Történelem nélkül nincs jövő – 32. Művészetek Völgye ajánló: 2. rész

Az idei évben harminckettedik alkalommal rendezik meg a hazai kulturális élet egyik legmeghatározóbb és egyre népszerűbb fesztiválját, a Művészetek Völgyét. Ez alkalommal is három falu, Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend ad otthont a rendezvénynek 2023. július 21-30-ig, amelyek számos helyszínen várják az érdeklődőket. Kétrészes cikksorozatunkban művészeti ágakra bontva mutatunk be néhány izgalmasnak ígérkező programot, azok rövid leírásával. Lássuk, miket várunk a legjobban az irodalom területéről.

Zene + szó: Csányi Vilmos, Géczi János és Szirtes Edina Mókus

Helyszín: Petőfi udvar

Műsorvezető: Juhász Anna

„A Zene + szó című élőzenés beszélgetés lehetőséget ad, hogy közelebbről megismerjük az alkotást, a dalszöveg és a dal születése mögötti, irodalmi inspirációkat, az írónak ihletként szolgáló dallamokat. Mit gondol az elmúlt éveinket átszövő helyzetekről, a kertről, az emberi kapcsolatokról és a kutyák hűségéről, a képzeletről és a vágyakozásról Csányi Vilmos etológus-író, Géczi János író, költő képzőművész és Szirtes Edina Mókus énekesnő, hegedűművész? A trialógius most először lép színpadra közösen, zenei improvizációval és meglepetés szöveggel készülünk” – adja hírül a Művészetek Völgye.

QJÚB – a kocka kibontása – Vetített koncertszínház Pilinszky és Csoóri Sándor életműve alapján

Helyszín: POKET zsebkönyvek udvara

Előadják: Hegedűs Bori, Mihalik Ábel, Frimmel Jakab, Ratkóczi Huba, Paczári Viktor, Vecsei H. Miklós

„Hegedűs Bori, Mihalik Ábel, Frimmel Jakab, Paczári Viktor, Ratkóczi Huba, Vecsei H. Miklós. Koltay Dorottya Szonja mozgó álomvilágát felhasználva díszletül alkották meg a pszichedelikus és progresszív rockzene határán legújabb előadásukat Pilinszky János és Csoóri Sándor életművének groteszk ágát véve alapul” – olvasható az MV oldalán.

Szőke András a Völgyben

Helyszín: Ősök háza

Szocializmus: „Korabeli falusi környezet, mezőgazdaság, gasztronómia, gyógyászat. Pió atya, Szalay Miklós, halimbai esperes; Lajos atya.”

Biedermeier: „Gáll Gábor plébános. Történelem, építészet, festészet. 1836-tól 1848-ig.” Klasszicizmus: „Korabeli falusi környezet, mezőgazdaság, gasztronómia, gyógyászat. Klebersberg Kuno.”

Paraszt barokk: „Korabeli falusi környezet, mezőgazdaság, gasztronómia, gyógyászat. Bábaasszonyok: Öcs, Alsó-Dörögd, Felső-Dörögd.”

Rokokó: „Simon Ferenc plébános. Történelem, építészet, festészet. 1804-tól 1811-ig.”

Késő barokk: „Kovács György plébános. Történelem, építészet, festészet. 1740-től 1762-ig.”

Gótika: „Korabeli falusi környezet, mezőgazdaság, gasztronómia, gyógyászat. Almádi monostor, Lokietek Erzsébet.”

Román kor: „Korabeli falusi környezet, mezőgazdaság, gasztronómia, gyógyászat. Hildegard Von Bingen” – tájékoztat a különböző témákat körüljáró előadásokat illetően a honlap.

Petőfivel az Amazonashoz! – Petőfi 200 busz

Helyszín: Póka udvar

„Kiállításrendezésről és a térben rejlő lehetőségekről Molnár Eszterrel és Sóki Diával, a Petőfi-busz kurátoraival” – írja a Völgy oldala.

Grecsó Krisztián, Hrutka Róbert: Libikóka

Helyszín: POKET zsebkönyvek udvara

Előadják: Grecsó Krisztián, Hrutka Róbert

„A duó zenés-mesélő estjén megrázó, felemelő és könnyed családi történetek szólítják meg egymást és a dalokat. Mint egy olyan családi asztalnál, ahol három-négy generáció élvezi az együttlét örömét, és a régi adomák után dalt kíván a szív. A remek hangzású zenés est egy olyan kiváló zeneszerző, énekessel, mint Hrutka Róbert, aki színészlemezek tucatjai és lélekemelő filmzenék után most az akusztikus, játékosan rusztikus, mégis érett oldalát mutatja meg. És a mai középgeneráció kiemelkedő írójával, Grecsó Krisztiánnal, aki évtizedek után talált vissza az énekelt darabok segítségével a vershez, de aki ezen az estén sem hűtlen kedves formájához: a rövidprózához, a meséléshez. Libikóka. Több, mint egy koncert. Személyesebb, mint egy színházi este” – olvasható a Művészetek Völgye oldalán.

Akarsz-e játszani?

Helyszín: Kaláka Versudvar

Előadók: Máté Gábor, Kaláka együttes

„Összeállítás Kosztolányi-versekre írott (a Hangzó Helikon sorozatban megjelent) dalokból és Kosztolányi Dezső publicisztikájából, a Nyelv és lélek című kötet írásaiból. Kosztolányi Dezső versei dalokban szólalnak meg, Máté Gábor pedig prózai írásaiból válogat, megmutatva Kosztolányi írásművészetének másik fontos elemét, másik aspektusát” – tájékoztat a hivatalos honlap.

Fotó: Művészetek Völgye, Petőfi Irodalmi Múzeum

Author

Ajánlott cikkek