Fejérvári Katica 2023. május 5–6-án rendezték meg a XXIV. Eötvös Konferenciát, amely az ELTE egyik legjelentősebb tudományos eseménye; az utóbbi évek során számtalan alkalommal nyerte el az ELTE Év Tudományos Rendezvénye-díját. Idén is színvonalas és tartalmas kutatói eredményekkel, irányokkal találkozhatott az, aki a Ménesi úti Eötvös József Collegiumba látogatott.
A résztvevők a megnyitót követően egy igazán aktuális, sokakat foglalkoztató témával hangolódhattak rá a későbbi előadásokra, ugyanis Prószéky Gábor, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a ChatGPT nyelvi kompetenciájáról, illetve korlátairól tartotta meg a konferencia első plenáris előadását. Prószéky egy folyamatosan változásban, fejlődésben lévő tudományterületbe nyújtott betekintést, miközben azt is hangsúlyozta, a mesterséges intelligencia nem újkeletű dolog, de hatásaiban ezen a téren nem volt még ehhez hasonló. A jelenség ’50-es évekig visszanyúló történetének áttekintése után a szóvektorok működésmódját és nyelvi reprezentációit ismerhette meg a hallgatóság. Bár nyelvészeti szempontból is megvilágító erejűek lehetnek a technológia által felfedett új ismeretek, a mesterséges intelligencia tudományos használatra alkalmatlan – nem képes kétszer ugyanolyan eredményt felmutatni, márpedig a kísérletek megismételhetősége fontos feltétele a megalapozott tudományos eredményeknek. Az előadás legérdekfeszítőbb pillanatai egyértelműen ahhoz köthetők, amikor Prószéky Gábor bemutatta a Nyelvtechnológiai kutatócsoport által fejlesztett GPT-3 magyar verzióját, a „PULI”-t – a demóoldalon többek között olyan, a nyelvmodellekhez kapcsolódó specifikus alkalmazások próbálhatók ki, mint a kivonatolás, a névfelismerő, a címkézés vagy az ékezet-visszaállító, de a témák között fordítófunkciót is találunk. Az előadás végén pedig a mesterséges intelligencia „humorát” is megismerhettük, a program által írt meséket, történeteket is bemutatta a Nyelvtudományi Kutatóközpont kutatója.
A konferencia programja öt különböző szekcióban folytatódott, a történelmi, irodalomtudományi vagy kémiai tárgyú előadások mellett (az Eötvös Konferencia történetében először) pszichológiai témájú kutatásokat is bemutathattak az ország különböző egyetemeiről érkező hallgatók. Mayer Zsolt a reflektív funkció, a kötődés és az életminőség kapcsolatát vizsgálta, mely három konstruktumot elmondása szerint magyar mintán még ez idáig nem vizsgálták. Magyar Csilla kutatásának középpontjában a nem öngyilkossági szándékú önsértés állt, melyet az önkritikus rumináció és a szégyen összefüggésrendszerében vizsgált, felnőtt mintában. Eredményei mentén kimutatta a magasabb szégyenpontszám és többféle nem öngyilkossági célú szándékos önsértési (non-suicidal self-injury, NSSI) mód alkalmazása közötti együttjárást, „valamint a magasabb szégyenpontszám és az önsértés időbeli aktualitása közötti pozitív kapcsolatot”. A szekció harmadik előadója, Müller Tünde Éva kutatása során a nemzetközi utcai lapok hajléktalanság-reprezentációinak összehasonlítását végezte el. Négy ország egy-egy utcai lapjának (Alberta Street News [Kanada], Big Issue North [Egyesült Királyság], Fedél Nélkül [Magyarország], GROUNDCOVER NEWS [Egyesült Államok]) 2021-ben megjelent cikkeit vetette össze, különböző módszerek alkalmazásával: bottom-up típusú tartalomelemzéssel, illetve klaszterelemzéssel, címszavak együttjárásának vizsgálatával. „[A]z angliai lap számára a hajléktalanság egy eladásra kínált termék, a kanadai és a magyar lapnál egyéni élettörténet, az amerikai lapban pedig társadalmi probléma, amely közösségi válaszok aktiválását generálja” – foglalja össze eredményeit absztraktjában. A pszichológiai témájú előadások sorát Ugrin Bálint József prezentációja zárta, aki Kognitív képességek varianciájának változása című kutatásában azt a kérdést járta körül, hogy a tudás-ismeret képessége eltérő fejlődési tendenciákkal jellemezhető-e a fluid (nonverbális) gondolkodás képességéhez képest az életkor előrehaladtával.
