Mezei Sándor A második világháborút követően a polgári repülést csak szovjet segítséggel tudták újraéleszteni. Az állami vállalat Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság, vagyis Maszovlet néven alakult meg, és az utasok légi közlekedésért felelt. A repülőtéri dolgozók részéről igény mutatkozott céges sportkörök megalakítására, így született meg a későbbi kizárólagos magyar állami tulajdonú Malév sportklubja, a Malév SC.
A kezdetek
A magyar polgári repülés története a XX. század elejéig nyúlik vissza. Fejlődését a történelmi események és a repülés folyamatos innovációja alakította. Az első világháború előtt több repülőgyár is létrejött, amelyeket főként katonai célokra használtak. A trianoni békeszerződésben foglaltak szerint a vesztes országok katonai haderejét korlátozták, ez azonban utat engedett a polgári közlekedés fejlődésének. Légiposták szálltak át az országon és hidroplánok lepték el a Dunát. A II. világháborút követően Magyarország a szovjet érdekzónába került; az újjáépítési munkálatokat is a keleti szuperhatalom irányította. A Maszovlet hivatalosan 1946-ban szállított először utasokat. Az elsődleges cél a légiposta szállítása, a belföldi utasforgalom és a baráti országok közötti kereskedelmi kapcsolatok elősegítése volt. Eközben az infrastruktúra is folyamatosan fejlődött. A nagyobb katonai repterek fejlesztése mellett a Vecsés, Rákos és Pestszentlőrinc határán lévő Ferihegyi repülőtér korszerűsítése is megkezdődött.
Forrás: index.hu
A „Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. Sportegyesülete” (Maszovlet Sportkör) 1946 végén alakult meg e néven, melyet hivatalosan 1947-ben jegyeztek be. Az egyesület főként a repülésben foglalkoztatottak sportköre volt, kezdetben a reptéri dolgozók szabadidősport-igényeinek kielégítése végett. A csapatok üzemi bajnokságokon mérték össze erejüket, tudásukat. 1949-ben megalakult a sakk-, az asztalitenisz- és a labdarúgó szakosztály. A gazdasági fellendülést követően a szovjet–magyar állami vegyesvállalatok sorra átalakultak teljes mértékben magyar tulajdonúakká. 1954-ben létrejött a jogutód, a Malév. A ma már az egyesület elnökének emlékét őrző Vilmos Endre Sportcentrum hivatalosan 1963-ban került a légitársaság kezelésébe. A folyamatos fejlesztések hatására újabb szakosztályok alakultak meg a sportkörön belül. A kezdeti tömegsport versenysporttá kezdett fejlődni, megalakultak a vállalati „válogatottak”, amelyek a kerület csapataival, később pedig a szomszédos országok légitársaságának sportolóival mérkőztek meg.
Különleges szakosztályok alakulnak
A Ferihegyi repülőtér egyre több munkavállalót kezdett foglalkoztatni, így a sportkör taglétszáma is folyamatosan emelkedett. Új szakosztályok alakultak, helyenként az országban is egyedülálló sportokkal. 1960-ban jött létre a természetjáró szakosztály, amely tíz évvel később túraevező szakosztállyal egészült ki. 1963-ban az íjász-, 1980-ban testépítő szakosztállyal bővült az egyesület. A legkülönlegesebb azonban a go-kart szakosztály volt, amely 1962-ben alakult meg, a sportág hazai bölcsőjeként.
A hazai gokartélet első eseménye a Ferihegyi repülőtéren került megrendezésre. 1961-ban osztrák és lengyel versenyzők köröztek a 450 méteres pályán. A sportág hamar nagy népszerűségre tett szert, mivel a technikai sportokhoz képest a költségek jóval alacsonyabbak voltak. A járműveket motorkerékpár- vagy fűnyírómotor hajtotta. A Malév SC sportolói – akik a reptéren dolgozó mérnökökből, szerelőkből és műszerészekből kerültek ki – a gokart vázát alkatrészekből hegesztették össze, a kerekeket pedig kis sportrepülőgépektől kölcsönözték. A pálya kialakításának és verseny rendezésének költségei is alacsonyabbak voltak, mint a nagyobb kategóriájú autósportoké. A sportág fejlődését az is segítette, hogy az autóklub még ebben az évben megalakította a Gokart Bizottságot. Az ország első versenyét is a Malév SC bonyolította le, a Népligetben. Később Esztergomban és a reptéren is rendeztek futamokat. A légitársaság sok anyagi és utazásbeli segítséget nyújtott a versenyzőknek, de a szakosztály tagjai munka mellett hódoltak szenvedélyüknek. Nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően olasz és NDK-beli gokarttal indulhattak a versenyen, de nem volt lehetőségük műhely megépítésére; raktárral és gyakorlópályával sem rendelkeztek. Végül a szakosztály 1978-ban szűnt meg.
Veszteségek, átalakulások
A szabadidősport mellett egyre nagyobb figyelmet kapott a versenysport is. Olyan sportolók érkeztek az egyesülethez, akik munkavégzés céljából sportoltak. A KISTEX megszűnését követően alakult meg a női-és a férfi kézilabda szakosztály. A röplabda szakosztály az EMTK feloszlott csapatából alakult újjá. Az asztalitenisz szakosztály pedig az ATEV SC-vel egyesülve jött létre. Az ideérkező sportolók munkát kaptak a repülőtéren, de az egyesület, ezáltal a Malév nem kívánta még több pénzzel támogatni a sportolókat. Emiatt több szakosztály az alacsonyabb osztályokban szerepelt. A kisebb költségvetésű és munka mellett űzhető sportok, mint az asztalitenisz vagy röplabda azonban stabilan az első osztályban szerepeltek, illetve győzedelmeskedtek. Voltak sportágak, mint a kézilabda és a tenisz, amelyeknek összeolvadások és névváltozás árán kellett életben maradniuk.
Eközben a Malévnél is folyamatos átszervezésekre került sor: megalakult a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI). 1995-ben a klub LRI-Malév Sport Club néven működött tovább. 2004-ben egy újabb átszervezést követően a Malév SC, teljes nevén Malév–Budapest Airport HungaroControl Sport Club szerepelt. A korai átszervezések közrejátszottak a Malév megszűntében, ami 2012-ben következett be.
Habár a magyar légi közlekedési társaság megszűnt, a viharos időket túlélő Malév SC név tovább él. Az egyesület meghatározó elnökéről elnevezett sporttelepen jelenleg is öt sportágban zajlik a felkészülés a hazai és nemzetközi megmérettetésekre. Legfőbb küldetésük a sportolási lehetőség biztosítása a dél-pesti régió gyermekei számára, az utánpótlás-nevelés és a tehetséggondozás.
Források: digivideofestmenyek.com, A Malév SC 60 éves története
Borítókép: nemzetiparkolo.hu
