Legyen szó funkcionális tréningről, TRX-ről, súlyzós intervall vagy épp erőedzésről, a BEAC erőnlét- és fitneszszakosztályban a legteljesebb figyelem és szakértelem várja a sportolni vágyókat. Interjúnkban Répási Karesszel és Gölöncsér Dániellel beszélgettünk a szakosztályi kezdetekről, szakszerű izomépítésről és motivációról, valamint azt is kiderítettük, melyik a fekvenyomás nemzetközi napja.
Hogyan, milyen úton keresztül kerültél az erőnléti edzések erdejébe?
Répási Karesz (R.K.): A sport közel az egész életem végigkísérte, nyolcéves koromtól vízilabdázom, jelenleg az ELTE BEAC csapatát erősítem. Tanulmányaimat tekintve sport- és rekreációszervezést tanulok, és az egyik tanóra keretein belül ismerkedtünk meg a TRX nevű sporteszközzel, amely akkoriban innovációnak számított. Megtetszett nekünk is egy barátommal, akivel közösen beleástuk magunkat ennek az eszköznek a szakszerű használatába, illetve működésébe. Sportösztöndíjasként kezdtünk el TRX-edzéseket tartani az ELTE-n, amely során rengeteget tanultunk mi is, illetve folyamatosan képeztük magunkat tovább. Később a kettlebelles edzések is porondra kerültek, a kettő ötvözeteként pedig elindultak a funkcionális edzéseink a BEAC-ban, immár szakosztályként. Érdekesség, hogy az eddigi összes edzőnket az ELTE-ről „szippantottuk” be.
Mindig is megvolt benned a vágy, hogy az akár önerőből, akár az egyetemi előadóban megszerzett tudásodat továbbadd másoknak, edzőtermi keretek közt?
R.K.: Amellett, hogy szerettem edzeni, és emberekkel lenni, illetve csak kiállni emberek elé és mondani a magamét, teljesen kézenfekvőnek tűnt az edzőség akkoriban. Danival mindketten dolgozunk már a civil életben, így, mondhatni, ez a szakosztály a közös gyermekünk. Egy ideig közösen tartottuk az edzéseket, ma én már inkább a háttérmunkálatokban veszek részt, Dani pedig az edzéstartás mellett edzőképzésekkel is foglalkozik.
Épp funkcionális köredzés zajlik odabent a konditeremben. Miből áll nálatok az edzésrepertoár, mikből választhatnak a hallgatók, illetve milyen időközönként?
R.K.: Minden edzésünk egy adott időszakra szóló edzéstervet követ, 3×4 hónapos felosztásban gondolkodunk ilyen téren. A félév eleji nagy érdeklődésre való tekintettel az év elejét mindig ismétlésekkel kezdjük, hogy integrálni tudjuk az újonnan érkezőket. Reggeltől egészen estig váltják egymást a különféle edzések, különböző helyszíneken.
Mennyire kitartóak a tagok az edzéslátogatást tekintve? Télen általában az újévi fogadalmak miatt, nyáron pedig a strandszezon-nyitányra készülődés miatt van tolongás a konditermekben.
R.K.: A Covid-helyzet sajnos alaposan megtépázta a csapatot, mert alapvetően egy nagy szakosztály voltunk, körülbelül 300 főt edzettünk a TRX, kettlebell, súlyzós, vagy épp az intenzitásmánia elnevezésű edzéseinken. A toborzási lehetőségeinkbe is beleszólt a járvány, de idén szerencsére már kitelepültünk gólyatáborokba, ami megmutatkozott az új tagok létszámában is. Jelenleg is azon dolgozunk, hogy a Covid előtti csapatlétszámot újra felépítsük.
Az a tapasztalat, egyébként, hogy szeptemberben és januárban mindig tolonganak az edzeni vágyók, ami egészen a vizsgaidőszak kezdetéig ki is tart, de természetesen mi is így alakítjuk az edzéseinket. (…) Alapvetően minden edzésen van egy „keménymag”, amelynek a tagjai kitartóak, és folyamatosan járnak hozzánk. Jóleső érzés néha visszagondolni, hogy a kezdetek óta mennyit fejlődtek, ez nagyon motiváló nekünk.
Tapasztaltál bármilyen előítéletet a kondiba járókkal kapcsolatban?
