A nemzeti kisebbségek jogi védelmének elméleti és gyakorlati vizsgálata és előmozdítása tárggyal hirdetett meg tanulmányi pályázatot a Kisebbségi Jogvédő Intézet. A pályázat benyújtási határideje 2024. március 18.

Az ELTE hallgatói magazinja

A nemzeti kisebbségek jogi védelmének elméleti és gyakorlati vizsgálata és előmozdítása tárggyal hirdetett meg tanulmányi pályázatot a Kisebbségi Jogvédő Intézet. A pályázat benyújtási határideje 2024. március 18.

Szemelvények a magyar nyelv kutatásából nyelvtudományos cikksorozatunk végéhez értünk. Zárócikkünkben szintén egy kevéssé ismert alternatív nyelvrokonítási elmélet, a japán–magyar nyelvrokonság kerül górcső alá – hogy miben tévednek az elméletet támogatók, cikkünkből kiderül.

Minden nyelvvel kapcsolatban nyelvrokonsági elméletek tömegei keringenek a világban, és ez alól a magyar sem kivétel. A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából sorozat eddigi részeiben ismertettük a nagyobb népszerűségnek „örvendő” áltudományos rokonítási elképzeléseket, most azonban egy kevésbé ismert, ám annál különösebb elmélet bemutatása – és cáfolása – következik.

Nyelvfejlődés csecsemőkortól kamaszkorig címmel hirdet konferenciát az ELTE Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszékén működő Gyermeknyelvi Kutatócsoport 2024. február 22-én (csütörtökön) 9 órától.

A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából cikksorozat 7. részében a magyar–mongol nyelvrokonítási elmélet egyik ma is aktívan tevékenykedő képviselője, illetve elképzelésének tévedései kerülnek bemutatásra.

Az alternatív nyelvrokonítási kísérletek közül kiemelkedő jelentőséget kapott a török–magyar nyelvrokonság elmélete. Vajon mi alapján állították fel ezt az elméletet, és miért támogatták annyian a finnugor rokonítással szemben? Mi alapján bizonyultak hibásnak Vámbéry rokonsági elméletei? A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából legújabb részéből mindez kiderül.

A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából cikksorozat ötödik részében az áltudományos körökben elterjedt sumér–magyar nyelvrokonítás kísérleteiről olvashattok, illetve arról, miért nem áll helyt ez a teória nyelvészeti szempontból.

Az ősnyelv-elmélet a gyöknyelvészethez hasonlóan áltudományos elképzelés, mely szerint minden nyelv a magyarból született, sőt, már „Bábel tornyánál is magyarul beszéltek”.

Szemelvények a magyar nyelv kutatásából harmadik részében a gyöknyelvészet áltudományos elképzeléseiről olvashattok.

Sorozatunk első részében a magyar finnugor nyelvrokonságát támasztottuk alá – ebben a cikkben az alternatív rokonítási elméletekről, illetve ezek hátteréről és ideológiájáról olvashattok bővebben.