Megjelenítve: 11 -20 / 97 eredményből

„Holnapra megforgatjuk az egész világot” – A NÉKOSZ öröksége a mai szakkollégiumi mozgalomban

A NÉKOSZ öröksége a modern szakkollégiumi mozgalomban címet viselő februári előadás keretein belül Opauszki Hanna (Társadalomelméleti Kollégium), illetve Varga János (Rajk Szakkollégium) foglalkozott a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének (NÉKOSZ) történetével. Emellett arról is beszéltek, hogy hogyan él tovább a szellemisége ennek a kiemelkedő pedagógiai kísérletnek. Az esemény az Auróra x szakkolik projekt keretében kerülhetett megrendezésre, melynek révén az Auróra Közösségi Tér és a szakkollégiumok elmélyíthetik együttműködésüket, s e csoportosulások teret kapnak arra, hogy bemutassák társadalmi felelősségvállalásuk útjait.

A disszertáció visszanyal

Mi történik, ha egy bölcsészhallgató hirtelen szembetalálkozik a témájával – nem tanulmánykötetek lapjain, hanem hús-vér valóságként? Ér bármi bármit is – akár a világ összes könyvét tartalmazó könyvtár –, ha az örökkévalóság távlata nehezedik rá? És hosszútávon még maga az Ördög is megszerethető? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Prudencia Hart különös kivetkezése (eredeti címén: The Strange Undoing of Prudencia Hart), mely Závada Péter nagyszerű fordításában ezúttal magyarul is élvezhetővé vált a Stúdió K színpadán.

Együtt. Magányosan. Jobban.

Soha jobban. Szól gyakran a szófordulat a Hogy vagy? kérdésre, amit az ember beszélgetőpartnere általában nem hisz el. De valójában mit is jelent jól lenni és mihez képest lehetünk jól? Ezek körül a kérdések körül foroghattak Komáromy Bese gondolatai, amikor a FreeSZFE Egyesület égisze alatt megírta és megrendezte a Soha jobban című előadást.

Tökéletlen tökélyre törekvés: Szegény párák – kritika

A társadalom aktuális kérdései csakugyan foglalkoztatják Lanthimost, és a Szegény párák esetében is egy klasszikus irodalmi alap – egy Frankenstein-ihletésű Alastair Gray-regény – groteszk, mágikus átdolgozása az alaphelyzet. Ebből kezdi kibontani a testünkkel való kapcsolatunk tematikáját, konkrétabban pedig egy XX. századi feminista mozgalom életútjával párhuzamba állítható, szellemesen vicces Barbie-történetet, annak abszurditásával és egy erőteljes művészi elképzeléshez méltó tartalmassággal. Emiatt is nehéz megfejteni: kinek készült, és mit közöl a Szegény párák?

Lapát, lenyak, de meg nem úsz – Interjú Felszegi Dalmával és Barsi Anna Lizával, a Six musical két zenészével

„A zene kifejezi mindazt, ami szavakkal elmondhatatlan, mégsem maradhat kimondatlanul” – Victor Hugo idézete jól megvilágítja a musicalek lényegét. Énekeljük meg akár bánatosak vagyunk, akár vidámak. Dalban mondjuk el érzéseinket. A tenori vagy koloratúri magasságokat éneklő művészeken túl azonban ott van a zenekar is, melynek tagjai előadásról-előadásra hősiesen kísérik őket. A Six musical egyik előadás vezetőjével, Felszegi Dalmával és Barsi Anna Lizával, a darab egyik gitárosával beszélgettünk.

Gyilkos nyulak a középkorban

Bosszúszomjasak, kegyetlenek és vérengzők… igen, a középkori nyulakról van szó. Különböző középkori kéziratok és kódexek oldalszegélyein és illusztrációin gyakorta találkozhatunk olyan ábrázolásokkal, amelyeken ártatlanul tréfálkozó nyulakat láthatunk, mégis, valamely érthetetlen okból e szeretetreméltó lények képesek egyik lapról a másikra hidegvérű gyilkosokká változni. Ezek a sötét humorral átitatott képek a mai kor emberében megütközést kelthetnek, és épp ezért örvendenek nagy népszerűségnek a közösségi média felületein, vagy éppen olyan méltán híres filmek emelték be őket a köztudatba, mint a brit Monty Python társulat Gyalog galoppja. Ebben a kerekasztal lovagjai nem mással, mint Caerbannog gyilkos nyulával kénytelenek szembenézni, melynél „aljasabb, kegyetlenebb és rosszindulatúbb rágcsálót még nem hordott hátán a föld.”

Késelés Villával: Fedél Nélkül

A Késelés Villával irodalmi-kulturális beszélgetéssorozat különleges decemberi epizódján a Fedél Nélkül 30. születésnapját ünnepelhettük meg a Nyitott Műhelyben. A Fedél Nélkül az ország egyetlen olyan utcalapja, mely egyben otthontalan emberek műhelyeként is funkcionál. Az esten nem csak e lap múltjáról és jövőjéről, hanem a hajléktalansághoz kapcsolódó szerzőkről és az elsőként lakhatás szemléletéről is beszélgettek a meghívottak.

Átgázolni önmagunkon – Michael Mann: Ferrari kritika

Michael Mann Ferrarijában hamarabb sül el pisztoly, mint hogy felmordulna az első versenyautó. Ezután pisztollyal már csak versenyautót indítanak el, nem lesz a fegyver mögötti bűnt, a bűnöző létet árnyaló tartalom, a megszokott értelemben talán bűn sem, nem úgy, mint az Az erőszak utcái és a Szemtől szemben esetében. Ez a lövés mégis önreflexíven emeli be a rendező korábbi munkáit és teszi fel a kérdést: lehet-e filmet csinálni a (tipikusan) maszkulin énről úgy, hogy az egyetlen „férfias” pisztolyjelenetet az első pár percben megkapjuk a férjére rálövő feleségtől? Onnantól fogva recept szerint csak önéletrajzi keretekbe ágyazott, egyszerű sportfilm következhet, helyette viszont jön egy összetett, lassú film a gyorsaságról. Lehet-e bűn a legális szenvedély, ha emberéletekbe kerül, lehet-e szép egy autós film és lélektani tér a versenypálya?