Anna Déri Az ELTE Alumni Központ tematikus pódiumbeszélgetés-sorozatot indított ELTE Sikerek Veled címmel, az EHÖK és az ELTE Online közreműködésével. A legutóbbi, október 10-én megrendezésre került alkalom a Társadalmi felelősségvállalás címet kapta.
Az ELTE Alumni Központ által indított sorozat legfőbb célkitűzése, hogy találkozási lehetőséget biztosítson pályakezdők számára a már jelentős sikereket elért volt hallgatókkal, és alakítsa a fiatalabb ELTE Diplomások körét. Az ELTE Sikerek Veled címet viselő pódiumbeszélgetés-sorozat miden alkalmán négy-hat olyan alumnus beszélget egymással megadott témakörben, akik területükön országosan, illetve nemzetközi szinten elismertek.
A programot Balogh-Kátai Judit, az ELTE Alumni Központ munkatársa nyitotta meg az ELTE BTK F épületének Kodály termében. Először köszöntötte az érdeklődőket, majd bemutatta a beszélgetés meghívott vendégeit, akik mindannyian fogyatékossággal élő, hátrányos helyzetű vagy súlyos, illetve krónikus betegségben szenvedő gyermekeket és felnőtteket segítő vállalkozások, kezdeményezések jeles képviselői. Helyet foglalt a pódiumon Méri Tamás, az Access4you társalapítója, Marosváry Dorottya, aki az Igazgyöngy Alapítványnál önkéntes, Tóthné Almássy Monika pedagógus, a KórházSuli Alapítvány vezetője, Perlusz Andrea, a TINLAB DAT munkatársa, valamint Vargyas-Tóth Julianna, a Bátor Tábor Suliprogramjának vezetője, aki a beszélgetés moderátora is volt.
Vargyas-Tóth először munkájukról kérdezte társait. Perlusz Andrea jelenleg az ELTE BGGYK-n dolgozik, és részt vett az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú, a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium által támogatott projektben, melynek keretében a DAT (Disability Awareness Training) participatív szemléletformáló programon dolgoztak és annak hatását vizsgálták piaci környezetben, hazai nagyvállalatok közreműködésével. Céljuk az volt, hogy növeljék a munkahelyek nyitottságát a fogyatékossággal élő munkavállalók iránt. A több alkalmas programot a szakirodalom megfelelő tanulmányozása és a korábbi, elsősorban nemzetközi hatásvizsgálatok tapasztalatai alapján alkották meg. Ma már sok vállalat keresi fel őket ezzel kapcsolatban. Olyan elemzést készítenek, amivel segítik a piaci szereplőket abban, hogy milyen munkakörökben tudnak alkalmazni bizonyos fogyatékossággal élő személyeket.
Tóthné Almássy Monika először a KórházSuli fő missziójáról beszélt, ami annak biztosítása, hogy azok a gyerekek, akik súlyos, tartós betegség miatt kimaradnak az iskolából, a gyógyulás ideje alatt társakkal együtt tanulhassanak, hogy aztán a felépülés után könnyebben illeszkedjenek vissza a közösségbe. Önkéntes középiskolás és egyetemista diákok találkoznak a betegekkel, hogy a tanulás eszközével ismét motivációt és célokat nyújthassanak nekik. Tóthné Almássy beszélt arról is, hogy ezek a gyerekek sokszor nem a szándék hiánya miatt nem részesülnek ilyen jellegű segítségben, hanem azért, mert a tanárok és a diáktársak részéről nincs meg ehhez a kellő tudás. Itt kapcsolódik be a történetbe az egyetem, hiszen az ELTE-ről minden évben rengeteg hallgató csatlakozik a csapathoz.
Marosváry Dorottya az Igazgyöngy Alapítvány munkatársa, ami már 1999 óta dolgozik a gyermekszegénység felszámolásáért Kelet-Magyarországon. Eredetileg művészeti iskolaként indultak, ahol olyan módszertant dolgoztak ki, amelyben a vizuális nevelés mellett a szociális kompetencia fejlesztése és a hátránykompenzáció is helyet kapott. 2013-ban indult el egy olyan, komplex programjuk, amiben az oktatás mellett már helyet kap a családgondozás, a szülőkkel való munka és a közösségfejlesztés is.
Méri Tamás az Access4you társadalmi vállalkozás társalapítója. A környezet akadálymentességét mérik fel, tanúsítják, illetve minősítik kilenc különböző csoport használhatósági szempontjai szerint, és erről részletes, megbízható információt biztosítanak az érintettek számára. Méri elmondta, hogy a társadalom egyhatoda valamilyen akadályoztatással él, és idegen helyek látogatása során előfordulhat náluk, hogy nem tudnak bejutni, megfelelően kommunikálni vagy fogyasztani. Vállalkozásukban egy adott ingatlan összes akadálymentességhez kapcsolódó részletét kiértékelve egy applikáción keresztül közvetítik az adatokat a felhasználók felé. Méri úgy érzi, hogy az utóbbi években az ember felértékelődni látszik: egyre megértőbbek mindazok, akiktől információkat kérnek az akadálymentességgel kapcsolatban.
