A tematikus fesztivál programjában a család és abban az egyén helyzete és mozgástere a társadalom kontextusában válik tágan értelmezett témává.
Kultúra
Hagyománysértő Színházi Események Fesztiválja, avagy Josephus Benedictus alászáll
A TIM Stúdió, a Freeszfe, IDX és barátai, a Tér12, a Budapesti Anarchista Színház, a Kelet-Nyugati Alkotóműhely, a Helytelenek és még sokan mások bemutatják: A Hagyománysértő Színházi Események Fesztiválját, avagy Josephus Benedictus alászáll
A szexuális költészet nehézségeiről
A (nem csak romantikus értelem vett) szexualitás és a költészet viszonya volt a témája a Budapesti Tavaszi Fesztivál szerda esti programjának, ahol Artner Szilvia Sisso beszélgetett Borda Réka, Ferencz Mónika és Nádasdy Ádám költőkkel, műfordítókkal. A némileg tabusított téma ellenére sem felszabadultságból, sem nevetésből nem volt hiány.
Fiatalság, bolondság
A karácsonykor, vagy újévkor megfogalmazott kívánságlisták műfaja nem az elmúlt pár évben kezdődött, de az, hogy ezeknek “menő” angol nevet adjunk, az nem annyira régi hagyomány, inkább a mostani huszonéves generáció szüleménye. De nem is ez a lényege a dolognak, inkább az, hogy minden generációnak megvannak a maga mániái és divatjai, problémái és humorforrásai.
Tavaszváró filmlista – 5 napsütéses romantikus film
Az esős, szeles hetek után lassan Budapestre is beköszönt a jó idő. Azonban amíg várunk a 25 fokos napsütésre, addig filmekkel is hangolódhatunk a tavaszra. Ahol pedig sosem felhős az ég, az a romantikus filmek világa. Ezen a listán 5 olyan filmet gyűjtöttem össze, amelyek számomra a tavaszi gondtalan boldogságot jelentik.
Az Okuláré Projekt „rózsaszín” estéje — tudósítás
Mi is az az Okuláré Projekt? A kezdeményezést a Fiatal Drámaírók Háza indította, célja pedig pályakezdő drámaírók segítése, egy platform megteremtése, ahol meg tudják mutatni, mit tudnak. A szervezet évente pár alkalommal pályázatot ír ki, amire 15-20 percben felolvasható és előadható drámákat küldhetnek be a jelentkezők. A szervezők megadnak egy hívószót, ami kijelöli a tematikát, az írók pedig ebben a témakörben, vagy ahhoz kapcsolódóan adhatnak le szövegeket. A leadott pályaművek közül három kerül kiválasztásra és megvalósításra (amolyan “félszínház-szerűen”, megrendezett jelenetek, amit a színészek eljátszanak, de szövegkönyvvel a kezükben mozognak a színpadon), a meghirdetett esték végén pedig a nézőknek ezekre lehet szavazni, melyiket találták a legjobbnak.
Kellenek-e még mesterek? – Mesterek és tanítványok konferencia a Fiatal Írók Szövetségének szervezésében
Mikor és hol jelenik meg a dilettáns és annak mai jelentésben álló fogalma az európai kultúrában? Dilettánsnak vagy professzionálisnak tekinthető-e Csáth Géza képzőművészeti életműve? Milyen szálak kötöttek „mesteréhez”, Rippl-Rónai Józsefhez? És milyen egy mester-tanítvány viszony – ha van – napjainkban? Ezekre a kérdésekre kaphattak válaszokat azok, akik részt vettek a Fiatal Írók Szövetségének Mesterek és tanítványok elnevezésű minikonferenciáján.
Természetközeliség underground környezetben – Weöres Sándor-szimfóniák az Aurórában
A Komp Kollektíva tagjai nagy feladatra vállalkoztak. Elhatározták, hogy megzenésítik Weöres Sándor szimfóniáit. A Tizenegy szimfónia című verseskötet igazából 11 jól elkülöníthető szimfóniából áll, melyek a költő alkotói korszakait sorakoztatják 11 pilléren. Németh László a következő szavakkal jellemezte a kötetet: „Azok a művek, amelyeket ő maga szimfóniáknak nevez, mert úgy összegzik egy-egy költői korszakának jellegzetességeit, ahogyan a nagy zenei formák reprezentálják Mozart, Beethoven, Bartók vagy Sztravinszkij világát”. Az előadásnak az Auróra pinceszínpada adott otthont.
Ha hiányzik a gyerekkorod: Scene-műhely a Négyszögletű Kerek Erdőben
Szerintem kezdjük azzal, hogy egy barokk színházteremben ülünk. Nem, nem színháztörténeti visszatekintést akarok kezdeményezni, hanem képzeljük el, hogy 2023-ban, a Gödöllői Kastély színháztermében ülünk, ami valóban úgy néz ki napjainkban is, ahogyan egy-kétszáz évvel ezelőtt tündökölt királyoknak, királynőknek és nemeseknek. A darabok és azok előadásmódja már kicsit megváltozott, de a színház, funkcióját tekintve, megmaradt.
„Dicsérni jöttem, nem temetni” – kerekasztal-beszélgetés a József Attila Körről
Váltakozó intenzitású esten vehettek részt azok, akik ellátogattak április 6-án a magyar irodalmárértelmiség lassan otthonná kuckósodó törzshelyére, a Nyitott Műhelybe. Az est témája, ahogy a cím is ígérte, a József Attila Kör sorsa volt, annak kezdetétől a fénykoron át egészen a hanyatlásig. A meghívottak Szilágyi Ákos, Menyhért Anna, Balogh Endre és Gaborják Ádám, a JAK korábbi elnökei voltak (igaz, jócskán foghíjasan). Őket Svébis Bence és Karafiáth Orsolya kérdezte.