Az ELTE hallgatói magazinja
Az „animációs dokumentumfilm” első hallásra paradox műfaj: a dokumentumfilmek fő célja a valóság ábrázolása, az animáció pedig önmagukban élettelen tárgyak mozgásra bírásával alkotott képvarázslat. A problémán elmorfondírozva viszont rájöhetünk, hogy a kettő ötvözése számos lehetőséget kínál, hiszen sok ismeretterjesztő film és sorozat „teremt újra” már megtörtént eseményeket, ez pedig olykor könnyebben megvalósítható a rajz síkján.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy villanyszerelő. Ez a villanyszerelő minden nap felkelt, megmosdott, magához ölelte szerszámosládáját, majd kilépett ferencvárosi lakásából. Otthonát elhagyva első útja a buszmegállóba vezetett, ahonnét a kék vasparipák felkaptattak vele a Várhegyre. Főhősünk ugyanis ott dolgozott. Igen, dolgozott, hisz kellett a fény a művészet templomában. Az ő egyszerű és csendes munkája nyomán kapott díszkivilágítást a magyar művészet számos remeke – Csontváry Kosztka Tivadar, Kondor Béla, Victor Vasarely vagy épp Gross Arnold – mialatt a kulisszák mögött ihlet született.
Május 9–10-én, Trefort Ágoston, Eötvös József és Széchenyi István (portréinak) figyelő tekintete alatt gyűltek össze az érdeklődők az ELTE BTK kari tanácstermében, a „Csáth Géza életműve és hatása” címet viselő konferencián. Az előadásokból többek között megtudhattuk, milyen hatással volt zenei képzettsége, orvosi munkája és morfinizmusa az író novellisztikájára.
„Okosabban kéne élni, annyit mondhatok. Nem az a bolond, ki megbámul egy csillagot.” Nos, kitalálták már, melyik zenekar emblematikus száma rejlik a fentebb idézett – s a címben némiképp torzított – refrénben? Bizonyára sokan kapásból rávágnák az Apostol együttes nevét, s nem is járnának messze az igazságtól, de. De mi van akkor, ha azt mondom, hogy ez nem más, mint Olga, Irina és Mása kórusa a Három nővérből? Hogy egyszer egy messzi-messzi kormányzósági városban már felcsendültek ezek a dallamok a jövőbe szóló üzenet gyanánt, rákacsintva a szamovárok ezüstben ragyogó bevonatán csillogó kérdésekre, melyek az élet múlandóságát, a vágyakozás néha ködbe vesző örömét és a magunk után hagyott földi nyomok emlékét fogalmazzák meg. Újra és újra, ahogy azt a Kecskeméti Nemzeti Színház színészei is megtették Szente Vajk formabontó, de mindenképp különös rendezésében.
Együtt hatunk!
Pest vezető színészképzéseinek előadásai egy helyen! Május 31. és június 2. között a Kelet-Nyugati Alkotóműhely megszervezi az idei évad második Hosszú Hétvégéjét az RS9 színházban.
Károlyi Mihály a kor egyik leggazdagabb magyar arisztokrata családjába született, barátai és rokonai a századforduló legbefolyásosabb politikusai voltak – és végül mégis ő lett a magyar történelem egyik nagy kitaszítottja. Jelen cikksorozatban olvashatunk majd forradalmakról, kémekről, bérgyilkosokról, mindenféle szerencsétlenségről és szerencsétlenkedésről, illetve egy huszonhétéves száműzetés történetéről is, és megtudhatjuk, hogyan jutott a gróf erre a sorsra.
Számos rítus kíséri ősidők óta az emberek életét: titkos beavatások, világraszóló esküvők, mágikus szertartások, extravagáns születésnapok, koronázási ceremóniák. A rituális szokások ünnepeink és vallási összejöveteleink …
Miben térnek el a Magyar Természettudományi Múzeum és a prágai Národni Muzeum tárlatai? Milyen különlegességekre bukkanhatunk a termekben barangolás közben? Mik őrzik e két, tudományos szempontból is jelentős múzeum kiállítási tárgyait? Cikkünkből ez is kiderül.
Április utolsó hétvégéjén rendezte meg tudományos ismeretterjesztő konferenciáját az Illyés Sándor Szakkollégium. Az ELTE PPK Kazinczy utcai épületében idén a „határok” témája köré szerveződtek a …
Április 23-án mutatták be a Hévíz folyóirat idei első, Partitúra című lapszámát a Nyitott Műhelyben. Az estet a folyóirat főszerkesztője, Fehér Renátó moderálta, beszélgetőpartnerei Mán-Várhegyi Réka, Martzy Réka és Szatmári Áron voltak.