Püski Bianka Idén két Nobel-díjassal is bővült a magyar Nobel-díjasok listája, ezúton is szeretnénk kiemelten gratulálni – az összes díjazott mellett – Karikó Katalinnak és Krausz Ferencnek. A Nobel-díj kétségkívül a legnívósabb tudományos elismerés, amelynek létrejöttét Alfred Nobel svéd kémikusnak köszönhetjük, aki 1895. november 27-én rendelkezett arról végrendeletében, hogy vagyonának kamataiból évről évre támogassák azokat a társadalom egészét érintő mérföldköveket elérő kutatókat, akik a kémia, fizika, irodalom és az orvostudomány területén, illetve a béke fenntartásáért alkotnak maradandót.
A díjak presztízséhez mérten a bizottságok komolyan veszik az elbírálást, egy ilyen elismerésig azonban rögös út, sok lemondással, áldozattal, kudarccal, és persze alázatos munkával járó kutatói életpálya vezet. Milyen volt ez az út Karikó Katalin (orvosi-élettani Nobel-díj 2023) és Krausz Ferenc (fizikai Nobel-díj 2023) esetében? Milyen eredményeket értek el szakterületükön belül?
Karikó Katalin magyar biokémikus neve valószínűleg senki számára sem cseng ismeretlenül, hiszen a Covid19 kapcsán számtalanszor hallhattuk a nevét a BioNTech Pfizer mRNS-vakcinája kapcsán, világszerte sokan neki köszönhetjük, hogy nem fertőződtünk meg a pandémia idején. A Covid19 elleni mRNS-vakcina kapcsán – a teljesség igénye nélkül – 6 tudományos akadémia választotta tagjának, 16 egyetem avatta világszerte díszdoktorává, és több mint 70 tudományos kitüntetésben részesítették a kutatónőt.
Az idei orvosi-élettani Nobel-díj sem független a pandémiától, ugyanis az mRNS alapú vakcinák fejlesztését megalapozó felfedezéseiért díjazták. Fontos kiemelni továbbá, hogy a díjon Drew Weissman amerikai mikrobiológus társával osztozhat, ugyanis közös kutatásaik gyümölcse a módosított hírvivő RNS-terápiák kidolgozása.
Azt hiszem, nem túlzás kijelenteni, hogy a legsikeresebben eszkalálódó nyomtató melletti beszélgetés díját is magukénak tudhatják, ugyanis a kutatói kapcsolatuk tényleg egy nyomtató mellől indult.
A legtöbben Karikó Katalin kutatómunkájának csak ezt a kitüntetésekkel, sikerekkel és eredményekkel teli aspektusát ismerik, azonban nem volt ez mindig így, nehéz utat járt meg a tudományos elismerésig.
A szolnoki születésű Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetemen végzett biológusként, doktori fokozatát 1982-ben szerezte meg, ekkor főként vírusokkal foglalkozott. Ezt követően első munkahelye is Szegeden volt, azonban sok kutatóhoz hasonlóan az USA-ba kellett emigrálnia ahhoz, hogy azzal foglalkozhasson, amivel szeretne. 1989-től 24 éven keresztül volt a Pennsylvaniai Egyetem kutatója és oktatója. 2006-2013 között saját céget alapított RNARx néven, majd 2013-től 2022-ig a BioNTech senior alelnöke volt a módosított mRNS terápia alkalmazását célzó kutatócsoportnak. Fő célja a laborban átírt mRNS molekulák fehérjeterápiákban való alkalmazási lehetőségének kidolgozása volt.
Drew Weismannal fedezték fel, hogy az mRNS gyulladáskeltő hatását el lehet nyomni, amennyiben módosításokat eszközölnek a nukleozid bázisokon. Az uridinre vonatkozó módosításokat szabadalmaztatták, valamint utat törtek a terápiákban való alkalmazás lehetőségének a fertőző betegségek mellett a rákos, autoimmun és genetikai betegségek kezelésében is. További fontos mérföldkövet értek el az mRNS-ek szállíthatóvá tételében, hiszen csak megfelelő csomagolással történő szállítás tudja lehetővé tenni, hogy elérjenek a test „jó részébe” és ott immunválaszt indítsanak be. A megfelelő szállítást pedig lipid nanorészecskékbe való csomagolással érték el.
