Az ELTE hallgatói magazinja
Miben térnek el a Magyar Természettudományi Múzeum és a prágai Národni Muzeum tárlatai? Milyen különlegességekre bukkanhatunk a termekben barangolás közben? Mik őrzik e két, tudományos szempontból is jelentős múzeum kiállítási tárgyait? Cikkünkből ez is kiderül.
A jó idő közeledtével szívesebben kerekedünk fel, és kirándulunk a természetben – ezek közül a tavak népszerű úti célok. Cikkünkben a Kárpát-medence közelében lévő tavak tudományos szempontból is releváns érdekességeit mutatjuk be.
Prága kulturális szférájához nélkülözhetetlenül hozzátartoznak a múzeumok intézményei. Cikksorozatunkban ezeknek az intézményeknek a történelmi hátterét festjük fel.
A Nemzeti Múzeum történetének taglalása után az intézmény állandó, illetve néhány kiemelkedő időszaki kiállítására nyújtunk betekintést Nemzetek gyűjteményei cikksorozatunk második részében.
A Nemzeti Múzeum az ország múltjának és identitásának kiemelkedő kulturális pontja – kiállításaival nemcsak a látogatók épülését szolgálja, de egyfajta szinopszisát adja a magyarság kultúrtörténetének. Cikksorozatunk első részében a múzeum történetéről olvashattok.
A rovásírás kifejezés alatt a közbeszédben általában a székely-magyar rovásírást értjük. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy többféle rovásírás létezik, melyek együttesen rovásírás-családot alkotnak. Cikkükben ennek az íráscsaládnak nyomába eredünk, valamint ismertebb rovásemlékeinkről is szót ejtünk.
Szemelvények a magyar nyelv kutatásából nyelvtudományos cikksorozatunk végéhez értünk. Zárócikkünkben szintén egy kevéssé ismert alternatív nyelvrokonítási elmélet, a japán–magyar nyelvrokonság kerül górcső alá – hogy miben tévednek az elméletet támogatók, cikkünkből kiderül.
Minden nyelvvel kapcsolatban nyelvrokonsági elméletek tömegei keringenek a világban, és ez alól a magyar sem kivétel. A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából sorozat eddigi részeiben ismertettük a nagyobb népszerűségnek „örvendő” áltudományos rokonítási elképzeléseket, most azonban egy kevésbé ismert, ám annál különösebb elmélet bemutatása – és cáfolása – következik.
A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából cikksorozat 7. részében a magyar–mongol nyelvrokonítási elmélet egyik ma is aktívan tevékenykedő képviselője, illetve elképzelésének tévedései kerülnek bemutatásra.
Az alternatív nyelvrokonítási kísérletek közül kiemelkedő jelentőséget kapott a török–magyar nyelvrokonság elmélete. Vajon mi alapján állították fel ezt az elméletet, és miért támogatták annyian a finnugor rokonítással szemben? Mi alapján bizonyultak hibásnak Vámbéry rokonsági elméletei? A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából legújabb részéből mindez kiderül.