Mi jut először eszünkbe, ha a műanyag-szennyezettség kifejezéssel találkozunk? Az elrettentő felvételek, ahogy az óceán állatvilágát felemészti a sok vízi hulladék? Az elszegényedett országok lakossága, akik hatalmas mennyiségű szeméttel kénytelenek együtt élni? A műanyag nemcsak ily módon károsítja élővilágunkat. Még csak nem is gondolnánk, mennyi műanyag képes bejutni a szervezetünkbe. A legegészségesebbnek tűnő gyümölcseinkben sem bízhatunk, mert bár a vegyszerek ellen a bio gyümölcsökkel védekezhetünk, de sokan nem számolnak a mikroműanyag-tartalommal.
Az elmúlt évszázadban jelentősen felkeltette a kutatók figyelmét a műanyagok életünkre gyakorolt hatása. Matthias C. Rillig fedezte fel ezeknek a szennyező anyagoknak a jelenlétét a talajban. A mikroműanyag olyan, 5 milliméternél kisebb plasztik, ami a műanyag bomlási folyamata során keletkezik. Ezek a szabad szemmel alig észrevehető darabkák a talajból közvetlenül kerülhetnek a szervezetünkbe a zöldségeken és gyümölcsökön keresztül. Jelentős szerepet játszhat életünk megrövidítésében, mi pedig nem is tudunk róla.

Mikroműanyagok élővilágunkban, forrás: hvg.hu
A teljesség igénye nélkül szeretnénk az olvasók figyelmébe ajánlani pár lehetséges mikroműanyag-veszélyforrást és megoldási módot ezek elkerüléséhez. A mezőgazdaságban az eljárások során tapasztalható hanyagság, figyelmetlenség termékeny táptalaja a mikroműanyag terjedésének. A szakmában dolgozóknak sokszor nem érdekük, hogy odafigyeljenek a plasztik földbe kerülésének visszaszorítására, megakadályozására. A szennyvíztisztítás melléktermékeként keletkező szennyvíziszap, melyet az esetek többségében mindenfajta szűrés nélkül használnak fel a mezőgazdaságban, hozzájárul a földek szennyezettségéhez, hiszen ez a matéria a szerves anyagok mellett nagy arányban tartalmaz nehézfémeket és mikroműanyagokat is.
De hogyan kerülnek ezek a káros anyagok a szennyvíziszapba? Az utakról származó mikroműanyagokat, mint például a gumiabroncsok kopásából származó részecskéket az esővíz belemossa a csatornarendszerbe, és ezáltal a szennyvíztelepre kerülnek. Emellett veszélyforrást jelenthetnek a talajra nézve az egyes vetőmagokat körülvevő polimer bevonatok, melyek szabályozott vízfelvételt biztosítanak, ám a magok csírázása után a földben maradnak, mikroműanyagként rombolva annak minőségét. A mezőgazdaságban alkalmazott takarófóliák szintén környezeti terhelést okoznak. Ezek a termés betakarítását követően
nem távolíthatók el százszázalékosan a talaj felületéről, később pedig apró műanyagdarabokká erodálódhatnak a különböző mechanikai hatások következtében.

Mezőgazdaságban használatos műanyag takarófóliák, forrás: agrarunio.hu
A műanyagfelhasználás fokozott korlátozása a mezőgazdaságban elősegítené a kialakult probléma megszűnését. Megoldást jelenthet, ha a hagyományos takarófóliák helyett biológiailag lebomlókat alkalmaznának. Emellett a természetes trágyázási módszerek előnyben részesítése a növényvédő szerekkel szemben nagyban elősegítené a plasztik csökkentését. A csírázást segítő, műanyagalapú magbevonatok mellőzése, és helyette természetes polimerekkel bevont magok alkalmazása is egy alternatív megoldásként szolgálhat.
Az innovatív, műanyagmentes mezőgazdasági módszerek, amelyek megállítják a talaj romlását és a káros anyagok szervezetünkbe kerülését, hozzáférhetők. A kérdés már csak az, mekkora mértékben teszünk azért, hogy a saját egészségünk és a környezetünk biztonsága érdekében áttérjünk ezekre a módszerekre.
Kapcsolódó kutatás: https://pubs.acs.org/doi/10.1021/es302011r
Kiemelt kép: agraragazat.hu
Források:
https://tevezzokosan.hu/2024/07/mikromuanyag-mentes-taplalkozas-lehetseges-mire-ugyeljek/
https://www.innoteka.hu/cikk/benito_tehetetlenseg_a_muanyagszennyezes_veszelyei.2779.html
https://www.origo.hu/tudomany/2025/01/muanyagok-a-mezogazdasagban-tonkreteszik-a-talajt
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mikrom%C5%B1anyag
https://ng.24.hu/fold/2023/04/18/a-termotalajok-mikromuanyag-szennyezodese/
https://masfelfok.hu/2023/04/13/muanyagszennyezes-mikromuanyag-mezogazdasag-foldek-talaj-novenyek/
https://agraragazat.hu/hir/sok-ezer-tonna-muanyag-kerul-a-termofoldekbe/