Vargyas-Tóth Julianna 2009-ben volt először önkéntes a Bátor Tábornál, majd a következő évtől rendes munkatárs lett. A Tábor elsősorban a súlyos, krónikusan beteg gyermekek és családjaik számára nyújtott élményterápiás programjairól híres, de profiljuk sokkal szerteágazóbb. Kórházi program keretében ágyhoz viszik például a gyerekekhez a gyógyító élményeket: ez a tudatosan felkészített önkéntesek munkája. Suliprogramjuk keretében pedig a gyógyult gyerekeket kísérik az iskolába, hogy segítsék az egymáshoz való visszatalálást.
A következő kérdés arra irányult, hogy a vendégek szerint miért fontos a társadalmi felelősségvállalás. A kérdéshez Marosváry így kapcsolódott: „Az a szintű szegénység, amivel mi foglalkozunk, nagyon távol van a Budapesten vagy vidéki nagyvárosokban élő emberek tapasztalataitól. Fogyatékos emberekkel és beteg gyerekekkel itt-ott találkozunk, de mélyszegénységben élő emberekkel alig. […] Ahhoz, hogy a hibáztató attitűd megváltozzon, meg kell érteni, mi az a szegénység, és hogy ez az egészen komplex társadalmi probléma hogyan alakítja kisgyermekek életét. Mi úgy látjuk, hogy az intézményrendszer nehezen kompenzálja ezt a problémát, de ha az emberekben megszületik az empátia, akkor lehet közösen megoldásokat keresni. Magánszemélyek és cégek oldaláról is látjuk a nyitottságot a megértésre, annak ellenére, hogy sokunktól fizikai szinten is távol van ez a fokú szegénység.”
Véleménye szerint az empátia felébresztésének fontos eszköze az információk átadása, mert az emberekben elsősorban nem rosszindulat, hanem tudatlanság van a szegénységgel vagy akár a fogyatékossággal kapcsolatban.
Tóthné Almássy Monika szerint a civil szervezetek tevékenysége kiemelten fontos a társadalmi felelősségvállalás szempontjából, elképesztően széles palettát mutatnak ugyanis az emberek számára, miközben különféle eszközökkel is szolgálnak. Elindulnak egy bizonyos probléma megoldásából, amit aztán igyekeznek minél tágabb körre kiterjeszteni, melynek köszönhetően sokan be tudnak szállni a társadalmi felelősségvállalásba. „Az inkluzív társadalom minden ember számára jobb minőségű életet eredményez. Azok az átalakítások, amiket egy megváltozott munkaképességű személy érdekében hozunk, sok más ember számára is jobbá teszik a mindennapokat a munkahelyeken. Ha a banki ablakokat negyven centivel lejjebb tesszük azért, hogy egy kerekesszékben ülő személy is belásson, azzal jót teszünk a kisgyermekes anyukáknak is, akiknek fel kellene emelniük a gyerekeket, ameddig ügyet intéznek, hiszen a kicsik könnyen elvesztik türelmüket” – fogalmazott Perlusz Andrea.
Perlusz kezdetben azt vizsgálta, hogy hogyan teljesítenek az integrált gyerekek a többségi osztályokban, majd elkezdte érdekelni, hogy mik azok a feltételek, amelyekkel a legjobb eredményeket érhetik el. Később a befogadó közösségek szemléletmódja izgatta, ma pedig ennek a szemléletmódnak az alakításán dolgozik. Tóthné Almássy Monika számára a következő szint a különböző szektorok – mint az oktatás és az egészségügy – közötti kommunikáció elősegítése, mert mindig van egy újabb lépés, amivel nagyobb társadalmi hatás érhető el. Méri Tamás ajándékként tekint a hivatására. Szerinte négy alapvető dolog kell ahhoz, hogy az ember tényleg a megfelelő helyen érezze magát az életben.
Olyan dologgal kell foglalkoznia, amihez valamilyen szinten ért, amit szívesen is csinál és amiből a végén anyagilag pozitívan jön ki, de jó ügyet is szolgál vele.
Ő ezeket mind megleli a munkájában. A Bátor Tábornál végzett feladataiban Vargyas-Tóth Julianna azt élvezi a leginkább, hogy teret adhat a gyerekek, családok és osztálytársak számára, hogy felfedezhessék saját maguk legjobb oldalát.
Az esemény végén Balogh-Kátai Judit megköszönte az értékes és érdekes beszélgetést a meghívott vendégeknek, majd felhívta a figyelmet az ELTE Alumni Központ következő eseményére, amelyen Simó György kockázati tőke-befektető fog beszélni életútjáról, karrierjéről és sikereiről november 15-én az Aula Magnában.
