Zelena Bianka Az elmúlt években különös jelenségre lehettünk figyelmesek, ha hosszabb ideig néztük az éjszakai eget. A csillagok között ugyanis megjelentek a műholdak, amelyek a mai napig meghatározott alakzatban keringenek.
2019. május 24-én lőtte fel az első 60 műholdját Elon Musk. Ezen projekt célja
a globális szélessávú internet biztosítása, különös tekintettel az olyan területekre, ahol nehezen, vagy egyáltalán nem érhető el a szolgáltatás, ezáltal globális lefedettséget nyújtva.
Az sem titkolt azonban, hogy a jelenlegi helyzetre való tekintettel az ukrajnai és jemeni kommunikációt is a Starlink projekt segíti. A műholdak ugyanis közvetlen kapcsolatot létesítenek a felhasználókkal. A rendszer kialakítása kifejezetten fontos lehet azok számára, akik gyakran vesznek részt videókonferencián, mivel a műholdkonstelláció magas sebességű internetkapcsolatot kínál alacsony késleltetéssel.
2022-es tesztek alapján a Starlink az átlagosnál négyszer gyorsabb internetsebességet képes biztosítani. Nem meglepő talán, hogy egy ilyen jellegű rendszer folyamatos fejlesztést igényel, amelynek keretein belül állandóan növelik a műholdak számát, ami természetesen az eddiginél is nagyobb lefedettséget jelent. A kezdeti 60 műhold helyett jelenleg több mint 6200 szerkezet kering a Föld körül. Ez a szám folyamatosan nő, ám a teljes lefedettséghez akár 12 ezer szatellit pályára állítására is szükség lehet: valószínűleg innen is ered a „műholdsereg” kifejezés. A SpaceX jövőbeli tervei közé tartozik továbbá az is, hogy
az űrbéli konstelláció egy részét tudományos, esetleg katonai célokra alkalmazza.
A Starlink űrkutatási projektje Redmondban kapott helyet, amely Washington államban található. A költségeket 2018-ban 10 milliárd dollárra becsülték a SpaceX szakértői: ez magába foglalta a tervezés, a megépítés és a telepítés folyamatát is.
A tervezés sok időt és energiát vett igénybe, az erre irányuló folyamatok már 2015-ben elindultak. Az első két prototípust három évvel később lőtték fel, nevezetesen a MicroSat-2a-t és 2b-t. Az alapgondolat viszont nem Elon Musktól, a SpaceX tulajdonosától, hanem egy OneWeb nevű cégtől ered, akikkel kezdetben Musk együtt is működött.
A műholdak teljes körű ismeretéhez azonban hozzátartoznak a projekt hátrányai is.
A BBC szerint az egyre csak bővülő műholdhálózat nagyban hátráltatja az univerzum vizsgálatát a sajátos rádiósugárzása miatt. A holland ASTRON (Rádiócsillagászati Intézet) is alátámasztotta ezt a véleményt, miszerint a projekt akadályozhatja a csillagászati kutatásokat. Ezen megjegyzésekre Elon Musk még nem adott választ. Jessica Dempsey (az ASTRON igazgatója) szerint minél több műhold kerül fellövésre, annál kevésbé lesz látható az égbolt. Ezen eszközök ugyanis jobban megzavarják a rádióteleszkópokat, mint a műholdak korábbi verziói. Emiatt tehát felmerülhetnek jogi és szabályozási hiányosságok is a műholdprojektet illetően.
További kérdéseket vet fel a szatellitek kapacitása, mivel az alapvetően zsúfoltabb területeken problémát jelenthet, ha egyszerre több felhasználó csatlakozik a rendszerre. Egyéb hátrányok közé sorolhatók az időjárási hatások, amelyre ez a típusú internetszolgáltatás is érzékeny lehet. A Starlink projekt hatalmas költségeket felőrölve jött létre, amely felveti az elérhetőségi problémát: egyáltalán nem biztos, hogy idővel az árak felhasználóbarátok tudnak maradni.
Elon Musk műholdkonstellációja tehát kétségtelenül hatalmas áttörést jelentett az internetszolgáltatás történetében, azonban mindent összevetve beláthatatlan következményekkel kell majd szembenéznünk, ha nem tartjuk tiszteletben a szakértők intéseit, javaslatait.
Felhasznált források:
https://www.bbc.com/news/articles/cy4dnr8zemgo
https://www.nbcnews.com/science/space/how-spacex-plans-test-its-satellite-internet-service-2016-n370196
https://www.urvilag.hu/a_honap_szama/20190524_60_starlink_hold_az_elso_nagy_lepes
Kép forrása: pixabay
