Szabó Jázmin Ha meghalljuk a vizsgaidőszak, zárthelyi, szigorlat, államvizsga szavak valamelyikét, sokunknak eszünkbe jut egy koffeinben dús segítőtárs, a kávé. Ebben a cikkben a kultikus ital történetét és a testünkre való hatását ismerhetjük meg, egy kis prevencióval fűszerezve.
Azt, hogy a kávé milyen eredetű, senki nem tudja pontosan megmondani. Több legenda és történet kapcsolódik hozzá, a legismertebb azonban az etióp legenda. Egy kecskepásztor számolt be róla, hogy állatai legelés közben egy furcsa barna bogyót kezdtek enni, amitől éjszaka nem tudtak nyugovóra térni. A helyi apát megvizsgálta a bogyót, italt főzött belőle, az ezt fogyasztók pedig láthatóan éberebbek lettek az esti imádságokon. A kávé és kultúrája nem maradt a kolostor falain belül, hiszen a kor szerzeteseinek polgári állása is volt, így a szájhagyomány miatt egyre többen szereztek tudomást erről a furcsa növényről és varázslatos hatásáról.
Feljegyzések szerint a tizenötödik század végére már az Arab-félszigeten is kereskedtek a kávéval, sőt, megnyitották kapuikat az első kávéházak is. Ezen épületek a társadalmi élet fő központjává váltak, emberek tömegei zarándokoltak el Mekkába, hogy megkóstolják az „arab bort” – ismertebb nevén a kávét.
Európában a kávét sokáig a sátán italának tartották, hiába hallották róla a világutazók pozitív tapasztalatait.
Egy legenda szerint VIII. Kelemen pápa, a katolikus egyház akkori feje is segített a frissítő népszerűsítésében, hiszen miután megkóstolta és megszerette, pápai áldást adott rá. A következő idézet is tőle származik:
„Ez az ördög itala, annyira jó… hogy inkább csőbe kellene húznunk és meg kellene keresztelnünk.”
A kávé idővel kezdte felváltani a korban szokásos reggeli italokat, a bort és a sört. Akik rumos koktél helyett kávéval indították a napot, hatékonyabban tudtak dolgozni, nem voltak fáradékonyak és tompák. Ez a hatás egyszerűen magyarázható, mivel míg a kávét rendszertanilag a stimulánsok közé soroljuk, mely kémiai anyagok növelik az éberségi szintet, az alkohol egy depresszáns, csökkenti a reagálókészséget és relaxációs állapotba sodor.
Ha belegondolunk, Magyarország is kivette a részét a kávé és kávéházak népszerűsítéséből, elég csak az 1848-as forradalomra gondolni, melynek első szikrája a Pilvax kávéházban pattant ki. (Megjegyzés: a Pilvax nemrég újra megnyitotta kapuit a látogatók előtt, érdemes lehet ellátogatni annak, aki egy kis történelmet szeretne csempészni a napjába.) Valamint a várost róva rengeteg irodalmi jelentőségű helyre is bukkanhatunk, a legnépszerűbb New York Café mellett szót érdemel Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes törzshelye, a XI. kerületben található Hadik.
A kávé jótékony hatásaiként említhetjük az energiaszint növekedését, melyet a koffein nevű anyag okoz. Ez növeli az adrenalin szintjét a vérben, a kávébab pedig B-vitamint és magnéziumot tartalmaz, mely a főzés során sem vész el belőle.
A csupa pozitív tulajdonság után kissé felborzolnám a kedélyeket a kávéval kapcsolatban, avagy miért nem jó, ha koffein folyik az ereinkben az egész vizsgaidőszak alatt?
Meglepő lehet, de a kávé drog. Ha meghalljuk azt a szót, hogy függőség, a legtöbbünknek ártalmas szerek, mint kokain, heroin, marihuána jut az eszébe.
Definíció szerint drognak nevezünk minden kémiai anyagot, amely bevitel után megváltoztatja a test működését. Innen ered az angol gyógyszertár, azaz drugstore elnevezés is. Drog alatt tehát nem csak illegális szereket értünk, ugyanúgy drog a nikotin, az alkohol, valamint a kávé fő alkotóeleme, a koffein is. Ráadásul a kávé a víz után a leggyakrabban fogyasztott ital, napi 1,6 milliárd pohárral isznak meg belőle világszerte.
A koffein, ahogy már fentebb említettem, a stimulánsok csoportjába tartozik, főbb jellemzői fogyasztás után a felpörgött állapot, szaporább szívverés, éberség. Ezért is szeretik annyian főleg a vizsgaidőszak közeledtével fogyasztani, hiszen a sokórás tanulást, odafigyelést jóval nehezebb megvalósítani valamilyen külső segítség nélkül. A három fő koffeinforrás a kávé, az energiaital és a kóla. Dietetikusok szerint a legkevésbé káros út kávét fogyasztani kevés cukorral.
Sokan észrevehettétek magatokon a fáradtságon kívül a fejfájást is, ha nem ittatok kávét. Sajnos vagy nem sajnos, ez egy elvonási tünetként értelmezhető.
A szervezet hozzászokott a koffeinhez, és hasonlóan a drogoknál tapasztalható elvonási tünetekhez, itt is jelez a test, ha nem kapta meg az adott anyagból a kívánt mennyiséget.
A koffein is okozhat toleranciát, azaz a kívánt hatáshoz – éberség, gyorsabb reagálóképesség – egyre többre és többre van belőle a testnek szüksége. Azonban jó hír: a koffeint halálos mértékben túladagolni csupán kávéval és energiaitallal valószínűsíthetően lehetetlen. A halálos koffeinadag átlagosan 100-150 csésze eszpresszónak felel meg, míg egy átlagember a statisztikai nagy számok törvénye alapján napi négy kávét iszik meg. A kisebb mértékű túladagolás tünetei hányás, hasmenés, szédülés, szapora szívverés.
Egy szó mint száz, kávét inni nem bűn, akár a vizsgaidőszakban, akár a mindennapokban tesszük. A lényeg, mint mindig, itt is a mértékletesség, vagyis a vizsgára készülés közben ne kávét és energiaitalt igyunk víz helyett, mert rosszat tesz a fogaknak és a szívnek egyaránt.
Kiemelt kép forrása: kavefolt.hu
