, amelyek lebontják és ehetővé alakítják azt. Az így keletkező cukros oldatot a sejtekben tárolják. Másodpercenként kétszáz szárnycsapással legyezik a keveréket, hogy a víz elpárologjon belőle. Három napon keresztül legyeznek így, amíg a nektárból méz lesz. Kétmillió virág pora szükséges fél kilogramm méz előállításához, egy méh pedig élete során kevesebb, mint egy teáskanálnyi nektárt gyűjt össze. A téli időszakban a méhek abból a mézből élnek, amelyet a nyári virágok nektárjából készítettek az előző évben – egy 30 ezer fős kaptárnak tizennyolc kilogramm mézre van szüksége ahhoz, hogy átvészelje a telet.

Kommunikáció és intelligencia

A méhek úgynevezett méhtánccal vagy rezgőtánccal kommunikálnak egymással. Ez a rovarvilág egyik legösszetettebb kommunikációs rendszere. A tánccal jelezhetik többek között azt, hogy milyen messzire kell repülni egy-egy virágos területért vagy egy esetleges új otthonért. Minél hosszabb a tánc, annál messzebbre kell repülni, a mozdulatok hevessége pedig a lelkesedést jelzi.

Dr. Sammy Ramsey a méheket a legintelligensebb rovarok között említi. Agyuk akkora, mint egy gombostű feje, de tele van olyan idegsejtekkel, amelyek kifejezetten a tanulásra specializálódtak. A londoni Queen Mary Egyetem poszméh-laboratóriumában a méhek intelligenciájának kutatásával foglalkoznak. Dr. Alice Bridges 2023-as kísérletei azt bizonyítják, hogy a méhek képesek a másodrendű gondolkodásra, ami azt jelenti, hogy összetett műveleteket tudnak végrehajtani a cél elérése érdekében. Ráadásul ezeket a műveleteket a méhek pusztán társuk megfigyelésével is el tudják sajátítani. Mindez azt mutatja, hogy a méhek sokkal intelligensebbek, mint azt eddig feltételezték.

A méhek és az emberek kapcsolata

A méhészetnek számos fajtája van. Az egyik, amelyet a sorozat bemutat, a vándorméhészet, amely a bolygó egyik legnagyobb szabású állatszállítása. Évente 30 milliárd méhet és több ezer kaptárt szállítanak teherautókon az Amerikai Egyesült Államok különböző területeiről Kaliforniába, a központi völgybe. Az utazás számos kockázattal jár: a méhek fennakadhatnak a hálókban, és elpusztulhatnak, vagy halálra fagyhatnak útközben.

A méheket azonban nem méztermelés céljából utaztatják, hanem a Kaliforniában lévő mandulafák beporzása miatt, ugyanis a világ mandulatermelésének több mint háromnegyede innen származik. Ez a bolygó legnagyobb összefüggő beporzása. A mandulafák csak hat napig virágzanak, így a méheknek közel egy hetük van arra, hogy beporozzák a több mint 100 millió fát. Miközben a méhek nektárt gyűjtenek, a virágpor átkerül egyik fáról a másikra, ezáltal megtermékenyítve azt. Egy méh naponta akár ötezer virágot is meglátogathat.

Felhasznált források

Bridges AD, MaBouDi H, Procenko O, Lockwood C, Mohammed Y, Kowalewska A, et al. (2023) Bumblebees acquire alternative puzzle-box solutions via social learning. PLoS Biol 21(3): e3002019. https://doi.org/10.1371/journal.pbio.3002019

James Cameron, Maria Wilhelm, Secrets of the Bees / A méhek titkai, National Geographic, 2026. A dokumentumfilm-sorozat ismertetése a National Geographic honlapján érhető el.

Kiemelt kép: National Geographic