Mezei Sándor A budapesti Népliget a főváros egyik legizgalmasabb közparkja, a róla alkotott kép mégis megosztó a közvéleményben. A park területén és szomszédságában több sportlétesítmény található, szervízútjain korábban versenyautók köröztek. Ez volt a magyar autósport bölcsője.
A Népliget létrejötte
A Népligetet neve ellenére nem a kommunizmusban hozták létre. A területet IV. Béla adományozta Pest városának 1244-es bullájában (Kewer vagyis Kőér néven). Később, az 1700-as években a város pénzért vásárolta meg a területet Grassalkovich Antaltól. A terület nagy részét homok borította, alkalmatlan volt a földművelésre, ezért nem parcellázták fel, egyben maradt a város kezén. Az építkezésekhez innen vitték el a homokot. Az 1800-as években Budapest túlnőtt az eredetileg fallal körülvett határain, ezért azt lebontották, új városrészeket létrehozva. Igény mutatkozott egy új, a Városligethez hasonló zöldterület, mesterséges park létrehozására. 1855-ben akácfákat telepítettek a futóhomok megkötésére, közparkká fejlesztése pedig 1868-ban indult meg. Ekkor kövezték ki az Üllői utat, mely mellé fákat is telepítettek. A vízellátásról a ma is látható víztorony gondoskodott. A park ismert formáját 1896-ra nyerte el, és a századfordulóra a város egyik legnépszerűbb pihenőhelye lett. A Városligetből kiszoruló mutatványosok ide települtek: létrejött a Mutatványosok tere. Ezen a vidámpark-alternatívaként működő helyen volt mozi, műszínkör, barlangvasút, dodzsem, cirkusz, körhinta, hajóhinta és céllövölde is. Egy érdekes építmény, a szánkóvasút is helyet kapott itt. Az óriáscsúszda-szerű, faszerkezetű csúszda egy mesterségesen létrehozott szánkópálya volt.
Pezsgő sportélet
Az első sportlétesítmény a millennium idején, 1896-ban épült meg. A tisztviselőtelep sportköre, a Telepi Torna Egylet bérelte ki a létesítményt 10 évre, 20 aranykoronáért. A sportpálya nyáron mint teniszpálya, télen mint korcsolyapálya üzemelt. A Tornaegyesület az 1910-es évekre megszűnt – a későbbiekben magánvállalkozások bérelték a területet. A második világháborút követően az Építők SC tenisz-szakosztályának elődje, a Gyárépítők Sportköre kapta meg a területet. A Gyárépítők (a későbbi 22. számú Állami Építőipari Vállalat) tenisz-szakosztálya 1949-ben alapult, 1966-tól pedig Budapesti Középületépítő Sportegyesület néven működtek tovább.
1910-ben létesítették itt az Orvostudományi Egyetem II. számú sporttelepét, főként a Klinikáknál és Nagyvárad térnél lévő campusok közelsége miatt. A Semmelweis Egyetem polgárai egészen 2015-ig sportolhattak itt. A több futball- és teniszpályát magába foglaló területet anyagi okokból zárták be.
Az 1929-es Szent István-heti ünnepségek egyik legfontosabb pontja a Népliget volt: a látogatókat ingyen ökörsütés várta, a sportversenyek – kötélhúzás, zsákban futás és póznamászás – győztesei pedig ingyen jegyeket kaptak a rendezvény összes helyszínére.
1932-34 között épült meg a Kismartoni út 1. szám alatt a Ganz-MÁVAG Sporttelep, hogy az Északi Járműjavító dolgozóinak és a vasutas-lakótelepben élőknek a sportra való igényét kielégítse. A sportegyesület 1903-ban alakult, és számos névváltoztatáson esett át, de a köznyelvben csak mint „Ganz” volt ismert. Az egyesületben több szakosztály is működött, létrehozták a birkózó-, az asztalitenisz- és a torna-szakosztályt is. A futballcsapat az 1945-ös labdarúgó-idényben még az első osztályban szerepelt, később viszont csak alacsonyabb osztályú bajnokságokban indult. Az egyesület leghíresebb játékosa a Barcelonában is futballozó Kubala László, aki az 1944-es szezonban 10 mérkőzésen lépett pályára, és 3 gólt szerzett. A második világháborút követően az egyesület a röplabdasport és a kézilabda hazai elitjét képezte. Csak a rendszerváltás idején szűnt meg, így a sportpálya helyén ma egy lakópark található.
1932-37 között épült a KISOSZ-pálya, a mai Építők Sporttelepe. A Középfokú Iskolák Országos Szövetsége (KISOSZ) 1929-ben jött létre, egy belügyminisztériumi rendeletnek megfelelően. Sporttelepei, üdülő- és vízitelepei, teniszpályája mellett 1937-ben felavatták a Népligetben a szervezet Európa legszebb diákstadionjának tartott pályáját. A szocializmus idején a sporttelepet a Budapesti Építők sportklubja (teljes nevén: Magyarországi Építőipari Munkásszervezet Országos Szövetsége Sport Club (MÉMOSZ SC)) vette birtokba. A kommunista eszmék egyik alappillére volt a munkásosztály támogatása; a „dolgozó nép”, ezen belül építőipari munkások sportoltak az Építőkben, ezért az komolyabb sportszakmai eredményt nem is tudott felmutatni – a szakosztályok javarészt a bajnokságok alacsonyabb osztályaiban szerepeltek. Az Építők sporttelepét gyakran használták felvonulásokra, sporttalálkozókra. A Kispest Honvéd csapata 1983-ban költözött ide, három mérkőzés erejéig. A nemzetközi Intertotó-kupás meccseiket játszották le itt, átlagosan mintegy háromezer néző előtt. Az Építők SC a rendszerváltást követően lényegében megszűnt; a stadiont a Magyarországon egyre népszerűbb amerikai futball bizonyos csapatai vették bérbe. A terület később az FTC tulajdonába került.
