Orfeumi hangulat magyar, francia és litván módra – Csárdáskirálynő Fesztivál a Budapesti Operettszínházban, a X. Színházi Olimpia keretein belül

Álom, álom édes álom vált valóra azáltal, hogy 2023-ban Magyarországot érte a megtiszteltetés, hogy otthont adjon a X. Színházi Olimpiának. A Nemzeti Színház által szervezett egész országos rendezvény, melynek megnyitója a fővárosban került megrendezésre, április 15-én vette kezdetét. Ezen nemes alkalom, illetve az, hogy a 2023-as évet hivatalosan is a Magyar Operett Évének nyilvánították, szinte kiáltott egy olyan eseményért, ahol az operetté a főszerep. A Budapesti Operettszínház színpadán június 3. és 11. között a Csárdáskirálynőké a rivaldafény.

Az ókori olimpiához hasonlóan a Színházi Olimpia gyökerei is Görögországhoz vezetnek vissza. Theodórosz Terzopulosz görög rendező 1995-ben, számos más nemzetiségű munkatársával együttműködve fektette le a ma már grandiózus rendezvény alapköveit. Megálmodói a hagyományos olimpián megszokott versengés helyett viszont sokkal inkább a kultúra megismerésére összpontosítottak: a Színházi Olimpia célja, hogy lebontsa a kultúrák közti láthatatlan falakat, megismertesse egymással a nemzeteket művészi értékek és kulturális sajátosságok terén, ezzel hozzájárulva a békés művészi élethez. Az egyre rangosabb eseménynek az 1995-ös, Delphoiban megrendezett Olimpia óta számos egyéb ország adott otthont, Lengyelországtól egészen Indiáig.

A 2023-as X. Színházi Olimpia otthona Magyarország. A koordinációs feladatokat a Nemzeti Színház látja el, az esemény sikeres lebonyolításában pedig az ország több rangos fővárosi és vidéki színháza egyaránt szerepet vállal. A rendezvény lehetővé teszi, hogy mintegy 58 ország 400 társulata közel 750 előadás keretén belül szórakoztassa a művelődni vágyókat. A színházak önként dönthettek a nevezésről, és arról, hogy milyen társulatot fogadnak vendégül.

A teátrumok egy határon túli, magyar és egy külföldi társulat produkcióját is vendégül láthatják. Zenés-, prózai-, táncos-, báb-, és még sok-sok egyéb stílusú előadás szerepel a repertoárban, amelyet az ország több színházában egészen július 1-ig kísérhet figyelemmel a közönség.

Az április 15-i, fővárosi megnyitón a Duna-parton vonták fel a rendezvény zászlaját, ahol több színház is (pl. a Budapesti Operettszínház, Fischl Mónika) képviseltette magát. A 2023-as Magyar Operett Évének apropóján a teátrum bemutatta Huszka Jenő: Mária főhadnagy című operettjét. A X. Színházi Olimpia keretén belül június 3. és 11. között megrendezésre kerül a Csárdáskirálynő Fesztivál, amin az Operettszínház Csárdáskirálynője mellett egy litván és egy francia társulat is elhozza a saját feldolgozását Kálmán Imre nagy klasszikusából.

Az olimpia üzenete a következő: „az emberek nem magányos szigetek, hidakat kell építeni, hogy közelebb jussunk egymáshoz, a különböző hagyományokhoz, kultúrákhoz”. A Csárdáskirálynő Fesztivál ötlete tökéletes összhangot alkot az üzenettel. Izgalmas kérdéseket vet fel, hogy miként értelmezi Vereczky Szilvia és Edwin Ronald történetét egy francia vagy egy litván társulat. A fesztivált a Budapesti Operettszínház produkciója nyitja meg június 3-án, Vidnyánszky Attila rendezésében. A soron következő produkció a litván társulat Csárdáskirálynője június 7-én, amely a Silva címet viseli; rendezője Rita Bunikyté.

A francia társulat előadása, Princesse Czardas június 10-én kerül színpadra, Jean-François Vinciguerra rendezésében. A hidat a produkciók között nem csupán a közös hely adja, de június 11-én a szálak összeérnek, és egy közös gála keretén belül mindhárom produkció művészei fellépnek egymással, hogy ezzel is interkulturális magaslatokba emeljék Kálmán Imre művét, és ezzel együtt az operett műfaját. A gála a Találkozások – Best of Csárdás Nemzetközi Operett Gála címet kapta, ahol nem csupán három nemzet művészei találkoznak, de az est folyamán Kálmán Imre művein túl elhangzanak Lehár Ferenc, Johann Strauss és Jacques Offenbach legnagyobb szerzeményei is. A gálát Homonnay Zsolt, a Budapesti Operettszínház művésze rendezi. Érdekesség, hogy három karmester is közreműködik a színvonalas zenei kíséret biztosításában. Vezényel Pfeiffer Gyula, a teátrum munkatársa, a litván Virgilijus Visockis, illetve a francia Bruno Conti.

