Püski Bianka Március 30-án került megrendezésre a KÜRT Akadémia szervezésében a Law & Order: az AI szabályozása című meetup, melyen én is részt vettem; erről tudósítok most az ELTE Online olvasóinak. Úgy gondolom, nem sok olyan emberrel találkozhatunk a villamoson, az egyetemen vagy lényegében bárhol ezen a bolygón, akit ne tartana lázban a ChatGPT vagy más generatív nyelvi modulok, mesterséges intelligenciák. Jól jelzi, mennyire forrongó ez a téma – nem csak a laikusok körében –, hogy az est házigazdája, Huszics György a felkonferálásában jelezte, hogy egy nappal korábban kérdezték tőle, miről fog majd beszélni a konferencián, majd egy teljesen őszinte „nem tudom”-mal felelt. A mesterséges intelligenciák és a velük kapcsolatos hírek olyan gyorsan eszkalálódnak, hogy az embernek ideje sincs felocsúdni: pislogunk egyet és 15-tel gyarapodik a mesterséges intelligenciák száma – nem csoda, ha egy szakember is sokszor laikusnak érzi magát. Elon Musk és több tucat szakember levele is csak az előadás előtt nem sokkal jelent meg, melyben arról foglaltak állást, hogy érdemes lenne időt adnunk magunknak arra, hogy felkészüljünk az AI (artificial intelligence) kontrolljára, hiszen egyelőre magát a technológiát sem tudjuk prediktálni. Többek között ez az eszméletlen gyors eszkaláció az, ami egyre inkább sürgeti a jogalkotókat, hogy legkésőbb ezen év végére elkészüljön az AI act. Az este vendégeinek segítségével nem csak a jogi aspektust ismerhettük meg Dr. Domokos Márton nemzetközi jogász és adatvédelmi szakértő révén, hanem az innovációs aspektust is Varga Gábor, a mesterséges intelligencia és a digitális innováció szakértője segítségével, valamint Szepes Zsolt révén a gyakorlati, marketingcélú, főként felhasználói oldal is reprezentálódott.
Varga Gábor segített elhelyezni számunkra az AI-t a technológiai és innovációs térképen, aki szerint „ennél fontosabb témát aligha választhattak volna a szervezők”. Elsőként kiemelte, hogy a legfontosabb feladat, hogy megtaláljuk és megfelelően kijelöljük a határokat a lehet és nem lehet, illetve a lehet, de inkább ne szabadjon mezsgyéjén. A mesterséges intelligencia tudományterülete már körülbelül 70 éves múltra tekint vissza, hazánkban is megalakult már a Mesterséges Intelligencia Koalíció, ennek ellenére a laikusok, illetve a társadalom nagy része számára csak idén vált a mindennapi gondolkodás részévé. A Varga Gábor által „ChatGPT-jelenségnek” nevezett társadalmi tapasztalat egyértelművé tette, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos közgondolkodás kialakításában nagyon fontos szerepe van a szakembereknek mind a szabályzás, mind a fejlesztői-felhasználói tekintetben; különösen fontos napjainkban, hogy sokat és helyesen beszéljünk róla. Elképzelhető, hogy a mesterséges intelligencia, a generatív nyelvi modulok lesznek az emberiség történetének legnagyobb hatású technológiai innovációi, az viszont biztos, hogy az emberiség életére nagyban kiható, sok lehetőséget, de egyben potenciális veszélyt is magával hordozó innovációról van szó.
Komolyan kell venni, azonban nem szabad megijedni vagy éppen szorongani az „elveszi a munkánkat az AI” felütésű hatásvadász cikkek miatt. Az emberiség története során már számos technológiai innovációt megélt, amelyek esetében szintén számos kockázatot kellett kezelnie. Gondoljunk csak a közlekedésre, főként az autók megjelenését követően. „Minden lehet eszköz vagy fegyver, csak jól kell használni” – az automobilok használatával kapcsolatban is számos szabály született (KRESZ, jelzőlámpák), amelyek napjainkban már társadalmilag elfogadottak, és az említett kockázatkezelési eszközök segítségével mára már inkább pozitív társadalmi hatásukat élvezzük. A közlekedéshez hasonlóan a mesterséges intelligencia esetén sem szabad restnek lennünk azoknak az eszközöknek a megtalálásában, amelyekkel a potenciális problémákat orvosolni tudjuk. Fontos azt is megértenünk, hogy nem baj, ha nem találtunk minden, mesterséges intelligenciával kapcsolatban felmerülő problémára megoldást, ugyanis „valószínűleg a kereket is hamarabb feltalálták, mint a féket”, nem releváns elvárás, hogy egy innováció megjelenése előtt minden lehetséges következményt megoldjunk, „ahogyan az sem lehet elvárás, hogy mielőtt a kereket feltalálnánk, a fék minden eleme kész legyen”.
