Az emberi evolúció egyik következménye szaglásunk visszafejlődése is. De miért volt szükség rá, hogy ez bekövetkezzen? Vajon jól jártunk a szaglásunk fejlettségének elvesztésével? Sok más …
Akivel elkezdődtek a kilencvenes évek – Peter Lindbergh divatfotó-kiállítása a Műcsarnokban
A Szovjetunió, és vele együtt az addig ismert világrend már széthullóban volt, amikor az „angyalok városában” Julia Roberts betipegett az Ambassador Hotel tágas halljába. A seattle-i garázsok mélyéről rendületlenül tört magának utat a grunge stílus szószólója, a Nirvana együttes – Kurt Cobainnel az élen, míg New York utcáin egy röpke pillanat erejéig összeállt öt fotómodell. Az összetartozást sugalló természetes és csendes mosolyok mára ikonikus felvétellé váltak nemcsak a divatfotózás, de az egyetemes fényképészet történetében is, és egy új, friss és szexis kor hajnalát jelezték. Erre a korszakváltásra érzett rá ama idők egyik legkeresettebb vizuális művésze, Peter Lindbergh, akinek 1990-es évek eleji alkotásaiból nyílt kamarakiállítás a fővárosi Műcsarnokban a Budapest Fotófesztivál részeként.
A múlt visszhangjai – Jugoszláv háborús slágerek I.
A Nyugat-Balkán: népek bölcsője, kultúrák tárháza és – puskaporos hordó. Ennek a furcsa elegynek köszönhetően született meg itt a kilencvenes években, a jugoszláv háború idején egy olyan zenei niche, amely talán az egész világon egyedülálló: poppal, diszkóval és rockzenével vegyített délszláv népi dallamok, amelyek isteni igazságra és nemzeti mitológiára hivatkozva bátorítják a hadsereget a csatára, miközben melegebb éghajlatra küldik az ellenséget. A cikksorozat első részében a szerb–horvát konfliktus zenei világa kerül terítékre.
„Az emlékezés nemcsak személyes, hanem egy ország együttélési stratégiája is” – Az Emlékek őrei a Romakép Műhely programjában
Egymás mellé tehető-e egy magyar dokumentumfilmes identitáskeresése és egy dél-indiai zsidó közösség története? A Romakép Műhely filmklub és egyetemi kurzus – melyről itt olvasható előző …
Kis halál, nagy halál – Kétnapos felolvasás a szexshoptól a temetőig
Április 26–27-én egy kétnapos, „rendhagyó happening”-gel várják az irodalom, és mindenekelőtt az élet szerelmeseit a Kis halál, nagy halál felolvasóestek szervezői. Mert, bár a címben kétszer is szerepel a halál szó, a program nagyon is az életről szól. Az érzékiségről, az intimitásról, a vágyakról, és azok beteljesüléséről: az élvezetről. És mindazokról a szerzőkről, akiknek egykor részük volt az élet élvezetében, ma pedig műveikben élnek tovább.
Költészet napi különkiadás
A magyar költészet napja alkalmából szerkesztőségünk idén is kedvenc verseivel készült az ELTE Online olvasóinak.
Szabad ötletek egy térben: Reménytelenül – József Attila pszichoanalízise – kritika
Az utóbbi években csak elvétve bemutatott irodalmi témájú magyar filmek kapcsán elszokhattunk a kellemes csalódástól. Nagy szerzőinket sorra háttérbe szorították vagy félreértették, ne adj’ Isten véleményes, szubjektív irányú olvasatok korlátolt határai közé terelték. Előbbire a Frici és Aranka című film a példa, amelyben Karinthy Frigyesből saját filmjében majdhogynem mellékszereplő vált, utóbbi esetben pedig a Most vagy soha! lényegítette Petőfit és társait akciófigurákká a forradalom terepasztalán. Rózsa Gábor (Mentés másképp, Legénybúcsú EXTRA) harmadik filmje viszont igyekszik szorosan követni a költőikonról született feljegyzéseket, hitelesen ábrázolva a lélektani folyamatokat, illetve teret adni a szubjektív, mégsem aránytévesztő szemszögnek.
„Hogy mondjam el anyámnak, hogy mennyire gyönyörű ez a város?” – Megjelent Horváth Florencia első kötete
Az idei Margó Irodalmi Fesztivál második napján, április 5-én mutatták be Horváth Florencia Hiátus című verseskötetét. Florencia jelenleg az ELTE Irodalom- és kultúratudomány mesterképzésének hallgatója, …
Divatlabor a Bercsényi utcában
Az idei év áprilisában sajátos divatlaborrá változik át az újbudai Adaptér. A kreatív technológiai tudásbázisként működő helyiség és közösség azonban korántsem csak divatbemutatókkal vagy szimpla műhelyfoglalkozásokkal készül a látogatónak, hanem a fenntarthatóság és a harmonikus jövő figyelembevételével igyekeznek szemléletet formálni, valamint eszmét cserélni a változások előtt álló és megújulásra törekvő divat- és textilipar témakörében. Esik majd szó a mesterséges intelligencia és a divat bimbózó kapcsolatáról, lehetőség nyílik babagardrób készítésére az újrahasznosítás jegyében, de lesz még színtanácsadás és fiatal és feltörekvő hazai tervezőkkel szervezett találkozók is. Mi ezúttal a programsorozat nyitóesemény, az összművészeti találkozónak is beillő Waste-Data – A fenntartható divathónap kiállításán jártunk.
A nyugati férfieszmény válsága
Hogyan változott a férfieszmény a nyugati kultúrkörben az ókortól a modern korig? Mi okozza a válságot a 21. században? Lányi András meghívta az ELTE TáTK-ra Tevesz Lászlót, aki március 27-én a férfiak útkereséséről és a férfieszmény válságáról beszélt. Tudósítás egy humánökológiai disputáról.