A magyar költészet napja alkalmából szerkesztőségünk idén is kedvenc verseivel készült az ELTE Online olvasóinak, fotósaink pedig a szövegekhez illő képeikkel teszik még teljesebbé a versolvasás élményét.

Sütiket használunk a hatékony navigációhoz és bizonyos funkciók elvégzéséhez. Az alábbiakban az egyes hozzájárulási kategóriák alatt részletes információkat talál az összes sütiről.
A "Szükséges" kategóriába sorolt sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek elengedhetetlenek az oldal alapvető funkcióinak lehetővé tételéhez....
Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.
Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.
Az ELTE hallgatói magazinja
A magyar költészet napja alkalmából szerkesztőségünk idén is kedvenc verseivel készült az ELTE Online olvasóinak, fotósaink pedig a szövegekhez illő képeikkel teszik még teljesebbé a versolvasás élményét.
Love Me Do. She Loves You. Can’t Buy Me Love. All You Need is Love. And I Love Her. Lehetne még sorolni a love-os nótáikat. A Beatles a világtörténelem egyik legsikeresebb zenekara. Eleinte rock’n’rollt és beatzenét játszottak, de aztán ’65-ben szívtak egy slukkot Bob Dylan spanglijából, és a popzenében addig ismeretlen pszichedelikus tájakra repültek. Az első daluk, amely nem a lányokról és a szerelemről szól, a Nowhere Man volt az 1965-ös Rubber Soul albumukon. Ezután mérhető változás történt nemcsak a zenéjükben, hanem a dalszövegeikben is. Ebben a cikkben egy kis szociolingvisztikai kutatás eredményét szeretném megosztani: konkrét statisztikákban mutatom be, hogyan változott a Beatles. Graca Endre cikke.
A budai Fonódó. Suhanó Duna-part, csendbe burkolózó Hűvösvölgy, az egyenesen is kanyargó Váralja vagy a buborékba fúló Budafok. Megannyi sárga csík tekereg inda módjára a főváros B betűs oldalán, s mi nap mint nap láthatjuk ablakaikból az ismert csodákat: a Várat, a Gellérthegy hatalmas szikláját, a Városmajor patinás villáit. De mi a helyzet a rejtett varázzsal? Egy-egy balkonnal, a fátyolként összeboruló ágak játékával, a kávé- és péksütemény-illatú kis közökkel? A megélt pillanat varázsával. Mert minden egyes megálló megannyi történetet rejt, emberi sorsokat, a Múlt és a Jelen összefonódását.
Az ehhez hasonló nagybetűs pillanatok megélésében segédkeznek a kávézók. Otthonos zugok, elmélyülésre vagy épp a zsivajban való elveszésre alkalmas helyek, amelyek nagyszerű kiindulópontjai az érzéki és vállalkozó szellem intellektuális kalandozásainak. Hajdanában Budapest Közép-Európa egyik kávéfővárosa volt. A békebeli idők azóta korrá nemesedtek, ám az ízek és a történetek megmaradtak. Sőt mi több, gazdagodtak. Ezt a gazdagságot segíti feltárni és megélni a 19-es járat, amely úgy is ismeretes, mint: a Cukorvillamos. Tömő Ákos írása.
Georges Bizet 1875-ben szakított a 19. századi opera hagyományaival, és művéhez egy alacsony társadalmi rétegből származó lány, Carmen életét vette alapul. A történet jól rezonált a zenével, hatalmas sikernek örvendett mind a kritikusok, mind a közönség körében. Carmen karaktere felkeltette az amerikai Frank Wildhorn zeneszerző figyelmét is – olyannyira, hogy 2008-ban latinos dallamokkal átszőtt musicalt komponált a szegény sorsú lány meséje köré, ami Prága meghódítása után 2024 áprilisában kerül bemutatásra a Budapesti Operettszínház színpadán a már jól megszokott hármas szereposztásban.
A Centrál Színház 2024. február 24-én mutatta be Stohl András, Balsai Móni, Fehér Tibor és Szécsi Bence főszereplésével Az ügynök halálát. Arthur Miller azonos című klasszikusa 1949 óta szippantja magába olvasóit és nézőit, gondolkodtatja el őket a mindennapok mókuskerekéről, és mond újat és újat minden generációnak.
A Lóth Balázs (Pesti balhé) által rendezett, Szente Vajk és Rákay Philip kreatív produceri munkájával készülő Most vagy soha! a magyar filmtörténet legdrágább alkotásaként került a köztudatba, de nem csak a 6 milliárd ráköltött forint, hanem a történelmünk műfaji filmbe ágyazásának sikertelensége miatt is kirívó mű. “Ahogy történt és ahogy történhetett volna.” – A film ezzel a felirattal indul, az előzetes promóció alapján pedig egyáltalán nem újdonság, hogy a március 15-ei események bemutatása ismét zsánerfilmes keretek között történik. A vérmentes forradalom akciónarratívával való összekapcsolása okán felmerülhet a kérdés: mennyire kérhető számon az alkotáson a történelmi hitelesség, és mennyire szerencsés döntés annak módszeres elkerülése?
A NÉKOSZ öröksége a modern szakkollégiumi mozgalomban címet viselő februári előadás keretein belül Opauszki Hanna (Társadalomelméleti Kollégium), illetve Varga János (Rajk Szakkollégium) foglalkozott a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének (NÉKOSZ) történetével. Emellett arról is beszéltek, hogy hogyan él tovább a szellemisége ennek a kiemelkedő pedagógiai kísérletnek. Az esemény az Auróra x szakkolik projekt keretében kerülhetett megrendezésre, melynek révén az Auróra Közösségi Tér és a szakkollégiumok elmélyíthetik együttműködésüket, s e csoportosulások teret kapnak arra, hogy bemutassák társadalmi felelősségvállalásuk útjait.
Mi történik, ha egy bölcsészhallgató hirtelen szembetalálkozik a témájával – nem tanulmánykötetek lapjain, hanem hús-vér valóságként? Ér bármi bármit is – akár a világ összes könyvét tartalmazó könyvtár –, ha az örökkévalóság távlata nehezedik rá? És hosszútávon még maga az Ördög is megszerethető? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Prudencia Hart különös kivetkezése (eredeti címén: The Strange Undoing of Prudencia Hart), mely Závada Péter nagyszerű fordításában ezúttal magyarul is élvezhetővé vált a Stúdió K színpadán.
Február 22-én mutatták be Visy Beatrix ötödik, Súlyos határsértés című könyvét az Írók Boltjában. A kritikus-irodalomtörténésszel Deczki Sarolta beszélgetett.
A dán író és pszichológus a Jelenkor kiadónál megjelent regényében az egyéni gyászfeldolgozás és a gyógyszeripar kapcsolatának útvesztőit járja körbe.