Mi is az az Okuláré Projekt? A kezdeményezést a Fiatal Drámaírók Háza indította, célja pedig pályakezdő drámaírók segítése, egy platform megteremtése, ahol meg tudják mutatni, mit tudnak. A szervezet évente pár alkalommal pályázatot ír ki, amire 15-20 percben felolvasható és előadható drámákat küldhetnek be a jelentkezők. A szervezők megadnak egy hívószót, ami kijelöli a tematikát, az írók pedig ebben a témakörben, vagy ahhoz kapcsolódóan adhatnak le szövegeket. A leadott pályaművek közül három kerül kiválasztásra és megvalósításra (amolyan “félszínház-szerűen”, megrendezett jelenetek, amit a színészek eljátszanak, de szövegkönyvvel a kezükben mozognak a színpadon), a meghirdetett esték végén pedig a nézőknek ezekre lehet szavazni, melyiket találták a legjobbnak.
Kultúra
Kellenek-e még mesterek? – Mesterek és tanítványok konferencia a Fiatal Írók Szövetségének szervezésében
Mikor és hol jelenik meg a dilettáns és annak mai jelentésben álló fogalma az európai kultúrában? Dilettánsnak vagy professzionálisnak tekinthető-e Csáth Géza képzőművészeti életműve? Milyen szálak kötöttek „mesteréhez”, Rippl-Rónai Józsefhez? És milyen egy mester-tanítvány viszony – ha van – napjainkban? Ezekre a kérdésekre kaphattak válaszokat azok, akik részt vettek a Fiatal Írók Szövetségének Mesterek és tanítványok elnevezésű minikonferenciáján.
Természetközeliség underground környezetben – Weöres Sándor-szimfóniák az Aurórában
A Komp Kollektíva tagjai nagy feladatra vállalkoztak. Elhatározták, hogy megzenésítik Weöres Sándor szimfóniáit. A Tizenegy szimfónia című verseskötet igazából 11 jól elkülöníthető szimfóniából áll, melyek a költő alkotói korszakait sorakoztatják 11 pilléren. Németh László a következő szavakkal jellemezte a kötetet: „Azok a művek, amelyeket ő maga szimfóniáknak nevez, mert úgy összegzik egy-egy költői korszakának jellegzetességeit, ahogyan a nagy zenei formák reprezentálják Mozart, Beethoven, Bartók vagy Sztravinszkij világát”. Az előadásnak az Auróra pinceszínpada adott otthont.
Ha hiányzik a gyerekkorod: Scene-műhely a Négyszögletű Kerek Erdőben
Szerintem kezdjük azzal, hogy egy barokk színházteremben ülünk. Nem, nem színháztörténeti visszatekintést akarok kezdeményezni, hanem képzeljük el, hogy 2023-ban, a Gödöllői Kastély színháztermében ülünk, ami valóban úgy néz ki napjainkban is, ahogyan egy-kétszáz évvel ezelőtt tündökölt királyoknak, királynőknek és nemeseknek. A darabok és azok előadásmódja már kicsit megváltozott, de a színház, funkcióját tekintve, megmaradt.
„Dicsérni jöttem, nem temetni” – kerekasztal-beszélgetés a József Attila Körről
Váltakozó intenzitású esten vehettek részt azok, akik ellátogattak április 6-án a magyar irodalmárértelmiség lassan otthonná kuckósodó törzshelyére, a Nyitott Műhelybe. Az est témája, ahogy a cím is ígérte, a József Attila Kör sorsa volt, annak kezdetétől a fénykoron át egészen a hanyatlásig. A meghívottak Szilágyi Ákos, Menyhért Anna, Balogh Endre és Gaborják Ádám, a JAK korábbi elnökei voltak (igaz, jócskán foghíjasan). Őket Svébis Bence és Karafiáth Orsolya kérdezte.
Költészet napi különkiadás
A magyar költészet napja alkalmából szerkesztőségünk kedvenc verseivel készült az ELTE Online olvasóinak.
Kinek a klasszikus, kinek a kortárs, de mindenkinek a költészet! – Programajánlónk a magyar költészet napjára
Április tizenegyedikén, József Attila születésének 118. évfordulóján a magyar költészet napját ünnepeljük, a főváros és egyéb települések pedig ismét bővelkedni fognak irodalmat ünneplő és éltető programokkal. Egyes események hazánk klasszikus szerzői előtt tisztelegnek, mások a kortárs irodalmat népszerűsítik. Mindkét esetben találkozhatunk interaktív programokkal, előadásokkal, kortársak esetében pedig több kötetbemutatón és felolvasással egybekötött beszélgetésen is részt vehetünk.
Bombi puszedli miliő – Tudósítás Oláh Péter a delfinek nem alszanak című kötetének bemutatójáról
Oláh Péter első kötetének címe a delfinek nem alszanak, a bemutatóra a Kis Présházban kerül sor, a moderátor Nemes Z. Márió író, költő, esztéta, egyetemi tanár.
„Jó volna jegyet szerezni és elutazni Önmagunkhoz” – Az Én, József Attila századik előadása a magyar musical napján
2012 februárjában került bemutatásra dupla szereposztással, két premierrel az- Én, József Attila (Attila szerelmei) – musical. A mű József Attila szerelmi életét mutatja be epizódokon keresztül, kihangsúlyozva a költő első, illetve utolsó nagy szerelmét. A mű során felcsendülnek a költő versei csodálatos dalokba foglalva, amelyek segítik elmélyíteni a darab hangulatát. Németh Olivér írása.
Szörnyetegek – spoilermentes kritika
Nemrég jelent meg egy sajtótermék bejegyzése Twitteren, amely – később törölt posztjában – közösségét inti óva az olyan dehumanizáló jelzők használatától, mint például „szegény”, „mentális beteg”, vagy „francia”. Minden bizonnyal egy szerencsétlenül megfogalmazott példát kívántak állítani a nemzetiségi alapú sértések megelőzésére, de a posztot publikálók közel sem ástak olyan mélyen a probléma gyökeréhez, mint azt Rodrigo Sorogoyen tette, akinek alkotásában a „francia” szintúgy szitokszó. A becsmérlő kijelentés mögé pedig emberi drámák, erkölcsi kérdések, feszült helyzetek és szociálpszichológiai dilemmák sorakoznak, amelyek közül talán a leghangsúlyosabb: ki a szörnyeteg és ki az ember?