Mezei Sándor Győr természeti adottságai révén már az országalapítás idején jelentős egyházi és gazdasági központtá emelkedett. A történelem alakulása során a város mindig is jelentős és innovatív szerepet töltött be az ország életében, ami a sportéletre is hatással volt. Kezdetben az 1896-ban alapított gépgyár, később egy banki csoport, ezt követően pedig egy autóipari vállalat lett elkötelezett támogatója a város sportéletének.
A megalakulás
A Magyar Vagon- és Gépgyár Dal- és Társaskörének tagjai 1904-ben alapították meg a Győr Egyetértés Torna Osztályt, azaz a Győri ETO-t. A labdarúgás mellett asztalitenisz, atlétikai, birkózó, evezős, kerékpáros, ökölvívó, sakk, sportlövő, tenisz, természetjáró, torna, úszó-vízilabda és vívó szakosztály is létrejött, melyek zöld-fehér színekben képviseltették magukat a különböző sporteseményeken. Az újonnan alakított sportkörben kizárólag vagongyári munkások sportolhattak.
Az alapítást követően a labdarúgók hamar le is játszották első bemutatkozó mérkőzésüket. Az ekkoriban még fekete-fehérben szereplő Egyetértés 1904 júniusában 2:2-es döntetlent játszott a helyi tanítóképző főiskolásaival. Bajnokságban végül 1907-ben adták le nevezésüket, az akkor másodosztálynak számító Vidéki Bajnokság nyugati kerületében. Az ETO a vidéki bajnokság meghatározó csapatává vált. Sorra nyerte a bajnoki címeket; a korabeli beszámolók a győrieket tartották a legjobb vidéki csapatnak. A futball fejlődött, és a professzionizmus magyarországi bevezetésekor a vagongyári cégcsapatnál nem vállalták az órabérért játszók dotálását, így az Egyetértés továbbra is amatőr csapat maradt. Végül a második világháború előtti évben, 1938-ban harcolta ki a csapat az első osztályba jutás jogát, azonban a feljutás nem volt tartós, a következő szezonban a csapat utolsó előtti lett, így visszaesett a második ligába.
Újra az első osztályban – az első aranykor
A második világháborút követően az államosítás idején indult meg a győri sport első aranykora. A labdarúgók az 1944-ben félbeszakadt bajnokságban a harmadik helyen álltak, később az összevonások és az újjáépítés idején folyamatosan az első osztályban szerepeltek. A háború utáni első teljes, 1946-ban megrendezett bajnokágban a köznyelv már Győri Vasas ETO néven említi a csapatot. A hivatalosan 1949-ig eredetileg Győri Waggongyár ETO csapata az 1955-os kiesésig stabil középcsapattá vált az első osztályban.
A Rákosi-korszakban az 1956-os forradalomig neve a következőképp változott:
- Győr (1949–1950)
- Győri Vasas SC ETO (1950–1952)
- Győri Vasas (1952)
- Vasas SE Győr (1952)
- Wilhelm Pieck Vasas ETO SK (1954–1956)
A futball mellett a többi szakosztály is virágzott. A város fiataljai az ETO-ban sportoltak, és sorra nyerték az országos és nemzetközi versenyeket. A meglevő szakosztályok folyamatosan bővültek; megalakult a kerékpár és a kézilabda is. A három folyó városának partjain csónakházak épültek, megalakult a kajak-kenu szakág is. A női kézilabdázók 1957-ben és két évvel később, 1959-ben is diadalmaskodtak.
A gyár bővítése a sportra is hatással lesz
A forradalmat követő kádári konszolidáció éveiben a győri gépgyár is fejlődésnek indult. Kormányhatározatot hoztak a dízelmeghajtású motorok gyártására, ami magyar gyártású közlekedési eszközök, buszok és teherautók erőforrása lett. A gépgyári dolgozók sportcsapatai a Vasas előtagot kapták az átnevezések során, így 1958-ban Győri Vasas ETO névre keresztelték a Rába-parti egyesületet. A megnövekedett termelés következtében létrejött anyagi biztonság és a kormány sportpolitikája kedvezően hatott az ETO életére. Az 1960-ban újra az elit ligában szereplő csapat hosszú ideig meghatározó csapata lett a magyar labdarúgásnak, olyan edzők dolgoznak a klubnál, mint Szusza Ferenc, vagy az Aranycsapat tagja, Hidegkuti Nándor. Az MTK legendás csatára 1963-ban bajnoki címig vezette a zöld-fehéreket. Később így nyilatkozott:
„A londoni 6:3 után az volt életem legboldogabb napja.”
Érdekesség, hogy a bajnoki címhez az kellett, hogy a korábbi csapattársa, Buzánszky Jenő vezette Dorogi Bányász csapata legyőzze a Ferencváros csapatát. A szezon krónikájához hozzátartozik, hogy a bajnokság csak egyfordulós volt, így a csapatok csak egyszer játszottak egymás ellen. A bajnoki címet követően az ETO csapata nemzetközi kupamérkőzéseket vívhatott a BEK-ben. Először a német Chemie Leipzig, később a bolgár Lokomotív Szófia, valamint a holland DWS Amsterdam legyőzésével a brazil Eusébióval felálló Benficával mérkőzött az elődöntőben. A hazai mérkőzést 80 ezren tekintették meg a Népstadionban. A párharcot 5:0 összesítéssel végül elvesztette a győri csapat.