1955-ben felszámolták a nyolcvan éves kertészeti telepet, helyére az FTC II. számú sporttelepe épült. Az átadást követően a sporttelep sokoldalú edzőközponttá fejlődött: számos futballpálya mellett egy uszoda, egy tornacsarnok és egy sportcsarnok is megnyílt. A rendszerváltás után a Ferencváros is komoly anyagi nehézségekkel küzdött, pénzügyi stabilitásuk csak a 2010-es évekbeli jelentős állami támogatással állt helyre. Az új futballstadion megépítésével együtt a népligeti sporttelep is jelentős fejlesztésen esett át. 2021-ben a Ferencváros lett az MVM Dome sportcsarnok kezelője.
A magyar autóversenyzés bölcsője
A népligetet számos aszfaltozott út szelte át, amely a parkgondozást és a közlekedést segítette. A Királyi Magyar Automobil Club már az 1920-as években több kísérletet tett arra, hogy nemzetközi versenyt rendezzen a Népligetben. A nagy nap végül 1936-ban érkezett el, amikor június 21-én, pontosan 10 óra 30 perckor indult el az első magyar Grand Prix. Az eseményre 100 ezer ember látogatott ki, köztük Horthy Miklós kormányzó és Szendy Károly főpolgármester is a helyszínen követte az eseményeket. A 4989 méteres pályán 50 kört teljesíttettek a versenyzők. A verseny ugyan nem számított bele a világbajnoki pontversenybe, de rangját mutatta, hogy a kor legnevesebb autóversenyzői és gyártói vettek benne részt. A világháborús eseményeket követően először a motorversenyzők vették birtokba a Népligetet. A versenyeken főként magyar gyártmányú motorok és állami vállatok pilótái álltak rajthoz a különféle terep- és gyorsasági motorversenyeken. A felújítást követően pezsgő motorsportélet zajlott a Népligetben: 1964-ben és 1967. május 4-én is rendeztek nemzetközi és bajnoki gyorsasági motorversenyt. 1969-ben a Túraautó Európa bajnokság és a Formula–1 meghívásos verseny résztvevői száguldoztak a közel öt kilométer hosszú aszfaltcsíkon. A sporteseményen részt vett Niki Lauda, későbbi háromszoros Forma–1-es világbajnok is. A pálya a hetvenes évektől már nem felelt meg minden gyorsasági autósportra vonatkozó biztonsági előírásnak: a népligeti körön legutoljára 1972-ben száguldott végig versenyautó. A Hungaroring 1986-os megépülésével pedig az autó-motorsport bölcsője végleg elhagyatott lett.
A városlakók többsége nem is tudja, hogy a Népligetet átszelő Vajda Péter úton és környékén korábban versenyautók száguldoztak. A területet ma már hétköznapi gépjárművek, kerékpárosok és gyalogosok használják, rossz híre ellenére pedig manapság is pezsgő sportélet zajlik a főváros ezen részén. A város vezetése korábban kampányt indított a Népliget látogatottságának növelése érdekében, mely azonban a sétán és a kondipark használatán kívül nem sok lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra. A Planetárium sok éve bezárt, a Láthatatlan kiállítás elköltözött, az éjszakai szórakozóhelyek megszűntek – a park nagy része kihalt. A terület életének felpezsdítésére több ígéretes, autósporttal kapcsolatos terv is napvilágot látott.
Az egyik ötlet feltételezi, hogy egy nagyobb felújítás szükségességét leszámítva a terület kiválóan megfelelne egy Formula–E-verseny megrendezésére. Az elektromos versenyautók a benzinnel működőkkel ellentétben a technikásabb, szűkebb városi versenypályákra látogatnak el, pl. Mexikóvárosban, Londonban vagy Rómában. A mezőny Monaco utcáin és az elhagyatott berlini Tempelhof repülőtéren is megmérkőzik; ezzel nemcsak a turizmus lendül fel, hanem a kevésbé ismert városrészek is figyelmet kapnak. Ez alapján a népligeti pálya és Budapest jó eséllyel pályázhatna, hogy a versenynaptárba kerüljön. Egy másik ötlet szerint a park ideális helyszíne lehetne egy hagyományőrző, veterán autós találkozónak. A korábbi versenypálya nyomvonalának nagy része forgalomtól elzárt terület, ezért egy esetleges rendezvény nem zavarná meg a zsúfolt város mindennapi életét.
A népligeti versenypálya eredeti aszfaltja megkopva ugyan, de még ma is várja a látogatókat. A vállalkozó kedvűek, visszarepülve az időben, végighaladhatnak az eredeti nyomvonalon kerékpárral, rollerrel vagy gyalog. A korábbi célegyenesben autóval közlekedők a mai Vajda Péter utcán, a forgalom szabályainak megfelelően folytathatják útjukat. Az autó-motorsport szerelmesei pedig tovább reménykedhetnek, hogy egyszer újra versenyt láthassanak a magyar autósport bölcsőjében.
Források: Balázs Bálint: A Népliget története, nemzetisport.hu, racingline.hu, roadster.hu
Borítókép: fortepan.hu
