kultúra

Megjelenítve: 31 -40 / 159 eredményből
Updated on Kultúra

Miért ez a sötétség?: Thomas Bernhard – Bagossy Bálint – Réder Ferenc: Irtás (TRAFÓ)

Bernhard, az író, miután sikeres és szakmailag is elismert művésszé válik, Amerikába menekül, és magára hagyja Bécsben egykori élettársát, Joanát. Évekkel később Joana már nem bírja tovább a szenvedést, melyet Bernhard hiánya okoz, elutazik Kilbbe, gyerekkori házába, és ott felakasztja magát. A temetés napján Joana régi barátai, az Auersberger házaspár vacsorát (úgynevezett művészvacsorát) szervez a tragikusan elhunyt lány emlékére. Sikerült ugyanerre az estére meghívniuk lakásukra a népszerű Burgszínészt is, aki megígérte, Vadkacsa-előadása után mindenképp meglátogatja a gyászoló társaságot. A társaságot, melynek tagjai húsz évvel korábban még úgynevezett intenzív kapcsolatban álltak egymással, és akik húsz év elteltével már valósággal undorodnak egymástól. 

Olvasson tovább
Updated on Kultúra

A pesti alsó-underground bohóczenekara – interjú a Herold tagjaival

„A debütáló albumához közeledő alternatív rockzenekar vagyunk, ami különleges harmóniákkal és varacskos riffekkel dolgozza fel önnön működésképtelenségét. Néha stadionrock, néha szintipunk, néha bohóckodás.” Így definiálja magát a budapesti alsó-underground bohóczenekara, a Herold. November 22-én jelent meg az Animals című single a közelgő albumról, december 22-én a Turbinában, december 27-én pedig a Lámpásban koncerteznek. Interjú.

Olvasson tovább
Updated on Kultúra

Fürdőélet, dolce vita, Dolcissima

A budai Fonódó. Suhanó Duna-part, csendbe burkolódzó Hűvösvölgy, az egyenesen is kanyargó Váralja, vagy a buborékba fúló Budafok. Megannyi sárga csík tekereg inda módjára a főváros B betűs oldalán, s mi nap mint nap láthatjuk ablakaikból az ismert csodákat: a Várat, a Gellért-hegy hatalmas szikláját, a Városmajor patinás villáit. De mi a helyzet a rejtett varázzsal? Egy-egy balkonnal, a fátyolként összeboruló ágak játékával, a kávé- és péksütemény-illatú kis közökkel? A megélt pillanat varázsával? Mert minden egyes megálló megannyi történetet rejt, emberi sorsokat, a Múlt és a Jelen összefonódását.

            Az ehhez hasonló nagybetűs pillanatok megélésében segédkeznek a kávézók. Otthonos zugok, elmélyülésre vagy épp a zsivajban való elveszésre alkalmas helyek, amelyek nagyszerű kiindulópontjai az érzéki és vállalkozó szellem intellektuális kalandozásainak. Hajdanában Budapest Közép-Európa egyik kávéfővárosa volt. A békebeli idők azóta korrá nemesedtek, ám az ízek és a történetek megmaradtak. Sőt mi több, gazdagodtak. Ezt a gazdagságot segít feltárni és megélni a 19-es járat, amely úgy is ismeretes, mint a Cukorvillamos.

Olvasson tovább
Updated on Kultúra

Bent maga ura, aki rab volt odakint – Kritika Kemény Lili Nem című regényéről

„A Nem mindenféle értelemben határsértő regény: az énelbeszélés, az egyén és a politika, a családi mitológia, a testiség, a valóság és a fikció, illetve az elbeszélhetőség határait kutatja. (…)” – mondta Valuska László, majd átadta Kemény Lilinek a 2024 legjobb első prózakötetesének járó Margó-díjat.

Kemény Lili regénye igencsak nagy port kavart, sorra jelennek meg a kritikák, nagyinterjúk a szerzővel. Kihívás péntek este 10 után a megemlítése nélkül lezavarni egy kedélyes baráti beszélgetést; tehát a regény él és működik.

Olvasson tovább
Kultúra

A Horthy-kor írófejedelme: Herczeg Ferenc

A „Herczeg Ferenc a kánonban és a középiskolában” konferenciát október 17–18-án rendezték meg az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Az előadások célja, hogy az érdeklődők jobban megismerjék az írót és fontosabb műveit, így például a 2020-ban kötelező olvasmányok közé avanzsált Az élet kapuja és Bizánc című munkáit. Ki volt Herczeg Ferenc, és miért érdemes beszélni róla?

Olvasson tovább
Updated on Kultúra

Az iskola a magyar valóság kapudrogja – Fekete pont kritika

„Rend a lelke mindennek” – köpi oda a közhelyet a portás gyermekkorú főhősünknek, ezzel indokolva, miért küldte őt vissza az épületen kívülre, hogy ezúttal a bejáraton jöjjön be, ne a kijáraton. Utóbbi persze igazából semmiben nem különbözik előbbitől, a közjáték miatt pedig a tanuló el is késik, így felmerül a kérdés, milyen lelket ad egy ilyen rend „mindennek”. A korábban rövid- és dokumentumfilmeket jegyző Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a magyar iskolák ehhez hasonló jelenségeket eredményező rendszerét és beidegződéseit veszi enyhén torz górcső alá, de kíméletlen-kényelmetlen kritikája sok minden másra is vonatkozik.

Olvasson tovább
Updated on Kultúra

Életírások, kapcsolódások – József Attila nyomában egy ferencvárosi pincében

József Attila olyan központi, referenciális alak a magyar irodalmi kánonban, hogy mindenki talál értelmezési utat az életmű egyes szakaszaihoz. A Gát utcától nem messze, a Mester galériában olyan szépirodalmi művekről esik szó, melyek valamilyen módon összekapcsolhatók a költővel. A József Attila Körkapcsolás című olvasókör mindenki számára nyitott, nem szükséges a részvételhez egyetlen elkezdett bölcsészkari félév sem. Kéthetente, keddenként zajlanak a beszélgetések, este fél héttől, a helyszín a Mester Galéria és Közösségi Tér (1095 Bp., Mester utca 5.). Rövid művekből áll a tematika, a decemberi alkalmakon például tanulmányokról lesz szó.

Olvasson tovább