A bajnoki címet Magyar Kupa elsőségek követték. 1965-ben a Diósgyőri VTK-t 4:0-ra, 1966-ban az FTC-t (megismételt fináléban) 3:2-re, 1967-ben a Salgótarjáni BTC-t 1:0-ra győzte le a döntőben. Így egymást követő három alkalommal lett a Győri Vasas ETO a Magyar Népköztársaság-kupa győztese. A KEK-ben olyan együttesekkel találkozott a csapat, mint az olasz Fiorentina, az AC Milan, a belga Standard Liege vagy portugál Braga.
1968-tól az új gazdasági mechanizmus bevezetésével a gépgyárat tovább bővítették. Az új motorgyár önálló márkaként jelent meg az utakon, vasúton és közúton egyaránt. A termelőegységben jött létre Kádár János különvonata, az „ezüstnyíl”, de készült a Hungarokamion számára tehergépjármű utánfutóval és mezőgazdasági munkagépek a termelőszövetkezeteknek szintén. A hadsereg számára járműveket, emellett tömegközlekedési eszközöket is gyártottak. Az ETO így mai értelemben vett névadó szponzort kapott. A rendszerváltozásig, pontosabban 1992-ig Rába Vasas ETO néven szerepeltek.
A csapat sikerei és a gépgyár növekedése miatt a régi ETO sporttelep elavulttá vált. A névváltoztatás mellé a klub új stadiont és kiszolgáló létesítményeket kapott, itt kapott helyet egy sportcsarnok és egy jégpálya is. Az újonnan épült ETO stadion a kor legmodernebb stadionja volt. A pályavilágítással rendelkező, elektromos eredményjelzővel ellátott létesítmény az 1977-es úttörő olimpiára készült el. A megnyitó telt ház előtt zajlott, 25 ezer ember figyelte az eseményeket a lelátóról.
Egy rövid szünetet követően 1979-ben ismét egy kupagyőzelemmel hallatott magáról az ETO. Két évvel később pedig egy fél évtizedes sikerkorszaknak örülhettek a Rába-parti szurkolók. A vezetőedző, Verebes József 1981 és 1986 között két aranyérmet, két második helyet és egy bronzérmet szerzett csapatával. A 80-as évek sikerei nyomán a klub az első osztály középcsapatává vált. A rendszerváltás után egy merész vállalkozást követően ismét elindult felfelé a Győri ETO.
Pénzügyi cégcsoport piaci alapon
A rendszerváltást követően a győri csapat stabilan az élvonal tagja volt, de a középmezőnyben maradtak, nem kellett tartaniuk a kieséstől, ám a bajnoki címért sem harcolhattak. A 2000-es évek sporttörvényi keretei nem kedveztek a sok szakosztályos egyesületek fenntartásának. A legtöbb ilyen klubnál a futball kivált és önálló piaci alapon működő kft.-ként vagy részvénytársaságként működött tovább. A Győri ETO FC csapatát Győri ETO FC Labdarúgó Kft. néven jegyezték be; a tulajdonos a főként pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó Quaestor Csoport volt.
A magyar tulajdonú cég 2001-ben vásárolta meg a stadiont és a labdarúgó csapatot. Megkezdődött az építkezés. Az ETO parkra keresztelt épületegyüttes, stadion, szálloda és bevásárlóközpont munkálatait 2005-ben kezdték meg. A projekt végül 2012-ben készült el véglegesen.
Az ETO történelme negyedik, eddigi utolsó bajnoki címét egy évvel később 2013-ban, Pintér Attila vezetésével szerezte. Ugyanebben az évben bajnokként legyőzte a kupagyőztes Debrecent, így szuperkupagyőztesnek is mondhatta magát. A következő szezonban a Győr a második helyen végzett. A bajnokság végén azonos pontszámmal álltak a Debrecennel, a gólkülönbség miatt azonban a hajdúságiak lettek az aranyérmesek. Az eredmények egy újabb aranykorszak reményével kecsegtettek.
2015 tavaszán azonban a tulajdonos Quaestor csoport csődeljárást kért maga ellen. A cég felszámolása során így az egyesület és a létesítmény is árverésre került. Eközben semmi esély nem maradt arra, hogy az ETO az első osztályban maradjon, az MLSZ döntése értelmében a harmadosztályba sorolták vissza a győri csapatot, akik így főszponzor és tulajdonos nélkül maradtak.
A teljes megszűnéstől végül a város és a futsalcsapat mentette meg a korábbi nagy múltú együttest. A mára már a második vonalban szereplő alakulat ETO FC Győr néven szerepel, és főként saját nevelésű, győri kötődésű játékosokra épít.
Új szponzorral szerepel az ETO
A futballcsapat ugyan átalakult, de a korábbi sok szakosztályos klub több sportágban is sikeres lett az utóbbi években. A legkiemelkedőbb eredményeket a női kézilabdázók érték el: 2013 óta öt alkalommal nyerték meg a Bajnokok Ligáját. Magyarországon öt alkalommal lettek bajnokok és hét alkalommal hódították el a magyar kupát. A sikerek hátterében világ legnagyobb motorgyára állt. A csapat fő- és egyben névadó szponzora a német járműgyártócég, az Audi lett, melynek székhelye Győrben található. A német motorgyártó ráadásul a korábbi Rába gyár alapjain indította a termelést a rendszerváltozás után.
A Kisalföld fővárosa ugyan elvesztette labdarúgó csapatát, de a helyi sportélet virágzik. 2017-ben a város rendezte az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) eseményeit. A sportfesztivál jelentős infrastrukturális fejlesztést igényelt, melynek eredményeit jelenleg is használják a győri fiatalok. Az új uszoda, atlétikai stadion, tornacsarnok és fedett jégpálya a helyi utánpótlásképzés bázisa.
Források: magyarfutball.hu
Borítókép: moderngyor.com
