Megjelenítve: 11 -20 / 108 eredményből

A (majdnem) kívülálló – Gondolatok Szabó Emma Szerintük 18 vagyok című tárlatáról

A Bartók Béla Boulevard galériasorához szokott finom lélek egy teljesen másik világba csöppenhetett bele 2024. április 11-én az erzsébetvárosi Telep-Art Galériában. Már maga a helyszín is beszédes: a Telep. A sosemvolt Erzsébet sugárút nyomvonalán fekvő hely különös arcok és matricák, idegen nyelvek és változatos sörök egyvelege – vagy ha úgy tetszik, telepe – ahol a kocsmai hangulatot magunk mögött hagyva falépcsőn juthatunk fel a fehéren megvilágított emeleti térbe. Még ha nyitva is az ablak, s odalentről beszűrődik a kinti zsibongás, érezni, hogy az itt kiállított anyagok és formák, színek és arcok más tájakra kalauzolnak. Ma például a IX. kerületi Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium falai közé.

A rózsaszín kávélovag és a vízipóló esete

A budai Fonódó. Suhanó Duna-part, csendbe burkolózó Hűvösvölgy, az egyenesen is kanyargó Váralja, vagy a buborékba fúló Budafok. Megannyi sárga csík tekereg inda módjára a főváros B-betűs oldalán, s mi nap mint nap láthatjuk ablakaikból az ismert csodákat: a Várat, a Gellért-hegy hatalmas szikláját, a Városmajor patinás villáit. De mi a helyzet a rejtett varázzsal? Egy-egy balkonnal, a fátyolként összeboruló ágak játékával, a kávé- és péksütemény-illatú kis közökkel? A megélt pillanat varázsával? Mert minden egyes megálló megannyi történetet rejt, emberi sorsokat, a múlt és a jelen összefonódását.

            Az ehhez hasonló nagybetűs pillanatok megélésében segédkeznek a kávézók. Otthonos zugok, elmélyülésre, vagy épp a zsivajban való elveszésre alkalmas helyek, amelyek nagyszerű kiindulópontjai az érzéki és vállalkozó szellem intellektuális kalandozásainak. Hajdanában Budapest Közép-Európa egyik kávéfővárosa volt. A békebeli idők azóta korrá nemesedtek, az ízek és a történetek azonban megmaradtak. Sőt mi több, gazdagodtak. Ezt a gazdagságot segíti feltárni és megélni a 19-es járat, amelyet Cukorvillamosnak is becéznek.

Testekkel beszélnek

Tegnap reggel Zsigmond Soma barátom elhívott a kiállítására. Puskin utca 2., TIM Stúdió, közel van az egyetemhez [az ELTE Bölcsészettudományi Karához – a szerk.], épp át tudok ugrani. Azt már láttam, hogy Soma jó verseket ír és ezek meg is jelennek, szoktam is olvasni őket. Társszerzőjét akkor még nem ismertem, de feltételeztem, és ez be is bizonyosodott, hogy Demeter Balázs a képzőművészeti részért felelős. Székely Tímea cikke.

Rock’n’roll, LSD-himnuszok és a világ legjobb albuma – hogyan változott a Beatles?

Love Me Do. She Loves You. Can’t Buy Me Love. All You Need is Love. And I Love Her. Lehetne még sorolni a love-os nótáikat. A Beatles a világtörténelem egyik legsikeresebb zenekara. Eleinte rock’n’rollt és beatzenét játszottak, de aztán ’65-ben szívtak egy slukkot Bob Dylan spanglijából, és a popzenében addig ismeretlen pszichedelikus tájakra repültek. Az első daluk, amely nem a lányokról és a szerelemről szól, a Nowhere Man volt az 1965-ös Rubber Soul albumukon. Ezután mérhető változás történt nemcsak a zenéjükben, hanem a dalszövegeikben is. Ebben a cikkben egy kis szociolingvisztikai kutatás eredményét szeretném megosztani: konkrét statisztikákban mutatom be, hogyan változott a Beatles. Graca Endre cikke.

A fékezhetetlen érzelmek átveszik az irányítást a racionalitás fölött – Carmen-ősbemutató a Budapesti Operettszínházban

Georges Bizet 1875-ben szakított a 19. századi opera hagyományaival, és művéhez egy alacsony társadalmi rétegből származó lány, Carmen életét vette alapul. A történet jól rezonált a zenével, hatalmas sikernek örvendett mind a kritikusok, mind a közönség körében. Carmen karaktere felkeltette az amerikai Frank Wildhorn zeneszerző figyelmét is – olyannyira, hogy 2008-ban latinos dallamokkal átszőtt musicalt komponált a szegény sorsú lány meséje köré, ami Prága meghódítása után 2024 áprilisában kerül bemutatásra a Budapesti Operettszínház színpadán a már jól megszokott hármas szereposztásban.

Csak annyi vagy, amennyit el tudsz költeni! – Az ügynök halála (színházajánló)

A Centrál Színház 2024. február 24-én mutatta be Stohl András, Balsai Móni, Fehér Tibor és Szécsi Bence főszereplésével Az ügynök halálát. Arthur Miller azonos című klasszikusa 1949 óta szippantja magába olvasóit és nézőit, gondolkodtatja el őket a mindennapok mókuskerekéről, és mond újat és újat minden generációnak.