Az ELTE hallgatói magazinja
Valószínűleg nem sokan tudják, de a film eredetileg Patrick Hamilton az azonos című drámájából készült 1944-ben. Hamilton alkotta meg magát a gaslighting (magyarul „gázlángolás”) fogalmat, ami később a filmnek köszönhetően terjedt el világszerte. Ugyan nálunk kevésbé használt és ismert szóról beszélhetünk, napjainkban már különböző tudományágak (például a pszichológia) is használják szakszóként.
Miről is beszélünk pontosan, mikor az „érték” szót használjuk? Anyagi, szellemi és lélektani magaslatokban is meg tudunk határozni releváns dolgokat a fogalommal kapcsolatban úgy, hogy azok teljes mértékben ellentétesek legyenek egymással, mégis mind igazak maradjanak. A Gazdag ember kabátja című dráma ősbemutatója a Grundon talán pont ebben a kérdésben segít tisztázni a gondolatokat.
„Bár végtelen tiszteletet érzek ezek iránt a bátor feketék iránt, sokkal jobbnak tartom, ha tíz feketét ölnek meg, mint ha egyetlen franciát, mert úgy vélem, már elég francia halt meg, és a lehető legkevesebbet szabad csak feláldozni közülük” – idézi Niall Ferguson Georges Clemenceau francia miniszterelnököt, aki ezekkel a szavakkal állt ki az afrikai sorozás újraindítása mellett.
Gergely Ágnes a gyűjteményes kötetek költője. Kerek évfordulót szokás így ünnepelni, gondoljunk csak a Kemény István ötvenedik születésnapjára kiadott Állástalan táncosnőre, Szabó T. Anna ugyancsak …
A sétáló színház egy olyan esemény, amely nem egy térben történő előadást jelenít meg, a nézőknek a jelenetek között egyik térből a másikba kell átmenniük – a Scene Műhely Rómeó és Júliája esetében ezek a Gödöllői Kastély külső és belső terei voltak. A műfaj egyik legnehezebb feladata fenntartani a nézők folyamatos figyelmét, hiszen a magyar színházkultúrában a frontális előadásokhoz szokott befogadó, ahol a sötétség, a zárt tér és a csönd összessége miatt figyelme fókuszálva van, sokkal nehezebben alkalmazkodik egy ilyen színházi környezethez.
Megnéztük a Weöres Sándor Színház Kutyabaj című előadását Horváth János Antal rendezésében. A produkció Samuel Bailey 2021-es Shook című drámájának fordítása és átdolgozása magyar környezetbe. Riyad (Kuttner Bálint), Cain (Hajdu Péter István) és Jonjo (László Gáspár), három fiatal fiú története a szabadságról, a félelmekről és a társadalomról.
Ritka örömet képes okozni, amikor az európai filmfesztiválok legfontosabb hármasa, Cannes, Velence és Berlin versenyprogramjába vagy bármely szekciójába fogadja hazánk filmjeit. Reisz Gábor harmadik és egyben legújabb nagyjátékfilmjének premierére Velencében kerülhetett sor, emellett pedig párhuzamosan fut a miskolci Cinefest kitekintő-szekciójában – csak úgy tarol.
A miskolci Cinefest nagydíjáért folyó versenyben 17 nagyjátékfilm vesz részt: van köztük Cannes-ban, Sundance-en, Berlinben bemutatott, sőt, Velencében párhuzamosan futó alkotás; az egyetlen magyar film a szekcióban nem más, mint Tóth Barnabás Mesterjátszmája.
A horror reneszánszáról tanúskodó tendenciák arra engednek következtetni, hogy a posztmodern egyén szorongása régen látott magaslatokban jár, és talán ez a kollektív, konjunktúrában fogant közérzet eredményezte azt az irányvonalat, amelynek neves képviselője maga Ari Aster is.
Végre megjelent a Neon-Budapest, ELTE-s hallgatók kíméletlen fricskája a forradalomról, amit a valóságban szavakkal, a regény lapjain viszont vérre menően vívnak, hogy túlzó, kíméletlen, és nagyon vicces háborús narratívába ágyazódjon a komikus identitáspolitikai viaskodás, ami mindennap körülvesz minket. A Neon Genesis Kunság 3 memeoldal regényén olyan fiatalok dolgoztak, akik belülről élik meg a pózerkedésről, mintsem valódi értékítéletről szóló szócsatákat; a szélsőséges szekértáborok ütközetében létező jelenség pontos szatíráját látjuk, kérdés, hogyan reagálunk az abszurdumra, hol helyezkedik el benne az olvasó. Készen állsz szembesülni, Partizán?