Küzdősport-filmekről szóló cikksorozatunk következő részében harcművészeti filmműfajokkal foglalkozunk; megkíséreljük röviden összegezni a távol-keleti filmkészítés kulturális és műfaji hagyományait, és egy abszolút mai darabbal, a Warrior …
Harc mint életforma – II. rész: a bokszfilm hagyományainak továbbélése a 2000-es évektől napjainkig
Küzdősportfilmekről szóló sorozatunk második részében a 2000-es évek közepétől a 2010-es évek végéig veszünk sorra olyan kiemelkedő alkotásokat, amik újradefiniálták napjaink műfaji filmes közegét; ezek …
Harc mint életforma – I. rész: Bokszfilmek a ’70-es évektől az ezredfordulóig
Küzdősportfilmekről szóló cikksorozatunk első részében bemutatunk néhányat minden idők legfontosabb hollywoodi bokszfilmjei közül. A filmek rövid elemzése és értékelése mellett megkíséreltünk némi filmtörténeti gyorstalpalóval is …
Ember-gép és nagyipar – David Cronenberg első és egyetlen autóversenyzős filmjéről
David Cronenberg filmrendezőt leginkább a horror, azon belül is a testhorror műfajával szokás összekapcsolni. Kevesen tudják, hogy méltán népszerű, földtől elrugaszkodottabb munkái közé a …
Átgázolni önmagunkon – Michael Mann: Ferrari kritika
Michael Mann Ferrarijában hamarabb sül el pisztoly, mint hogy felmordulna az első versenyautó. Ezután pisztollyal már csak versenyautót indítanak el, nem lesz a fegyver mögötti bűnt, a bűnöző létet árnyaló tartalom, a megszokott értelemben talán bűn sem, nem úgy, mint az Az erőszak utcái és a Szemtől szemben esetében. Ez a lövés mégis önreflexíven emeli be a rendező korábbi munkáit és teszi fel a kérdést: lehet-e filmet csinálni a (tipikusan) maszkulin énről úgy, hogy az egyetlen „férfias” pisztolyjelenetet az első pár percben megkapjuk a férjére rálövő feleségtől? Onnantól fogva recept szerint csak önéletrajzi keretekbe ágyazott, egyszerű sportfilm következhet, helyette viszont jön egy összetett, lassú film a gyorsaságról. Lehet-e bűn a legális szenvedély, ha emberéletekbe kerül, lehet-e szép egy autós film és lélektani tér a versenypálya?
Hőerőműből összművészeti színfolt: augsztus 31-én indul az INOTA Fesztivál
Augusztus 31-től megrendezésre kerül az INOTA Fesztivál, ami több szempontból is üde színfoltnak tetszik a megszokott felhozatalban.
„We have a city to burn” – megjelent a Neon Budapest, a háborúzó pózok eposza
Végre megjelent a Neon-Budapest, ELTE-s hallgatók kíméletlen fricskája a forradalomról, amit a valóságban szavakkal, a regény lapjain viszont vérre menően vívnak, hogy túlzó, kíméletlen, és nagyon vicces háborús narratívába ágyazódjon a komikus identitáspolitikai viaskodás, ami mindennap körülvesz minket. A Neon Genesis Kunság 3 memeoldal regényén olyan fiatalok dolgoztak, akik belülről élik meg a pózerkedésről, mintsem valódi értékítéletről szóló szócsatákat; a szélsőséges szekértáborok ütközetében létező jelenség pontos szatíráját látjuk, kérdés, hogyan reagálunk az abszurdumra, hol helyezkedik el benne az olvasó. Készen állsz szembesülni, Partizán?
Kinek a klasszikus, kinek a kortárs, de mindenkinek a költészet! – Programajánlónk a magyar költészet napjára
Április tizenegyedikén, József Attila születésének 118. évfordulóján a magyar költészet napját ünnepeljük, a főváros és egyéb települések pedig ismét bővelkedni fognak irodalmat ünneplő és éltető programokkal. Egyes események hazánk klasszikus szerzői előtt tisztelegnek, mások a kortárs irodalmat népszerűsítik. Mindkét esetben találkozhatunk interaktív programokkal, előadásokkal, kortársak esetében pedig több kötetbemutatón és felolvasással egybekötött beszélgetésen is részt vehetünk.
Messzi, messzi Galaxis az V. kerületben
Tavaly év végén megnyitotta kapuit Budapest szívében a Travelling Galaxy, hogy generációkat átívelve, grandiózus kollekcióval nyűgözze le a Star Wars univerzum rajongóit. Mintha egy megszállott gyűjtő rejtett kincsestárát fedeznénk fel a Galaxisban, filmek, sorozatok, játékok ikonikus karakterei és tárgyi világa fogad minket. A gyűjtemény lenyűgöző; de ez vajon elég?