Anna Déri A fenntartható étkezés és energia témáiban szervezett eseményt az Európa Pont október 26-án, amely aktualitásából fakadóan sok érdeklődőt vonzott. A résztvevők egy interaktív, gyakorlati tippekkel teli előadáson ismerkedhettek meg a fenntartható étkezés alapjaival.
A programot Nyírő Fanni, a Green Policy Center munkatársa, illetve Domokos Csenge, a Denkstatt Hungary Kft. munkatársa és az európai éghajlati paktum magyarországi koordinátora nyitotta meg. Ez utóbbi egy olyan, az egész Európai Uniót lefedő kezdeményezés, aminek az a célja, hogy mozgósítsa, cselekvésre ösztönözze a lakosságot, a különféle közösségeket a környezet megóvásának érdekében. A paktum segíti az Európai Uniót abban, hogy 2050-re Európa a világ leginkább klímasemleges kontinensévé váljon, továbbá arra ösztönzi a polgárokat, hogy a barátokkal, családtagokkal, kollégákkal vagy éppen a szomszédokkal kötetlenül beszélgessenek arról, hogy miképpen válhat Európa klímasemlegessé. Az egyéni szintű cselekvésen túl hangsúlyt fektet még a szervezeti vagy helyi közösségi szintek becsatornázására is. A paktumhoz fogadalomtétellel lehet csatlakozni, de a célkitűzések a paktum nagyköveteként és barátjaként is támogathatóak.
A paktum összesen 16 fogadalmat tartalmaz, amelyek közül három kapcsolódott szervesen az este előadásához. Az egyik a szezonális étkezés, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy olyan zöldségeket és gyümölcsöket fogyasszunk, amelyek az adott évszakban teremnek. Sokat tehetünk még a környezetünkért, ha növényi alapú étrendre térünk át, és minél kevesebb állati eredetű ételt fogyasztunk. Fontos továbbá az élelmiszerhulladék csökkentése is; ezt elérhetjük többek között a maradékok lefagyasztásával vagy komposztálással. A rövid megnyitó után a résztvevőknek lehetősége volt egy QR-kód beolvasásával fogadalmat tenni.
Az esemény meghívott előadója Kiss-Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős munkatársa volt. Az alapítvány már 10 éve működik, fő profilja a fenntartható, környezetbarát étkezés. Ezen belül kétirányú tevékenységet folytatnak. Munkájuknak van egy lakossági szemlélet-formáló része online kampányokkal és különböző korosztályoknak szánt offline programokkal, valamint vendéglátóhelyeknek segítenek a minél inkább környezettudatos működés elérésében, és abban, hogy hogyan csökkenthetik az ökológiai lábnyomukat.
Kiss-Szabó Eszter négy hasznos tanácsot osztott meg az érdeklődőkkel: javasolt a minél több helyi és szezonális alapanyag fogyasztása, kevesebb hús- és tejtermék bevitele, illetve az élelmiszerhulladék csökkentése, házon kívül való étkezés esetén pedig érdemes fenntartható vendéglátóhelyeket látogatnunk.
A külföldről behozott élelmiszerek nagy része több tízezer kilométert tesz meg. A romlandó termékeket, amelyeknek nagyon gyorsan kell a boltokba érkeznie, repülőgéppel szállítják, de sok élelmiszer érkezik hajón vagy kamionon is. Így az élelmiszerszállításból fakadó szennyezés érinti mind a levegőt, a vizet és a szárazföldet. Mindemellett ezeket az importált termékeket alaposan becsomagolják, hogy megvédjék azokat a szállítás során történő esetleges sérülésektől, valamint olyan gombaölő vegyszerekkel kezelik, amelyek elősegítik, hogy kibírják az utat. Éppen ezért lényeges előnyben részesíteni a helyi és szezonális élelmiszereket: ezáltal nemcsak a környezet védelméhez járulhatunk hozzá, hanem ételeink is sokkal finomabbak lesznek. Fontos, hogy tájékozódjunk, mert egyre több külföldi élelmiszer található meg helyi gazdaságoknál is.
Az előadó, hogy szemléltesse a hazai termékek előnyeit, több élelmiszert is összehasonlított egymással. A csipkebogyónak például huszonkétszer nagyobb a C-vitamin tartalma, mint az Ázsiából érkező goji bogyónak, emellett az előbbi ingyen is beszerezhető: egy erdei túra során könnyen rálelhetünk, és még vegyszereket sem tartalmaz. A napraforgómagban több az A-vitamin, mint a kesudióban, továbbá sok lehetőség rejlik benne, fogyasztható például salátára szórva vagy krémként elkészítve is. A quinoa egy Dél-Amerikából származó gluténmentes gabonaféle, ami annyira elterjedt Európában, hogy ott, ahol eddig alapélelmiszernek számított, már drágább, mint egy Big Mac menü. Bár egy kiváló, rostban gazdag alapanyag, helyi megfelelője a hajdinánk, amelyet szintén sokféleképpen fogyaszthatunk.