Krausz Ferenc a fizika területén szerzett Nobel-díjat Pierre Agostini (USA-ban dolgozó francia kutató) és Anne L’Huillier (Svédországban dolgozó francia kutató) kutatótársaival karöltve. Még a díjazott eredmények, illetve Krausz Ferenc életútjának megismerése előtt egy nagyon fontos jelenségre hívja fel a figyelmet a három különböző nemzetiségű, különböző országokban tevékenykedő kutató kooperációjának az eredményessége, mégpedig arra, hogy
a tudomány országhatárokon átível, a nemzetközi együttműködés, tudásmegosztás és mobilitás az alapja a tudomány dinamikus fejlődésének.
Krausz Ferenc Móron született, még általános iskolai fizikatanára keltette fel a fizika iránti érdeklődését, ami egyáltalán nem apadt a középiskolában sem, sőt, a továbbtanulás idejére sem. Szerencsére nem sikerült őt lebeszélni a fizikusi pályáról, pedig volt rá törekvés a környezetében. Az ELTE berkein belül elméleti fizikát, a Műszaki Egyetemen pedig villamosmérnöki tanulmányokat folytatott. Egyetemünk oktatói közül Marx György professzor volt rá nagy hatással. Jelenleg ő tölt be számos tudományos intézmény vezetőjeként és igazgatójaként fontos szerepet a fizika tudományán belül.
Kutatócsoportjával elsőként állítottak elő és mértek meg attoszekundumos fényimpulzust, amivel lehetővé tették, hogy valós időben érzékelni lehessen az elektronok atomon belüli mozgását, valamint megalapozták az attofizika tudományterületét. Ezen mérföldkövek eléréséhez azonban számos újítást kellett megteremteniük. Az olyan fényimpulzusok előállításához, amelyek energiájuk nagy részét az elektromágneses mező egyetlen rezgésében hordozzák, elengedhetetlen feltétel a szélessávú (fehér) fény színkomponensei késleltetésének egy oktávra kiterjedő szabályozása, amit az általa kifejlesztett aperiodikus chiped tükrök tettek először lehetővé.
A fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerek kifejlesztésében elért úttörő szerepért kapta társaival, amellyel lehetővé tették az elektronok anyagon belüli vizsgálatát, a molekulák szerkezetváltozásának értelmezését, mely eredményeknek hatalmas gyakorlati haszna van és lesz a gyógyszerfejlesztés területén, valamint új orvosi képalkotók fejlesztésében.
Alapvetően minden díjazott példakép, de a két Nobel-díjasunk többszörösen is rászolgál erre a szerepre. Krausz Ferenc például minden platformon kiáll az oktatásért, a díjból származó jövedelmének egészét az oktatás fejlesztésére ajánlotta fel, hiszen tudja, az ő kiemelkedő kutatói karrierjének alapjait is kiváló és inspiráló tanárai alapozták meg, amiért a mai napig hálás.
Karikó Katalin pedig példa lehet azoknak a kislányoknak, nőknek, akik a társadalmi konvenciók miatt nem mernek kutatói pályára lépni. Karikó Katalin a 13. női díjazott a fiziológiai-orvosi kategóriában, méltán bizonyítja, hogy a természettudományos pálya nem nemek alapján „válogat”. Továbbá számos áldozatot kellett hoznia azért, hogy azzal foglalkozhasson, amivel szeretne, alázatos munka árán sikerült eredményeket elérnie. Legyünk tehát büszkék és merítsünk inspirációt a kutatók eredményeiből.
Kiemelt kép forrása: romkat.ro
