Török Sára Magyarországon a Nemzeti Múzeum 1949-ig, alapításától számítva közel másfél évszázadig magában foglalta a természettudományi tárlatokat, melyek Festetics Julianna ásványgyűjteményéből nőtték ki magukat bőséges kiállításokká. Amikor már nem volt elég a hely, a Természettudományi Múzeum (a Néprajzival együtt) kivált az intézményből, és saját épületben a maga területére specializálódott. Azonban Prágában még ma, több mint kétszáz évvel alapítása után is a Národni Muzeum részeként látogathatók a természettudományi tárlatok, amelyek a hatalmas, Vencel téren álló épület nagyobb hányadát foglalják el. Bár ebben eltér a két ország, maguk a kiállítások tematikája igen hasonló.
A két múzeum kiállításai ugyanúgy a miocén kortól kezdve napjainkig mutatják be a természettudományi kutatások eredményeit.
A termek sorrendje ugyan más, és az épületek adottságai is befolyásolják az elrendezést, azonban most a teljesség igénye nélkül néhány hasonlóságot szedtünk össze.
Budapesten és Prágában is dominál az időrend, de vannak bizonyos témákra specializálódott termek is. A Ludovika téren van egy rovartani részleg, de az ásványkiállítás is elkülönül. A Vencel teret uraló épület a fosszíliák számára egész helyiséget biztosít, a hatalmas kőzetgyűjtemény pedig külön szárnyat is kapott.
Ősmaradványok között
A Národni Muzeumba belépve pontos útbaigazítást kapunk, merre indulva, milyen irányban érdemes bejárni a hatalmas épületet. Ez alapján igen hamar az őslények között találjuk magunkat: betöltenek egy egész termet, és a következőbe is átlógnak. A vitrinekben időrendiség uralkodik, de helyenként felfedezhetünk tematikus válogatásokat is. Külön vannak a növényi maradványok az állatiaktól, az ammoniteszek a trilobitáktól (háromkaréjú ősrákok); utóbbiakból igen bőséges gyűjteménnyel büszkélkedhet az intézmény. A fosszíliákhoz lelőhelyüket, feltárásuk idejét, feltételezett korukat, valamint egy-egy tematikus csoport hosszabb-rövidebb, átfogó és informatív leírását is csatolták.
A magyar Természettudományi Múzeumban az emeleten van az őslénytani részleg. Ammoniteszek és tengeri sünök dominálnak, de láthatunk jó néhány kagylóhéjat, levéllenyomatot, még rekonstruált ősfákat is. A terem végében egy őshüllő töredékes maradványai is láthatók, de hozzáérhetünk egy őspálma leveléhez vagy éppen egy márványsimára kövült fatörzshöz is.
Óriások lábai alatt
Mindkét ország kiállításainak kihagyhatatlan elemei a jégkorszak hatalmas állatai. Prágában és Budapesten egyaránt mamut és kicsinye uralják a teret, de megjelennek körülöttük a korszak egyéb állatai is.
Magyarországon a mamutok életének legveszélyeztetettebb szakaszát rekonstruálták: ősemberek ólálkodnak a védelmezően forduló anyamamut körül. A kompozíció a legfelső emelet közepét tölti be, a többi állat kitömött alakja és csontváza eltörpül mellette. Láthatunk kardfogú tigrist és őslajhárt is, mi több, egy berendezett barlangrészlet is megbújik a háttérben.
A cseheknél is egy terem közepére került a mamut, és szintén az ormánya alatt rejtőzik a kicsinye. Azonban ez az ábrázolás békésebb, az ősnövények között baktató állatoknak a közelében sincsenek vadászok. Áll viszont mellettük egy óriási vitrin, melyben egy gyapjas orrszarvú csontvázát láthatjuk. Különlegessége, hogy ahol a szarva hegye az üveghez ér, készítői megrepesztették azt, így olyan, mintha az állat éppen ki akarna törni átlátszó ketrecéből.