A tudatos választás a pénztárcánk szempontjából is jelentős, főleg egy élelmiszerválság idején. Kiss-Szabó Eszter összehasonlított két zöldségekből álló, három főre készített vacsorát. Zacskós, fagyasztott, előre elkészített alapanyagok felhasználásával a vacsora nagyjából kétszer annyiba került, mint friss, szezonális, helyi zöldségek használatával, továbbá kevesebb hulladék termelésével járt együtt.
Az ipari állattartás a mezőgazdaság egyik leginkább környezetszennyező ága: az állatok felneveléséhez rengeteg vízre és energiára van szükség. Ha egy évben hetente egyszer hús helyett valamilyen növényi alapú ételt fogyasztunk, akkor azzal annyi vizet spórolhatunk meg, ami három évre elegendő ivóvíznek felel meg. Energiából pedig annyit takaríthatnánk meg ezzel a módszerrel, hogy négy és fél évig tölthetnénk vele a telefonunkat. Kiss-Szabó Eszter a következőket tanácsolta:
,,Húsfogyasztásunk csökkentését elkezdhetjük azzal, ha egy állatot teljes egészében elfogyasztunk, fülétől a farkáig. Ez egy gasztronómiai irányzat, ami Angliából indult. Nyilván egy fővárosi lakásban nehezen megoldható, hogy hazavigyünk egy egész sertést, de egy baromfival könnyen megtehetjük, érdemes felhasználni. Emellett érdemes a »kevesebb láb« elvét alkalmazni, ami annyit jelent, hogy a négylábú állatok helyett fogyasszunk inkább csirkét és egyéb szárnyasokat, halat vagy több növényi alapú ételt.”
Itthon körülbelül kétmillió tonna élelmiszert pazarlunk el évente, a háztartásokban ez 65 kg-ot jelent fejenként. A Felelős Gasztrohősnél emiatt Nem etetem a szemetesem jelszóval indítottak kampányt. Ennek keretein belül mindenkit arra buzdítottak, jobban figyeljenek arra, hogy minél kevesebb élelmiszert dobjanak ki a kukába. Ha élelmiszert pazarlunk, akkor azzal együtt azt a földterületet, vizet, energiát, időt és pénzt is kidobjuk, ami szükséges volt az étel elkészítéséhez. A legpraktikusabb dolog, amit a pazarlás megelőzéséért tehetünk, hogy nem megyünk éhesen vásárolni, így elkerülhetjük a túlvásárlást. A megmaradt élelmiszereket érdemes lefagyasztani és később felhasználni, vagy odaadni barátainknak, szomszédainknak.
Kiss-Szabó Eszter legfontosabb ötletei a fenntartható étkezés és az energiamegtakarítás kapcsán a következők voltak:
- tartsunk hetente egy húsmentes napot
- fogyasszunk minél több hüvelyest, olajos magvat, gabonát
- vásároljunk helyi termelőktől
- részesítsük előnyben a szezonális élelmiszereket
- tartsunk kamraürítő napokat – bevásárlás helyett főzzünk abból, amit otthon találunk
- fagyasszuk le, ajándékozzuk el a maradékokat
- ne menjünk éhesen vásárolni
- használjunk saját vagy közösségi komposztálót
- tartsuk tisztán a hűtőben a kondenzációs rácsot és olvasszuk le rendszeresen a fagyasztót – ezzel a hűtő energiafogyasztása 30%-kal is csökkenhet
- takarjuk le fedővel az ételeket főzés közben, így akár kétszer gyorsabban is elkészülhetnek
- kapcsoljuk ki a sütőt 5 perccel a sütési idő vége előtt – ekkora már elég meleg lesz odabent ahhoz, hogy az étel készre süljön
- papírtörlő helyett használjunk konyharuhát
- a megmaradt kis szappandarabokat összeragasztva könnyen elhasználhatjuk
- tegyük félre a reklámszatyrokat
Az előadást követő rövid szünetben az eseményen részt vevők vegán húsgolyók és muffinok kóstolása mellett beszélgethettek a hallottakról egymással és az előadókkal, az est zárásaként pedig egy gasztrokvízt tölthettek ki a fenntartható étkezésről. Az interaktív játékban amellett, hogy még többet tanulhattak környezetünk védelméről és a hazai alternatívákról, a legjobban teljesítők még értékes ajándékokkal is gazdagodtak.
Fotók: Csomos Attila
