Az Advent, a Mikulás, a karácsony és a hóesés adta lehetőségek kihasználása a december kötelező velejárói. A legtöbb magyar ember feldíszíti a lakását és gyertyákat gyújt vasárnap, a gyerekek kipucolják a csizmájukat, a családok körülállják a gömbökkel felékesített karácsonyfát, és ha fehérbe öltözik a táj, rengetegen vívják meg hóháborúikat, vagy alkotnak művészi szobrokat az utak mellett. De a szokások mögötti történeteket, a hagyományok eredetét kevesen ismerik. Honnan ered a karácsony? Kicsoda a Mikulás? Hogyan került az adventi kalendárium a kultúránkba? És miért épít mindenki hóembert, amint fehérbe borul a táj? Ezekre a kérdésekre adunk választ ebben a cikkünkben.
Szemelvények a magyar nyelv kutatásából 5.: Sumér–magyar nyelvrokonság
A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából cikksorozat ötödik részében az áltudományos körökben elterjedt sumér–magyar nyelvrokonítás kísérleteiről olvashattok, illetve arról, miért nem áll helyt ez a teória nyelvészeti szempontból.
Szemelvények a magyar nyelv kutatásából 4. – Ősnyelv-elmélet
Az ősnyelv-elmélet a gyöknyelvészethez hasonlóan áltudományos elképzelés, mely szerint minden nyelv a magyarból született, sőt, már „Bábel tornyánál is magyarul beszéltek”.
Szemelvények a magyar nyelv kutatásából 3. – Gyöknyelvészet
Szemelvények a magyar nyelv kutatásából harmadik részében a gyöknyelvészet áltudományos elképzeléseiről olvashattok.
Szemelvények a magyar nyelv kutatásából 2. – Alternatív rokonítási kísérletek ideológiája
Sorozatunk első részében a magyar finnugor nyelvrokonságát támasztottuk alá – ebben a cikkben az alternatív rokonítási elméletekről, illetve ezek hátteréről és ideológiájáról olvashattok bővebben.
Szemelvények a magyar nyelv kutatásából 1.: A magyar nyelv eredete
A magyar nyelv finnugor eredete a mai napig vita tárgyát képezi laikus körökben – Szemelvények a magyar nyelv kutatásából cikksorozatunk első részében egy tudományos összefoglaló olvasható azokról a tudományos szempontokról, melyek alapján megállapítható nyelvünk eredete és rokonsága.
„Minek nevezzelek?” – A névadás hagyománya zsidó közösségekben
A névadásnak nemcsak az egyén identitáskonstruálásában, hanem a közösséghez való tartozás jelölésében is meghatározó szerepe van. Nincs ez másképp a zsidó kultúrában sem – cikkünkben a zsidó névadási szokásokról, azok hátteréről, valamint a hiedelmekről olvashattok részletesen.
A prágai zsidónegyed története és kulturális jelentősége napjainkban – 2. rész
A gótikus és reneszánsz jegyeket is magán viselő Pinkas-zsinagóga jellegzetessége, hogy a világ egyik legnagyobb sírfelirata olvasható rajta – többek között a holokauszt-áldozatok nevei szerepelnek a falon. A zsinagóga kulturális hátteréről, valamint a zsidó temetkezési szokásokról cikksorozatunk záró részében olvasható részletes és átfogó beszámoló.
A prágai zsidónegyed története és kulturális jelentősége napjainkban – 1. rész
A prágai Josefov már a X. századtól kezdve az ország legjelentősebb zsidó központja volt, és mind a mai napig az is maradt. Cikksorozatunk első részében e központ kulturális és történelmi hátterét tájuk fel, valamint Josefov öt zsinagógájába is elkalauzoljuk az Olvasót.
A csehországi zsidóság története
A csehországi zsidó nép sok évszázados múltra tekinthet vissza. Cikkünkben a cseh zsidóság történetét tárjuk fel, mely egészen a X. századig nyúlik vissza, és széles körű áttekintést nyújt asszimilációs kísérletekről, antijudaizmusról és a túlélésről.