Az esemény sajtótájékoztatóját május 26-án rendezték meg az Aria Hotel Budapest korabeli hangulatot megidéző falai közt. A reggelivel egybekötött sajtótájékoztatón kóstolhattunk magyar, litván és francia falatokat is, elvégre a gasztronómia mindig jó eszköz, hogy közelebb hozza egymáshoz a nemzeteket. Az esemény háziasszonya Nádasi Veronika volt.

A teátrum színművésze beszélgetett a Szilviát már több rendezésben is megformáló, Artisjus-díjas Fischl Mónikával; az Edwin Ronaldot megszemélyesítő, illetve a Találkozások-gálát rendező Homonnay Zsolttal; a Honthy-díj megálmodójával, a művészeti bizottság elnökével, Eleni Koranival; valamint Oláh Zsolttal, színházi elemzővel. Az eseményre ellátogatott Erikas Petrikas a Litván Köztársaság magyarországi nagykövetségének képviseletében, illetve Pierre Pedico, a Francia Köztársaság magyarországi nagykövetségének kulturális és együttműködési tanácsosa is.

A beszélgetőpartnerek közt nagy volt az egyetértés abban, hogy az operett képes megnyugvást adni a viharos időkben; a humor eszközeivel, a könnyed témával és vidám zenével feledtetni tudja a sokszor kiábrándító valóságot, mindemellett pedig természetesen szórakoztató.

Homonnay Zsolt elmondta, hogy ami a gálát illeti, a munka jelenleg is gőzerővel zajlik: igyekeznek, hogy egy minőségi, és egy, a Színházi Olimpia szellemiségének és színvonalának megfelelő gálát állítsanak színpadra.

A görög származású Eleni Korani szerint az operett műfaja messze túlnyúlik nem csupán Közép-, de még Nyugat-Európán is. A Honthy-díj megálmodója elmondta, hogy amerikai érdeklődői is vannak az operett műfajának, kiváltképp a Csárdáskirálynőnek.

Ezek után Oláh Zsolttól tudhattunk meg többet mindhárom, a magyar, a litván és a francia Csárdáskirálynőről. A színházi elemző elmondta, hogy a magyar előadás jellegzetessége, hogy ez volt Vidnyánszky Attila első operettrendezése, amely történetesen a Kiss-B. Atilla első önálló vezetése alatti évadban debütált. A magyar előadás nyitja meg az Csárdáskirálynő fesztivált június 3-án, este hét órától.

A litván előadás, amelyet Rita Bunikyté álmodott meg, június 7-én, szintén este hét órai kezdettel kerül bemutatásra a Budapesti Operettszínházban. A rendezőnő az 1930-as évekbe helyezi át Szilvia történetét. A Csárdáskirálynő egy patinás hölgy, aki eleganciájával, stílusérzékével hívja fel magára a férfiak figyelmét. A litván előadás kiváltképp hirdeti a Színházi Olimpia hitvallását, ugyanis egy magyar származású zeneszerző által komponált művet helyez át egy litván társulat a francia revü világába. A darabot, melynek címe Silva, a Kaunas Állami Musical Színház társulatának előadásában láthatja a közönség.

A francia előadás június 10-én, este hét órakor kerül a színpadra. A rendező, Jean-François Vinciguerra az operetteknél megszokott bohókás, könnyed hangulat mellé becsempészte a Jacques Offenbach műveire jellemző komolyságot is. A történet viharos időszak alatt játszódik, és bővelkedik mélyebb, elgondolkodtató tartalommal, így aki a humor mellett erre is fogékony, látogassa meg a francia előadást.

A Csárdáskirálynő Találkozások-gálája méltó lezárása a X. Színházi Olimpia keretein belül megrendezendő Csárdáskirálynő Fesztiválnak, tökéletes vasárnap esti program mindenkinek, aki interkulturális szórakozásra és művelődésre vágyik.

A sajtótájékoztatók rendszerint nem telhetnek el ízelítők nélkül. A fenséges falatokhoz egy kisebb műsor is társult. Felcsendültek a Csárdáskirálynő leghíresebb dallamai Pfeiffer Gyula zongorakíséretével: Fischl Mónika szólaltatta meg Szilvia belépőjét, Széles Flóra és Laki Péter a Te rongyos élet c. bohókás betétdalt, végül Homonnay Zsolt, valamint Kiss Diána gyönyörűen zárta az eseményt az Emlékszel még c. balladával.