Sütiket használunk a hatékony navigációhoz és bizonyos funkciók elvégzéséhez. Az alábbiakban az egyes hozzájárulási kategóriák alatt részletes információkat talál az összes sütiről.
A "Szükséges" kategóriába sorolt sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek elengedhetetlenek az oldal alapvető funkcióinak lehetővé tételéhez....
Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.
Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.
Az ELTE hallgatói magazinja
Miben térnek el a Magyar Természettudományi Múzeum és a prágai Národni Muzeum tárlatai? Milyen különlegességekre bukkanhatunk a termekben barangolás közben? Mik őrzik e két, tudományos szempontból is jelentős múzeum kiállítási tárgyait? Cikkünkből ez is kiderül.
A jó idő közeledtével szívesebben kerekedünk fel, és kirándulunk a természetben – ezek közül a tavak népszerű úti célok. Cikkünkben a Kárpát-medence közelében lévő tavak tudományos szempontból is releváns érdekességeit mutatjuk be.
Prága kulturális szférájához nélkülözhetetlenül hozzátartoznak a múzeumok intézményei. Cikksorozatunkban ezeknek az intézményeknek a történelmi hátterét festjük fel.
A Nemzeti Múzeum történetének taglalása után az intézmény állandó, illetve néhány kiemelkedő időszaki kiállítására nyújtunk betekintést Nemzetek gyűjteményei cikksorozatunk második részében.
A Nemzeti Múzeum az ország múltjának és identitásának kiemelkedő kulturális pontja – kiállításaival nemcsak a látogatók épülését szolgálja, de egyfajta szinopszisát adja a magyarság kultúrtörténetének. Cikksorozatunk első részében a múzeum történetéről olvashattok.
A rovásírás kifejezés alatt a közbeszédben általában a székely-magyar rovásírást értjük. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy többféle rovásírás létezik, melyek együttesen rovásírás-családot alkotnak. Cikkükben ennek az íráscsaládnak nyomába eredünk, valamint ismertebb rovásemlékeinkről is szót ejtünk.
Szemelvények a magyar nyelv kutatásából nyelvtudományos cikksorozatunk végéhez értünk. Zárócikkünkben szintén egy kevéssé ismert alternatív nyelvrokonítási elmélet, a japán–magyar nyelvrokonság kerül górcső alá – hogy miben tévednek az elméletet támogatók, cikkünkből kiderül.
Minden nyelvvel kapcsolatban nyelvrokonsági elméletek tömegei keringenek a világban, és ez alól a magyar sem kivétel. A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából sorozat eddigi részeiben ismertettük a nagyobb népszerűségnek „örvendő” áltudományos rokonítási elképzeléseket, most azonban egy kevésbé ismert, ám annál különösebb elmélet bemutatása – és cáfolása – következik.
A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából cikksorozat 7. részében a magyar–mongol nyelvrokonítási elmélet egyik ma is aktívan tevékenykedő képviselője, illetve elképzelésének tévedései kerülnek bemutatásra.
Az alternatív nyelvrokonítási kísérletek közül kiemelkedő jelentőséget kapott a török–magyar nyelvrokonság elmélete. Vajon mi alapján állították fel ezt az elméletet, és miért támogatták annyian a finnugor rokonítással szemben? Mi alapján bizonyultak hibásnak Vámbéry rokonsági elméletei? A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából legújabb részéből mindez kiderül.