Mi is az az Okuláré Projekt? A kezdeményezést a Fiatal Drámaírók Háza indította, célja pedig pályakezdő drámaírók segítése, egy platform megteremtése, ahol meg tudják mutatni, mit tudnak. A szervezet évente pár alkalommal pályázatot ír ki, amire 15-20 percben felolvasható és előadható drámákat küldhetnek be a jelentkezők. A szervezők megadnak egy hívószót, ami kijelöli a tematikát, az írók pedig ebben a témakörben, vagy ahhoz kapcsolódóan adhatnak le szövegeket. A leadott pályaművek közül három kerül kiválasztásra és megvalósításra (amolyan “félszínház-szerűen”, megrendezett jelenetek, amit a színészek eljátszanak, de szövegkönyvvel a kezükben mozognak a színpadon), a meghirdetett esték végén pedig a nézőknek ezekre lehet szavazni, melyiket találták a legjobbnak.
tudósítás
Kellenek-e még mesterek? – Mesterek és tanítványok konferencia a Fiatal Írók Szövetségének szervezésében
Mikor és hol jelenik meg a dilettáns és annak mai jelentésben álló fogalma az európai kultúrában? Dilettánsnak vagy professzionálisnak tekinthető-e Csáth Géza képzőművészeti életműve? Milyen szálak kötöttek „mesteréhez”, Rippl-Rónai Józsefhez? És milyen egy mester-tanítvány viszony – ha van – napjainkban? Ezekre a kérdésekre kaphattak válaszokat azok, akik részt vettek a Fiatal Írók Szövetségének Mesterek és tanítványok elnevezésű minikonferenciáján.
Természetközeliség underground környezetben – Weöres Sándor-szimfóniák az Aurórában
A Komp Kollektíva tagjai nagy feladatra vállalkoztak. Elhatározták, hogy megzenésítik Weöres Sándor szimfóniáit. A Tizenegy szimfónia című verseskötet igazából 11 jól elkülöníthető szimfóniából áll, melyek a költő alkotói korszakait sorakoztatják 11 pilléren. Németh László a következő szavakkal jellemezte a kötetet: „Azok a művek, amelyeket ő maga szimfóniáknak nevez, mert úgy összegzik egy-egy költői korszakának jellegzetességeit, ahogyan a nagy zenei formák reprezentálják Mozart, Beethoven, Bartók vagy Sztravinszkij világát”. Az előadásnak az Auróra pinceszínpada adott otthont.
„Dicsérni jöttem, nem temetni” – kerekasztal-beszélgetés a József Attila Körről
Váltakozó intenzitású esten vehettek részt azok, akik ellátogattak április 6-án a magyar irodalmárértelmiség lassan otthonná kuckósodó törzshelyére, a Nyitott Műhelybe. Az est témája, ahogy a cím is ígérte, a József Attila Kör sorsa volt, annak kezdetétől a fénykoron át egészen a hanyatlásig. A meghívottak Szilágyi Ákos, Menyhért Anna, Balogh Endre és Gaborják Ádám, a JAK korábbi elnökei voltak (igaz, jócskán foghíjasan). Őket Svébis Bence és Karafiáth Orsolya kérdezte.
Művészet és/vagy valóság? – Somlyó Bálint esztétikai előadása a CEU-n
Lenyűgözően mély és izgalmas előadáson vehettek részt azok a szerencsések, akik március 9-én ellátogattak a CEU Nádor utcai épületébe. A résztvevőket az ELTE Esztétika Tanszékének frissen nyugalmazott docense, korábbi tanszékvezetője, Somlyó Bálint kalauzolta végig az európai metafizika és művészet 2500 éves történetén, Anaximandrosztól Tzaráig, tekhnétől az autonóm műalkotásig.
Negatív kritika – mi végre?
Viszonylag szokványos beszélgetésen vehetett részt az, aki ellátogatott február 14-én a Késelés Villával irodalmi beszélgetéssorozat állandó színhelyére, a Nyitott Műhelybe. Aki az elmúlt években vagy – bár erről értelemszerűen nem tudok saját tapasztalatból nyilatkozni – évtizedben vett már részt irodalmi rendezvényen, annak a jól ismert kulcsszavak köszönhettek vissza a magyar irodalmi élet aktuális állapotárol: fásultság, apátia és önzőség. A beszélgetést Csete Soma és ezúttal – kivételesen – Kőszeghy Ferenc vezették.
Egy háború tudósítói szemmel – a Telex munkatársai az ELTE Médián
November 8-án az ELTE Média hallgatóinak megadatott a lehetőség, hogy egy előadás keretén belül találkozhassanak a Telex internetes hírportál háborús tudósítóival, Nyilas Gergellyel és Huszti Istvánnal és felmerülő kérdéseiket is feltehessék nekik.