Beszélgetés után csendben néztem az udvart, a tornapálya salakját és a fehér-sárga falakat. Négy esztendő tengernyi emléke ötlött fel bennem, és jóllehet volt tanáraim ugyanolyan szeretettel fogadtak, mintha csak tegnap ballagtam volna ki a főbejáraton, az érettségi bizonyítványommal a kezemben, de szívem mélyén mégis éreztem, ez az iskola már nem ugyanaz, mint 2018-ban. És ez mennyire jó így! Immáron hét éve ugyanis, hogy Békéscsabán kezdetét vette a vidéki Magyarország egyik legizgalmasabb középiskolai projektje, amely egyszerre sűríti magába a névadó, Andrássy Gyula, valamint Munkácsy Mihály szellemiségét – és napjaink szédületes, ugyanakkor nagyon is innovatív fejlődését. Van itt minden, amit egy átlagos gimnáziumtól nem várna az ember: közgazdasági mentorprogram és történelmi-polgári szalon, bazárjellegű nyílt nap és fúzió a helyi kulturális negyeddel. Ennek tükrében beszélgettünk az újonnan megtalált feladatokról, a nagy szellemi elődökről és a 21. század felelősen érző és viselkedő pedagógusszerepéről Szabó László főigazgatóval, történelemtanárral, az Andrássy-koncepció megálmodójával.
