Sütiket használunk a hatékony navigációhoz és bizonyos funkciók elvégzéséhez. Az alábbiakban az egyes hozzájárulási kategóriák alatt részletes információkat talál az összes sütiről.
A "Szükséges" kategóriába sorolt sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek elengedhetetlenek az oldal alapvető funkcióinak lehetővé tételéhez....
Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.
Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.
Az ELTE hallgatói magazinja
Mikor és hol jelenik meg a dilettáns és annak mai jelentésben álló fogalma az európai kultúrában? Dilettánsnak vagy professzionálisnak tekinthető-e Csáth Géza képzőművészeti életműve? Milyen szálak kötöttek „mesteréhez”, Rippl-Rónai Józsefhez? És milyen egy mester-tanítvány viszony – ha van – napjainkban? Ezekre a kérdésekre kaphattak válaszokat azok, akik részt vettek a Fiatal Írók Szövetségének Mesterek és tanítványok elnevezésű minikonferenciáján.
A Komp Kollektíva tagjai nagy feladatra vállalkoztak. Elhatározták, hogy megzenésítik Weöres Sándor szimfóniáit. A Tizenegy szimfónia című verseskötet igazából 11 jól elkülöníthető szimfóniából áll, melyek a költő alkotói korszakait sorakoztatják 11 pilléren. Németh László a következő szavakkal jellemezte a kötetet: „Azok a művek, amelyeket ő maga szimfóniáknak nevez, mert úgy összegzik egy-egy költői korszakának jellegzetességeit, ahogyan a nagy zenei formák reprezentálják Mozart, Beethoven, Bartók vagy Sztravinszkij világát”. Az előadásnak az Auróra pinceszínpada adott otthont.
Váltakozó intenzitású esten vehettek részt azok, akik ellátogattak április 6-án a magyar irodalmárértelmiség lassan otthonná kuckósodó törzshelyére, a Nyitott Műhelybe. Az est témája, ahogy a cím is ígérte, a József Attila Kör sorsa volt, annak kezdetétől a fénykoron át egészen a hanyatlásig. A meghívottak Szilágyi Ákos, Menyhért Anna, Balogh Endre és Gaborják Ádám, a JAK korábbi elnökei voltak (igaz, jócskán foghíjasan). Őket Svébis Bence és Karafiáth Orsolya kérdezte.
Lenyűgözően mély és izgalmas előadáson vehettek részt azok a szerencsések, akik március 9-én ellátogattak a CEU Nádor utcai épületébe. A résztvevőket az ELTE Esztétika Tanszékének frissen nyugalmazott docense, korábbi tanszékvezetője, Somlyó Bálint kalauzolta végig az európai metafizika és művészet 2500 éves történetén, Anaximandrosztól Tzaráig, tekhnétől az autonóm műalkotásig.
Viszonylag szokványos beszélgetésen vehetett részt az, aki ellátogatott február 14-én a Késelés Villával irodalmi beszélgetéssorozat állandó színhelyére, a Nyitott Műhelybe. Aki az elmúlt években vagy – bár erről értelemszerűen nem tudok saját tapasztalatból nyilatkozni – évtizedben vett már részt irodalmi rendezvényen, annak a jól ismert kulcsszavak köszönhettek vissza a magyar irodalmi élet aktuális állapotárol: fásultság, apátia és önzőség. A beszélgetést Csete Soma és ezúttal – kivételesen – Kőszeghy Ferenc vezették.
November 8-án az ELTE Média hallgatóinak megadatott a lehetőség, hogy egy előadás keretén belül találkozhassanak a Telex internetes hírportál háborús tudósítóival, Nyilas Gergellyel és Huszti Istvánnal és felmerülő kérdéseiket is feltehessék nekik.