Kultúrák és vallások keresztmetszetében fekszik a mai Bosznia-Hercegovina fővárosa, Szarajevó, amely számunkra leginkább az iskolai tankönyvekből, Ferenc Ferdinánd főherceg és felesége 1914. júniusi meggyilkolása miatt …
Vérvörös fonalak – Kritika a Pinceszínház Médeia című előadásáról
Milyen sok erő nyerhető a fájdalomból és mekkora pusztításokra képes a bosszúvágy? Aktuális lehet-e ma egy ókori görög dráma, átérezzük-e egy férfiak uralta világban porig …
Ősbemutatók egymás után – Megnyitotta 2024/2025-ös évadát a Pinceszínház
Október 21-én a Pinceszínház Keleti István Stúdiójában gyűltek össze a környék színházainak képviselői, hogy 18 órakor kezdetét vehesse a RUSZT – a Ráday Utcai Színházi …
Bent maga ura, aki rab volt odakint – Kritika Kemény Lili Nem című regényéről
„A Nem mindenféle értelemben határsértő regény: az énelbeszélés, az egyén és a politika, a családi mitológia, a testiség, a valóság és a fikció, illetve az elbeszélhetőség határait kutatja. (…)” – mondta Valuska László, majd átadta Kemény Lilinek a 2024 legjobb első prózakötetesének járó Margó-díjat.
Kemény Lili regénye igencsak nagy port kavart, sorra jelennek meg a kritikák, nagyinterjúk a szerzővel. Kihívás péntek este 10 után a megemlítése nélkül lezavarni egy kedélyes baráti beszélgetést; tehát a regény él és működik.
Harcművészet? Küzdősport? Meditációs forma? – Beszélgetés a taijiról
Akit érdekel az ELTE-n keresztüli sportolás lehetősége, az számos mozgásforma közül válaszhat. Akár még az egzotikusabbnak tűnő sportok is elérhetők, a távol-keleti kultúrák felé nyitott …
A Horthy-kor írófejedelme: Herczeg Ferenc
A „Herczeg Ferenc a kánonban és a középiskolában” konferenciát október 17–18-án rendezték meg az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Az előadások célja, hogy az érdeklődők jobban megismerjék az írót és fontosabb műveit, így például a 2020-ban kötelező olvasmányok közé avanzsált Az élet kapuja és Bizánc című munkáit. Ki volt Herczeg Ferenc, és miért érdemes beszélni róla?
Tudományos ismeretterjesztő délután a CERN 70. születésnapja alkalmából
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet idén ünnepli 70. születésnapját. Ennek alkalmából az ELTE Természettudományi Kara a Magyar Tudományos Akadémiával együtt többek között előadásokat, kiállításokat, illetve intézménylátogatást szervez az érdeklődők számára.
Az ELTE-n folytatja munkáját a nemzetközi hírű részecskefizikus
A Research Grant Hungary program célja a magyar kutatók visszainvitálása Magyarországra – ennek első sikereként az elméleti részecskefizikust, Endrődi Gergelyt köszönthetjük az ELTE-n, aki itt folytatja kutatásait.
„Nem csak sima grundfoci” – Interjú az ELTE-s sportolási lehetőségekről
Nagy Levente, másodéves kommunikáció- és médiatudomány hallgató tavaly kipróbálta, milyen az ELTE-n sportolni. Ezzel kapcsolatban megkértük, hogy mesélje el tapasztalatait. Tudomásunk szerint tavaly az ELTE …
Az iskola a magyar valóság kapudrogja – Fekete pont kritika
„Rend a lelke mindennek” – köpi oda a közhelyet a portás gyermekkorú főhősünknek, ezzel indokolva, miért küldte őt vissza az épületen kívülre, hogy ezúttal a bejáraton jöjjön be, ne a kijáraton. Utóbbi persze igazából semmiben nem különbözik előbbitől, a közjáték miatt pedig a tanuló el is késik, így felmerül a kérdés, milyen lelket ad egy ilyen rend „mindennek”. A korábban rövid- és dokumentumfilmeket jegyző Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a magyar iskolák ehhez hasonló jelenségeket eredményező rendszerét és beidegződéseit veszi enyhén torz górcső alá, de kíméletlen-kényelmetlen kritikája sok minden másra is vonatkozik.