Az ELTE hallgatói magazinja
Az alternatív nyelvrokonítási kísérletek közül kiemelkedő jelentőséget kapott a török–magyar nyelvrokonság elmélete. Vajon mi alapján állították fel ezt az elméletet, és miért támogatták annyian a finnugor rokonítással szemben? Mi alapján bizonyultak hibásnak Vámbéry rokonsági elméletei? A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából legújabb részéből mindez kiderül.
A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából cikksorozat ötödik részében az áltudományos körökben elterjedt sumér–magyar nyelvrokonítás kísérleteiről olvashattok, illetve arról, miért nem áll helyt ez a teória nyelvészeti szempontból.
Az ősnyelv-elmélet a gyöknyelvészethez hasonlóan áltudományos elképzelés, mely szerint minden nyelv a magyarból született, sőt, már „Bábel tornyánál is magyarul beszéltek”.
Szemelvények a magyar nyelv kutatásából harmadik részében a gyöknyelvészet áltudományos elképzeléseiről olvashattok.
Sorozatunk első részében a magyar finnugor nyelvrokonságát támasztottuk alá – ebben a cikkben az alternatív rokonítási elméletekről, illetve ezek hátteréről és ideológiájáról olvashattok bővebben.
A magyar nyelv finnugor eredete a mai napig vita tárgyát képezi laikus körökben – Szemelvények a magyar nyelv kutatásából cikksorozatunk első részében egy tudományos összefoglaló olvasható azokról a tudományos szempontokról, melyek alapján megállapítható nyelvünk eredete és rokonsága.
A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum szakkönyvtárának megnyitóját november 13-án tartották. Az ünnepélyes megnyitón a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója mellett az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet igazgatója, valamint Joó Emese, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum vezetője is részt vett.
November 25-én kerül megrendezésre a Konnekt LIVE pályaorientációs rendezvény a CEU épületében. Az eseményen a különböző szakmák képviselői mellett a Konnekt LIVE arra is hangsúlyt fektet, hogy a részvevők magukat is megismerjék.
A névadásnak nemcsak az egyén identitáskonstruálásában, hanem a közösséghez való tartozás jelölésében is meghatározó szerepe van. Nincs ez másképp a zsidó kultúrában sem – cikkünkben a zsidó névadási szokásokról, azok hátteréről, valamint a hiedelmekről olvashattok részletesen.
A gótikus és reneszánsz jegyeket is magán viselő Pinkas-zsinagóga jellegzetessége, hogy a világ egyik legnagyobb sírfelirata olvasható rajta – többek között a holokauszt-áldozatok nevei szerepelnek a falon. A zsinagóga kulturális hátteréről, valamint a zsidó temetkezési szokásokról cikksorozatunk záró részében olvasható részletes és átfogó beszámoló.