Április 17. és 18. között rendezik meg az Utak a nyelvhasználat kutatásában hallgatói konferenciát – a részletes programért kattints ide!
![Az Utak a nyelvhasználat kutatásában plakátja](https://elteonlinenew.elte.hu/wp-content/uploads/2024/04/konferencia-420x502.png)
Az ELTE hallgatói magazinja
Április 17. és 18. között rendezik meg az Utak a nyelvhasználat kutatásában hallgatói konferenciát – a részletes programért kattints ide!
2024. március 23-án újabb projektnapot rendez a LEMMA Segítség, nyelvtan! címmel. Az esemény fókuszában a magyar nyelv oktatásának módszertani kérdései állnak – a kerekasztal-beszélgetések mellett előadásokkal és workshopokkal várják az érdeklődőket.
A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából cikksorozat 7. részében a magyar–mongol nyelvrokonítási elmélet egyik ma is aktívan tevékenykedő képviselője, illetve elképzelésének tévedései kerülnek bemutatásra.
Az alternatív nyelvrokonítási kísérletek közül kiemelkedő jelentőséget kapott a török–magyar nyelvrokonság elmélete. Vajon mi alapján állították fel ezt az elméletet, és miért támogatták annyian a finnugor rokonítással szemben? Mi alapján bizonyultak hibásnak Vámbéry rokonsági elméletei? A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából legújabb részéből mindez kiderül.
A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából cikksorozat ötödik részében az áltudományos körökben elterjedt sumér–magyar nyelvrokonítás kísérleteiről olvashattok, illetve arról, miért nem áll helyt ez a teória nyelvészeti szempontból.
Az ősnyelv-elmélet a gyöknyelvészethez hasonlóan áltudományos elképzelés, mely szerint minden nyelv a magyarból született, sőt, már „Bábel tornyánál is magyarul beszéltek”.
Szemelvények a magyar nyelv kutatásából harmadik részében a gyöknyelvészet áltudományos elképzeléseiről olvashattok.
Sorozatunk első részében a magyar finnugor nyelvrokonságát támasztottuk alá – ebben a cikkben az alternatív rokonítási elméletekről, illetve ezek hátteréről és ideológiájáról olvashattok bővebben.
A magyar nyelv finnugor eredete a mai napig vita tárgyát képezi laikus körökben – Szemelvények a magyar nyelv kutatásából cikksorozatunk első részében egy tudományos összefoglaló olvasható azokról a tudományos szempontokról, melyek alapján megállapítható nyelvünk eredete és rokonsága.
Április 18-én vette kezdetét az immár sokadik alkalommal megszervezett Egyetemi Anyanyelvi Napok – a hivatalos megnyitóra április 19-én, a Bölcsészettudományi Kar Kari tanácstermében került sor, melyet Dr. Bóna Judit, a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettesének, valamint Dr. Farkas Tamás, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet igazgatójának beszéde indított.