A mesterséges intelligenciáknak, illetve közvetlenül maguknak a fejlesztőknek már a fejlesztéskor nagyon fontos etikai irányelveknek, metodikáknak (Responsible AI Standard) kell megfelelniük, például az Európai Unió egyik fontos elvárása volt a mesterséges intelligenciával szemben, hogy a kis és közepes nyelveket is támogassák külön nyelvi modellekkel, hogy ne hozzák őket hátrányos helyzetbe. Ezért tapasztalhatjuk például a ChatGPT használata közben, hogy egészen jól tud magyarul, főleg, ha például a különböző, eddig elérhető ingyenes fordítóprogramokat vesszük alapul. Az elvek tehát csak akkor működnek, ha gyakorlatba ültethetők, amit az előbb említett, nyelvvel kapcsolatos elv jól példáz. Fontos továbbá, hogy a felelősségvállalás, illetve felelősségeloszlás explicit, tudatosan átgondolt és transzparens legyen. A felelősségeloszlásban a hangsúly az eloszláson van, fontos, hogy ne kizárólag a fejlesztőket kössék a metodikák, etikai elvek, ne kizárólag csak a fejlesztők legyenek tisztában a felmerülő kockázatokkal. Kollektív társadalmi felelősségre van szükség: a felhasználóknak is ismerniük kell, hogy milyen feltételek mellett és milyen potenciális veszélyekkel használják az adott generatív nyelvi modellt. A lakosság számára is ingyenesen elérhető ChatGPT-verzió például a feltett kérdéseinket nem kezeli különleges védelemmel. Érdemes tehát elolvasni a felhasználói kézikönyvet, hogy ne fordulhasson elő a jól ismert „macska melegítése a mikrohullámú sütőben” esete.
Szepes Zsolt a marketing területén dolgozik, így főként ezen szakma aspektusából hozott gyakorlati példákat, és a legtöbbek által hangoztatott „Elveszi az AI a munkánkat?” kérdésre is megadta személyes válaszát. Elismerte, hogy a mesterséges intelligencia hatalmas innováció, de „az ember még jobb”. Vannak munkák, feladatok, amire már jól bevethető az AI – például szövegek összegyűjtése, kivonatolása, megírása –, azonban még felügyelni kell, legtöbbször át kell írni az általa konstruált szöveget. Használhatjuk például egy szofisztikált e-mail megírására, csak vigyázzunk, nehogy az e-mail címzettje pedig arra használja a mesterséges intelligenciát, hogy az általunk küldött hosszú e-mailt lerövidítse a gyorsabb kommunikáció érdekében. A legtöbb AI másodpercek alatt képes nagyjából bármilyen képet generálni, tehát például a stockfotókat abszolút kiválthatják, azonban vannak hiányosságai (bár az előadás idejében már nem álltak fent az alább említett problémák), például az egyik AI nem volt képes emberi kezeket megfelelően, 10 ujjal ábrázolni, sőt, sok esetben még például a lovaknak is hat lábat adott. Rengeteg AI van a piacon, például az előadó egyik kedvence, ami főzős videókból konstruál receptet. Természetesen a piacon lévő több mint ezer – a cikk megjelenéséig pedig ki tudja, mennyi – mesterséges intelligencia rengeteg szektort lefed. Hogy ezek közül melyek maradnak meg hosszú távon, mire lesz kereslet, az a jövőben fog letisztulni. Az viszont biztos, hogy „nem az AI veszi el a munkánkat, hanem aki ért az AI-hoz”. Szinte borítékolható, hogy hátrányból indul a szakmájában az, aki nem ismeri meg az AI használatát, nem aknázza ki a benne rejlő lehetőségeket. Szepes Zsolt is felhívta azonban egy nagy veszélyre a figyelmet. Biztosan ti is találkoztatok a „pufidzsekis pápa” képével, amelyről rengetegen elhitték, hogy valós fotó – ha nem tudnám, hogy a pápa alapvetően nem egy drága és márkás ruhákat hajhászó ember, s hogy milyen tisztséget tölt be, én is elhittem volna, hiszen egyáltalán nem látszik a képen, hogy manipulált. Az AI hatására még inkább elmosódik a valós és a nem valós határa. Többek között ez is egy olyan veszély, ami miatt fontos lenne a mihamarabbi szabályozás.
