Sütiket használunk a hatékony navigációhoz és bizonyos funkciók elvégzéséhez. Az alábbiakban az egyes hozzájárulási kategóriák alatt részletes információkat talál az összes sütiről.
A "Szükséges" kategóriába sorolt sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek elengedhetetlenek az oldal alapvető funkcióinak lehetővé tételéhez....
Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.
Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.
Az ELTE hallgatói magazinja
Váltakozó intenzitású esten vehettek részt azok, akik ellátogattak április 6-án a magyar irodalmárértelmiség lassan otthonná kuckósodó törzshelyére, a Nyitott Műhelybe. Az est témája, ahogy a cím is ígérte, a József Attila Kör sorsa volt, annak kezdetétől a fénykoron át egészen a hanyatlásig. A meghívottak Szilágyi Ákos, Menyhért Anna, Balogh Endre és Gaborják Ádám, a JAK korábbi elnökei voltak (igaz, jócskán foghíjasan). Őket Svébis Bence és Karafiáth Orsolya kérdezte.
Lenyűgözően mély és izgalmas előadáson vehettek részt azok a szerencsések, akik március 9-én ellátogattak a CEU Nádor utcai épületébe. A résztvevőket az ELTE Esztétika Tanszékének frissen nyugalmazott docense, korábbi tanszékvezetője, Somlyó Bálint kalauzolta végig az európai metafizika és művészet 2500 éves történetén, Anaximandrosztól Tzaráig, tekhnétől az autonóm műalkotásig.
Immáron sokadik alkalommal indul el az ELTE NFI Filmklubra keresztelt eseménysorozata, melyen a mostani és egykori hallgatók beszélgetéssel egybekötött vetítéseken tekinthetik meg a magyar filmművészet klasszikus és kortárs darabjait.
Viszonylag szokványos beszélgetésen vehetett részt az, aki ellátogatott február 14-én a Késelés Villával irodalmi beszélgetéssorozat állandó színhelyére, a Nyitott Műhelybe. Aki az elmúlt években vagy – bár erről értelemszerűen nem tudok saját tapasztalatból nyilatkozni – évtizedben vett már részt irodalmi rendezvényen, annak a jól ismert kulcsszavak köszönhettek vissza a magyar irodalmi élet aktuális állapotárol: fásultság, apátia és önzőség. A beszélgetést Csete Soma és ezúttal – kivételesen – Kőszeghy Ferenc vezették.
A Belvárosi Színház egy hamisítatlan romantikus komédiával rukkolt elő az idei évadban. A Mezítláb a parkban a műfaj egyik klasszikusának számít, ráadásul a színházszerető közönség az elmúlt években több hazai színpadon is összefuthatott vele. Neil Simon darabja – mivel, mint mondtam, egy klasszikusról van szó – magába sűrít mindent, amit a zsánerben szeretni lehet; s ez bizony azzal jár, hogy akiktől olyan távol állnak a romkomok, mint Makó Jeruzsálemtől, az nem biztos, hogy élvezni fogja ezt közel két órát.