Kultúra

Megjelenítve: 51 -60 / 184 eredményből
Updated on Kultúra

A fékezhetetlen érzelmek átveszik az irányítást a racionalitás fölött – Carmen-ősbemutató a Budapesti Operettszínházban

Georges Bizet 1875-ben szakított a 19. századi opera hagyományaival, és művéhez egy alacsony társadalmi rétegből származó lány, Carmen életét vette alapul. A történet jól rezonált a zenével, hatalmas sikernek örvendett mind a kritikusok, mind a közönség körében. Carmen karaktere felkeltette az amerikai Frank Wildhorn zeneszerző figyelmét is – olyannyira, hogy 2008-ban latinos dallamokkal átszőtt musicalt komponált a szegény sorsú lány meséje köré, ami Prága meghódítása után 2024 áprilisában kerül bemutatásra a Budapesti Operettszínház színpadán a már jól megszokott hármas szereposztásban.

Olvason tovább
Updated on Kultúra

Csak annyi vagy, amennyit el tudsz költeni! – Az ügynök halála (színházajánló)

A Centrál Színház 2024. február 24-én mutatta be Stohl András, Balsai Móni, Fehér Tibor és Szécsi Bence főszereplésével Az ügynök halálát. Arthur Miller azonos című klasszikusa 1949 óta szippantja magába olvasóit és nézőit, gondolkodtatja el őket a mindennapok mókuskerekéről, és mond újat és újat minden generációnak.

Olvason tovább
Updated on Kultúra

Petőfi Blinders: Most vagy soha! – Kritika

A Lóth Balázs (Pesti balhé) által rendezett, Szente Vajk és Rákay Philip kreatív produceri munkájával készülő Most vagy soha! a magyar filmtörténet legdrágább alkotásaként került a köztudatba, de nem csak a 6 milliárd ráköltött forint, hanem a történelmünk műfaji filmbe ágyazásának sikertelensége miatt is kirívó mű. “Ahogy történt és ahogy történhetett volna.” – A film ezzel a felirattal indul, az előzetes promóció alapján pedig egyáltalán nem újdonság, hogy a március 15-ei események bemutatása ismét zsánerfilmes keretek között történik. A vérmentes forradalom akciónarratívával való összekapcsolása okán felmerülhet a kérdés: mennyire kérhető számon az alkotáson a történelmi hitelesség, és mennyire szerencsés döntés annak módszeres elkerülése?

Olvason tovább
Updated on Kultúra

„Holnapra megforgatjuk az egész világot” – A NÉKOSZ öröksége a mai szakkollégiumi mozgalomban

A NÉKOSZ öröksége a modern szakkollégiumi mozgalomban címet viselő februári előadás keretein belül Opauszki Hanna (Társadalomelméleti Kollégium), illetve Varga János (Rajk Szakkollégium) foglalkozott a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének (NÉKOSZ) történetével. Emellett arról is beszéltek, hogy hogyan él tovább a szellemisége ennek a kiemelkedő pedagógiai kísérletnek. Az esemény az Auróra x szakkolik projekt keretében kerülhetett megrendezésre, melynek révén az Auróra Közösségi Tér és a szakkollégiumok elmélyíthetik együttműködésüket, s e csoportosulások teret kapnak arra, hogy bemutassák társadalmi felelősségvállalásuk útjait.

Olvason tovább
Kultúra

A disszertáció visszanyal

Mi történik, ha egy bölcsészhallgató hirtelen szembetalálkozik a témájával – nem tanulmánykötetek lapjain, hanem hús-vér valóságként? Ér bármi bármit is – akár a világ összes könyvét tartalmazó könyvtár –, ha az örökkévalóság távlata nehezedik rá? És hosszútávon még maga az Ördög is megszerethető? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Prudencia Hart különös kivetkezése (eredeti címén: The Strange Undoing of Prudencia Hart), mely Závada Péter nagyszerű fordításában ezúttal magyarul is élvezhetővé vált a Stúdió K színpadán.

Olvason tovább
Kultúra

Együtt. Magányosan. Jobban.

Soha jobban. Szól gyakran a szófordulat a Hogy vagy? kérdésre, amit az ember beszélgetőpartnere általában nem hisz el. De valójában mit is jelent jól lenni és mihez képest lehetünk jól? Ezek körül a kérdések körül foroghattak Komáromy Bese gondolatai, amikor a FreeSZFE Egyesület égisze alatt megírta és megrendezte a Soha jobban című előadást.

Olvason tovább
Updated on Kultúra

Tökéletlen tökélyre törekvés: Szegény párák – kritika

A társadalom aktuális kérdései csakugyan foglalkoztatják Lanthimost, és a Szegény párák esetében is egy klasszikus irodalmi alap – egy Frankenstein-ihletésű Alastair Gray-regény – groteszk, mágikus átdolgozása az alaphelyzet. Ebből kezdi kibontani a testünkkel való kapcsolatunk tematikáját, konkrétabban pedig egy XX. századi feminista mozgalom életútjával párhuzamba állítható, szellemesen vicces Barbie-történetet, annak abszurditásával és egy erőteljes művészi elképzeléshez méltó tartalmassággal. Emiatt is nehéz megfejteni: kinek készült, és mit közöl a Szegény párák?

Olvason tovább