Mint a legtöbb helyen, itt is találkozni prekoncepciókkal. Sokan az esztétikus testre, a minél látványosabb izmokra fókuszálnak elsősorban. Számunkra az edzés összetettebb ennél. Azt fontos leszögezni, hogy mi nem tipikus konditermi edzéseket végzünk, nálunk nem találkozhattok gépekkel. Mi elsősorban TRX-szel, kettlebellel, tárcsákkal, saját testsúllyal edzünk. Alapvetően funkcionális izmokat szeretnénk építeni, az izom-ideg kapcsolatokat erősíteni. Összefoglalva: erősebb testet szeretnénk elérni, nem pedig nagy bicepszet.
Miben ad többet az általatok nyújtott funkcionális edzés, mint egy konditermes változat?
Gölöncsér Dániel (G.D.): A két edzésforma között az a különbség, hogy a konditermi edzések alkalmával izolációs gyakorlatokat végzünk, ami azt jelenti, hogy mindössze egy ízületben jön létre elmozdulás. A funkcionális edzéseknél összetett gyakorlatokkal dolgozunk, ami által az említett elmozdulás több ízületben jön létre. Ezek általános, a mindennapi életben is használt mozdulatok, legyen szó lépcsőzésről, egy szatyor felemeléséről vagy akár a hátizsákunk cipeléséről. Az ilyen és ehhez hasonló mozdulatokat próbáljuk meg helyesen végrehajtatni és tanítani az edzéseinken, az egyszerűbb mindennapok érdekében.
16 éves korod óta foglalkozol a funkcionális edzésekkel. Lenne mit mondanod, tanácsolnod a kezdő önmagad számára mai fejjel?
G.D.: A maximalizmusom azt mondatná velem, hogy mindig lehet jobban csinálni, többet kihozni a dolgokból. De ehelyett inkább úgy fogalmaznék, hogy nagyon sokat tanultunk, nagyon sokfelé jártunk, rengeteg mindent láttunk, de sose elégedjünk meg ezzel, mindig menjünk tovább, és tapasztaljunk meg minél több dolgot. Menjünk el még több különböző edzésre, akár képzésre. Mindig van tovább.
Rákanyarodva a csapattagokra: akadnak-e olyanok, akik kifejezett célokkal érkeznek hozzátok edzeni?
G. D.: Alapvetően mindenki szeretne fittebb lenni; mivel a tagjaink nagyrészt egyetemisták, ebben a korosztályban az izmok és a feszesebb test kiemelten fontos szerepet kap. Nyilván mi ezt szeretnénk is megadni mindenkinek, de emellett inkább arra próbáljuk ösztönözni tagjainkat, hogy ezt a célt más-más pozitív hozzáadott értékek által érjék el. Itt elsősorban az egészségesebb, tudatosabb, rendszerezettebb életre gondolok.
Milyen a csapat nemi eloszlása, a fiú-lány arány az edzéseiteken?
G. D.: Abszolút nem a fiúk dominálnak nálunk, kimondhatjuk, hogy a lányok vannak többségben az edzéseinken. Annak kiváltképp örülünk, hogy mivel utóbbiak a súlyzós edzéseinket is rendszeresen látogatják, megdőlni látszik a sztereotípia, amely szerint ha egy lány súlyzót fog, úgy fog kinézni, mint Hulk. Nem az eszköz az, ami egy bizonyos hatást fog kiváltani a testben, hanem az eszköz mögött felépített edzésmódszer és rendszer.
Van-e közönségkedvenc edzés, amelyen rendre sokan összegyűlnek a tagok? Gondolok például a fiúk körében nagy presztízsnek örvendő fekvenyomásra…
G. D.: A hétfő a nemzetközi fekvenyomás napja mindenhol, ez a gyakorlat a súlyzós edzéseink körében valóban divatos. Az egyértelmű közönségkedvenc-edzésünk azonban funkcionális köredzés, itt gyűlünk össze mindig a legtöbben, ezt szeretik a legjobban a tagok.
Mit gondolsz, miben más a BEAC erőnlét, mint bármelyik másik sportközösség?
G. D.: A válasz a kérdésben rejlik, abban más, hogy mi valóban egy közösség vagyunk amellett, hogy edzéseket tartunk. Itt egy csapatként működünk, mindenkit a nevén szólítunk, mindenkihez kötnek közös történetek és pillanatok. Ugyan csoportos edzést tartunk, a tagjainkat azonban egyénként kezeljük, a személyes kommunikációt pedig kiemelten fontosnak tartjuk.
Fotók: ELTE Online