Mozdulatlan állatkert
Prágában a kitömött állatok gyűjteménye is igen gazdag. Az egyik teremben tematikusan berendezett vitrinek állnak, ahol főleg madarak tekinthetők meg. Egy elsötétített részen a kolibrik magánéletébe is bepillantást nyerhetünk, érdekes párzási rituáléjukat ábrázolták a tervezők. Egy másik teremben a falakat körben üveggel elválasztott terráriumok borítják, néhány állatot élőhelyének műanyag másával együtt mutatva be. Ugyan a menyétek például kis polcokon állnak, de beláthatunk a vakondok járataiba, vagy éppen a vörös pandát egy ágon fekve nézhetjük meg. Középen pedig zsiráf és elefánt vonul egy orrszarvú mellett. Betekinthetünk többek között egy teknős páncéljába vagy éppen egy kígyó bőre alá is.
A terem különlegessége, hogy a kitömött állatok között megbújik egy-egy csontváz is, hogy az állatok jellegzetes testfelépítése is látható legyen.
A Ludovika téri múzeumban kisebb ez a rész. A felső emeleten néhány kitömött állat álldogál, de nincsenek élőhelyük szerint csoportosítva. Az erdőket bemutató részen elkülönítve lapul a mókus és a sün, néhány madár üldögél faágakon, és a terem végében van egy hatalmas terrárium, ahol a vadon néhány emlőse és szárnyasa látható a fák között. A vaddisznó, a bagoly, az őz és a jégmadár egy légtérben reprezentálja hazánk állatvilágának jellemző fajait.
Zümmögés és suhogás
Mind Prágában, mind Budapesten jelentős a rovartani gyűjtemény. Preparált orrszarvúbogarak, ormányos bogarak, poszméhek és rengetegféle lepke található mindkét múzeumban. A Természettudományi Múzeum külön termet tart fenn számukra, ahol fajok szerint csoportosították őket, még expedíciók, kultúrák történeteit is olvashatjuk, ahol ezeknek az apró szárnyas teremtményeknek egyike-másika fontos szerepet játszott. A Národni Muzeum tárlatán a különleges pillangók erősen felülreprezentáltak a többi rovarhoz képest, és gyönyörű színkavalkádjukkal kápráztatják el a látogatókat.
Hívogat a mélység
Prágában bőséges gyűjteményt találhatunk a tenger élővilágával kapcsolatban. Tengeri sünök és csillagok vázait, különböző sósvízi állatok maradványait, kagylókat és színpompás korallok tömegeit tekinthetjük meg a vitrinekben, és rengeteg különleges faj fedezhető fel köztük. Sőt, még egy felnagyított medveállatka is üldögél az egyik oszlopon.
Budapesten ellenben az óceáni élővilág bemutatására fenntartott rész kisebb: az előtérből egy oldalsó terembe tartva, az összekötő helyiség üvegpadlója alatt rendeztek be tengerfenék-részletet. Nagyon hangulatos és látványos, különösen a gyerekek imádják, amikor korallzátonyok és tengeri csillagok fölött járkálva szemlélhetik a színes halakat.
A föld mélyének kincsei
Az ásványtani részleg Prágában egyszerűen lenyűgöző. Hatalmas termeket töltenek meg a tárolók, melyekben több ezer kristályos és nem kristályos kőzet kapott helyet. Néhányból csak egy-egy darab van, de akadnak, melyekből akár öt-tíz eltérő méretű és alakú példány is sorakozik egymás mellett. Egyes különlegességek saját, kiemelt vitrint kaptak, például egy óriási ametiszt, vagy a szivárvány színeiben pompázó, nagyméretű kvarcok.
Budapesten is bőséges az ásványgyűjtemény, bár kisebb a csehnél, rengeteg ritka darab van a polcokon. Sőt, van egy külön kis terem, ahol meteoritszilánkok és egy kis darab holdkőzet is ki van állítva.
A múzeumok őrzői
Mindkét múzeumban helyet kapott egy mennyezetről lógó őrállat.
Prágában rögtön kettő is: az állattani teremben az elefánt fölött lóg egy hatalmas halcsontváz, de sokkal különlegesebb az az óriási tintahal, ami a tengermélyi részleget őrzi. Budapesten a Természettudományi Múzeum előterében egy barázdás bálna csontváza függ, mely alatt minden belépőnek el kell haladnia.
Források:
Magyar Természettudományi Múzeum és a Národni Muzeum honlapja.
A cikkben szereplő képek a prágai Národni Museumban és a budapesti Természettudományi Múzeumban készültek.
Kiemelt kép: forbes.hu