Dr. Domokos Márton előadásában megmutatkozott a valódi szabályozás, a jogi aspektus. A jog szerepe a mesterséges intelligenciával kapcsolatosan egy „egyensúly fenntartása a horror és innováció között”. A jogi szabályozás vizsgálatakor érdemes több szegmensre osztani a világot, hiszen az USA és az EU jogrendszere, jogi szabályzása eleve nagyban eltér, „Kínából pedig kevés transzparens információ érkezik”, így alapvetően az előbbi két nagy jogrendszer érdekes és releváns a mi szempontunkból. Az Egyesült Államok jogalkotói nem esernyőszabályokban gondolkodnak, hanem szektorspecifikus törvényekben, valamint előtérbe helyezik az önszabályzást, illetve a kockázatértékelést. Az Európai Unióban szokás szerint a különböző tagállamokban más-más stratégiák alakulnak ki, például Olaszország betiltotta az OpenAI mesterséges intelligencia chatbotjához, a ChatGPT-hez való hozzáférést, Spanyolországban pedig munkaügyi szabályzásokat hoztak a mesterséges intelligenciával kapcsolatosan. Persze a fősodrú AI act még várat magára. Ibán García del Blanco spanyol európai parlamenti képviselő nyújtotta be 2020-ban azt a jogalkotási kezdeményezést, amelyben többek között a mesterséges intelligenciával kapcsolatos egyértelmű szabályozások és etikai elvek megalkotására szólította fel a Bizottságot. Annyit azonban már tudni lehet a törvénytervezetről, hogy esernyőjellegű lesz, a GDPR analógiáján fog készülni. A különböző mesterséges intelligenciákat kategóriákba sorolja: megkülönböztet általános célú mesterséges intelligenciákat (pl.: kép- és beszédfelismerés, fordítás), nagy kockázatú mesterséges intelligenciákat (pl.: oktatás, közszolgálat), valamint tiltott mesterséges intelligenciákat (pl.: sebezhetőség kihasználása, social scoring rendszerek). Jogi aspektusból is fontos hangoztatni, hogy a felhasználóknak is felelősségük van abban, hogy betartsák a szabályokat, felhasználói elveket. Szintén a jogi szabályozás kérdésköréhez tartozik a szabályozás mértéke, hiszen ha túlszabályozza az EU a mesterséges intelligenciát, illetve annak fejlesztését, blokkolhatja az innovációt, amivel erősen csökkentené az európai startupok versenyképességét.
Az izgalmas előadások után már csak egy rövidebb, kötetlenebb beszélgetésre maradt idő, mely során az egyes előadók szubjektív állásfoglalásai mellett talán azt a tanulságot érdemes levonni, hogy a mesterséges intelligencia szabályozása kapcsán talán eredményesebb lehet az önszabályozásra, végső soron a kollektív társadalmi felelősségre alapozni. Nehéz olyasmiről konkrét szabályokat hozni, amiről nem tudjuk, hogy fél év múlva mire lesz képes, így a szabályozásnak inkább alapelveket szükséges meghatároznia, például hogy fontos a transzparencia vagy az emberközpontúság, a fenntarthatóság és a biztonság. A túlzott szabályozás sokat árthat: letörheti az innovációt, hátrányba hozhat egy egész régiót technológiai, versenyképességi szempontból. A ChatGPT és hasonló mesterséges intelligenciák másodpercek alatt képesek szöveges input alapján szöveges outputokat konstruálni, képeket létrehozni, programozni. Ezek a tények elsőre ijesztőek lehetnek, de igyekezzünk inkább abból az aspektusból tekinteni rájuk, hogy számos adminisztratív feladat elvégzését megkönnyíthetik számunkra, ami effektíve eredményesebb munkavégzést eredményezhet. Egy biztos: az AI területén semmi sem biztos, minden percenként változik, képlékeny, de együtt kell vele élnünk, sőt, már együtt is élünk vele. (A tudósítást MÉG ember írta.)
Kiemelt kép forrása: DALL-E OpenAI segítségével generálva