A nap második felében kilenc további szekció előadásai voltak látogathatóak – Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójának lendületes és közérthető plenáris előadását követően. Előzetesen a következőképpen foglalta össze előadását: „A csillagászat egyik nagy vállalása az asztrobiológia megalapozásához való hozzájárulás. A téma több hullámban is rendkívül felkapott volt az elmúlt évtizedekben, és a legújabb csúcstechnikák soha nem látott közelségbe hozhatják az első életjelek kimutatását akár a Naprendszerben, akár közeli exobolygókon. Hol tartunk most, 2022-ben? Miért érdekes ez az egész témakör? Hol van mindenki? Előadásunk részletes áttekintést ad a Fermi-paradoxontól a Földön kívüli élet lehetőségéig, egy rendkívül izgalmas terület legújabb eredményeire alapozva.” Kiss László munkásságával az is közelebbről megismerkedhet, aki ezen előadásán nem tudott részt venni, ugyanis YouTube-csatornájára feltöltött videóiban ehhez hasonló témákat jár körül, szintúgy érdekfeszítő, ismeretterjesztő formában.
A továbbiakban filozófiai, földrajzi-földtudományi, biológiai, jogi és gazdaságtudományi kutatások prezentálására is lehetőség kínálkozott; a tudományterületek színes palettája valóban a konferencia interdiszciplináris jellegét erősítette. Pedagógia és kommunikáció témakörben négy hallgató szerepelt tudományos munkájával a délutáni órákban. Tompos Anna a matematikai gondolkodás fejlesztésének lehetőségeit vizsgálta társasjátékok órai alkalmazása nyomán. Vizsgálata a BMSZC Than Károly Ökoiskola és Technikum egy tizedikes osztályában folyó kísérlet eredményeire összpontosult. A kísérleti csoport heti egy matematikaórát társasjátékozással töltött, míg a kontrollcsoportnak hagyományos módon folytak az órái. Németh Kristóf Marcell témája a szókincsbővítés videójátékok segítségével – kutatása a későbbiekben példát szolgáltathat arra, milyen módon integrálható ez a műfaj akár az oktatásba is. A szekció hasonlóan érdekes témákkal zárult, Vojtek Lili a „Hull a pelyhes dinamit…” kezdetű gyermekdal előfordulását, fennmaradását vizsgálta kérdőíves módszer segítségével, míg Dobán Vivien a legfőbb univerzális nonverbális jeleket ismertette előadásában.
Egy másik újdonság volt a konferencia történetében a Gender és irodalom elnevezésű irodalomtudományi szekció is, melyet Sándor Anna Viola nyitott; előadásának címe Női sorsok és szereplehetőségek Jókai Mór Az arany ember című regényében volt. Kutatásának aktualitását egy kortárs vita adta, mely során Tóth Krisztina író a Jókai-művek irodalomoktatásban való relevanciáját kérdőjelezte meg. Orendács Petra a Sárga tapéta című Charlotte Perkins Gilman-novella feminin és maszkulin tereit vizsgálta – miképp válhat egyikké vagy másikká a szöveg kontextusában a kert, az elbeszélés helyszínéül szolgáló ház, vagy éppen a sárga tapétával ékeskedő hálószoba. Tóth Judit A női nézőpont és a mentális egészség reprezentációi Anne Sexton és Sylvia Plath műveiben című előadását pedig az Irodalomtudomány II. szekció utolsó prezentációja követte, melyben Vay Blanka Saját ketrec című művének recepcióját Nyerges Csaba vizsgálta, középpontba állítva, hogy a kritikákat milyen irodalomfelfogások és szubjektumképek szervezik.
A nagy múltú konferencia idei eseménye ezúttal is színvonalas, továbbgondolásra érdemes szempontokat felvető előadásokat sorakoztatott fel, melyek tartalma remélhetőleg tanulmánykötet formájában is megismerhető lesz a későbbiekben.
