Az ELTE hallgatói magazinja
„Hatalmas megtiszteltetés, hogy az én filmem nyithatja a 20. Cinefestet” – mondta Henrik Martin Dahlsbakken a film előtti felvezető beszédében. Habár hazánkban kevés hasonló háborús dráma készül, a történelmi, közelmúltba helyezett dilemmák – a két nagyhatalom közé zártság, a nehéz helyzetben meghozott helyes döntés és jó döntés különbsége, a kétpólusú működés diszfunkcionalitása viszont közkedvelt témák idehaza, ezért is kerülhetett a program elejére a norvég rendező filmje.
Nagy és Kemény. 2.0. E szavak hallatán gyűlt egybe a Keleti Károly utca művészetkedvelő közönsége a Képező Galéria hatalmas üvegablakai előtt 2024. szeptember 5-én csütörtök este, hogy megcsodálhassa a kortárs hazai képzőművészet két kiemelkedő alakjának fényben ragyogó alkotásait. A tárlat fő érdeme azonban az, hogy nem merült ki Kemény György (1936–) és Nagy Bernadette „Nade” (1953–) munkásságának közös nevezőre hozásában, hanem jóval túlmutatva az alkotói-művészeti, valamint a kurátor által megálmodott egység megvalósításán, egyfajta szellemi kirándulásra hívja nézőit a színek és árnyalatok világába. Ahogy Dr. Mészáros Flóra művészettörténész fogalmazta meg nyitóbeszédben, az alternatív cím – Találkozások – talán sokkal többet mond a látottakról, mint azt elsőre gondolnánk, így képzettársításainkra és a lélek színekre rezonáló rezdüléseire hivatkozva mi is körbejártuk a budai galéria szeptemberi kiállítását.
2024. október 8-án ismét az ELTE Alumni gondoskodik a kedd esti programról: az ELTE Sikerek Veled beszélgetéssorozat legújabb eseményén a filmesek világába nyerhetünk betekintést. A színfalak mögé a filmművészet kiemelkedő alakjai kalauzolnak el, akik egykori ELTE-s hallgatóként – sikereiken és tapasztalataikon felül – egyetemi tanulmányaik, oktatóik szerepéről is szót ejtenek.
Biztosak vagyunk benne, hogy te is néztél már az éjszakai égboltra, és csodáltad a csillagokat, ámulva a világűr végtelenségén. De vajon tudod-e, hogy egyre több műhold jelenik meg a csillagok sorai közt? Egyáltalán, mi célt szolgálnak a műholdak, s lehetnek-e hátrányai ezeknek? Cikkünk áttekintést ad a jelenleg is tartó egyik legnagyobb űrprojektről, a Starlinkről.
Korábbi cikkünkben egy olyan különleges közösségről olvashattatok, amely hitéletének szerves része a tevékeny társadalmi szerepvállalás; alappilléreik a „három p” – preghiera, poveri, pace (prayer, poor, peace) –, az ima mellett a szegényekkel való barátság és a háborúk sújtotta országok helyzetének enyhítése és a folyamatos munkálkodás a békéért. Az 1968-ban alapított Sant’Egidio (Szent Egyed) közösség világszerte, így hazánkban is jelen van, itthon több központtal is rendelkezik, és a mai napig aktívan dolgozik az alapító, Andrea Riccardi által megkezdett – vagyis valójában az evangélium és Assisi Szent Ferenc nyomán folytatott – szellemiségben a perifériákon élők szolgálatán. A Sant’Egidio célkitűzései a jelenben is egyértelműek és aktuálisak, munkájuk a jelenlegi háborús helyzetek és válságok árnyékában kiemelten fontos, történetük árnyaltabb képet festhet a hit és a kereszténység a XXI. századi ember életében betöltött szerepéről, a vallási közösségek pozícióiról és lehetőségeiről, valamint a békének egy olyan perspektíváját is megmutathatja, amellyel a közbeszédben ritkábban találkozni. Ezúttal a közösség két fiatal tagját, Károlyi Nikolettát és Szűcs Adélt kérdeztük személyes tapasztalataikról, a Sant’Egidio alapelveiről, feladatairól, magyarországi és nemzetközi működéséről, időtlen céljairól.
Korábbi cikkünkben egy olyan különleges közösségről olvashattatok, amely hitéletének szerves része a tevékeny társadalmi szerepvállalás; alappilléreik a „három p” – preghiera, poveri, pace (prayer, poor, peace) –, az ima mellett a szegényekkel való barátság és a háborúk sújtotta országok helyzetének enyhítése és a folyamatos munkálkodás a békéért. Az 1968-ban alapított Sant’Egidio (Szent Egyed) közösség világszerte, így hazánkban is jelen van, itthon több központtal is rendelkezik, és a mai napig aktívan dolgozik az alapító, Andrea Riccardi által megkezdett – vagyis valójában az evangélium és Assisi Szent Ferenc nyomán folytatott – szellemiségben a perifériákon élők szolgálatán. A Sant’Egidio célkitűzései a jelenben is egyértelműek és aktuálisak, munkájuk a jelenlegi háborús helyzetek és válságok árnyékában kiemelten fontos, történetük árnyaltabb képet festhet a hit és a kereszténység a XXI. századi ember életében betöltött szerepéről, a vallási közösségek pozícióiról és lehetőségeiről, valamint a békének egy olyan perspektíváját is megmutathatja, amellyel a közbeszédben ritkábban találkozni. Ezúttal a közösség két fiatal tagját, Károlyi Nikolettát és Szűcs Adélt kérdeztük személyes tapasztalataikról, a Sant’Egidio alapelveiről, feladatairól, magyarországi és nemzetközi működéséről, időtlen céljairól.
2024. szeptember 14-én mutatták be Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabját a Centrál Színházban, Puskás Tamás rendezésében. Az előadás elröpít minket egy olasz kastélyba, ahol részesei lehetünk egy szenvedélyes drámának, amely sziporkázó humorral oldja az élet nehéz kérdéseit. Zelena Bianka cikke.
Az ELTE idén is részt vett a Kutatók Éjszakája tudománynépszerűsítő programban – az Etológiai Tanszéken jártunk, ahol az etológia legfrissebb kutatási fejleményeiről hallattunk izgalmas előadásokat. Hogy megtudd, van-e különbség a kutyák morgása közt, vagy hogy megismerd, miként gondolkodnak a kutyák, olvasd el cikkünket!
Az ELTE Tehetséggondozási Tanácsa pályázatot írt ki hazai és nemzetközi, online vagy személyes részvételen alapuló tanulmányi versenyeken, konferenciákon és workshopokon való aktív részvétel vagy rövid kutatóút támogatására.
Az Európa-szerte megrendezett Kutatók Éjszakáján ezúttal is változatos előadásokkal, kísérletekkel, laborbejárásokkal és játékos programokkal várják az érdeklődőket, szeptember 27–28-án. Az ELTE-karok által szervezett programokban bárki találhat számára is érdekes témát – a hipnózistól az űridőjárásig, a mesterséges intelligenciától az eutanáziáig „minden is” terítékre kerül.