Sütiket használunk a hatékony navigációhoz és bizonyos funkciók elvégzéséhez. Az alábbiakban az egyes hozzájárulási kategóriák alatt részletes információkat talál az összes sütiről.
A "Szükséges" kategóriába sorolt sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek elengedhetetlenek az oldal alapvető funkcióinak lehetővé tételéhez....
Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.
Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.
Az ELTE hallgatói magazinja
Soha jobban. Szól gyakran a szófordulat a Hogy vagy? kérdésre, amit az ember beszélgetőpartnere általában nem hisz el. De valójában mit is jelent jól lenni és mihez képest lehetünk jól? Ezek körül a kérdések körül foroghattak Komáromy Bese gondolatai, amikor a FreeSZFE Egyesület égisze alatt megírta és megrendezte a Soha jobban című előadást.
Valószínűleg nem sokan tudják, de a film eredetileg Patrick Hamilton az azonos című drámájából készült 1944-ben. Hamilton alkotta meg magát a gaslighting (magyarul „gázlángolás”) fogalmat, ami később a filmnek köszönhetően terjedt el világszerte. Ugyan nálunk kevésbé használt és ismert szóról beszélhetünk, napjainkban már különböző tudományágak (például a pszichológia) is használják szakszóként.
Miről is beszélünk pontosan, mikor az „érték” szót használjuk? Anyagi, szellemi és lélektani magaslatokban is meg tudunk határozni releváns dolgokat a fogalommal kapcsolatban úgy, hogy azok teljes mértékben ellentétesek legyenek egymással, mégis mind igazak maradjanak. A Gazdag ember kabátja című dráma ősbemutatója a Grundon talán pont ebben a kérdésben segít tisztázni a gondolatokat.
A sétáló színház egy olyan esemény, amely nem egy térben történő előadást jelenít meg, a nézőknek a jelenetek között egyik térből a másikba kell átmenniük – a Scene Műhely Rómeó és Júliája esetében ezek a Gödöllői Kastély külső és belső terei voltak. A műfaj egyik legnehezebb feladata fenntartani a nézők folyamatos figyelmét, hiszen a magyar színházkultúrában a frontális előadásokhoz szokott befogadó, ahol a sötétség, a zárt tér és a csönd összessége miatt figyelme fókuszálva van, sokkal nehezebben alkalmazkodik egy ilyen színházi környezethez.
Megnéztük a Weöres Sándor Színház Kutyabaj című előadását Horváth János Antal rendezésében. A produkció Samuel Bailey 2021-es Shook című drámájának fordítása és átdolgozása magyar környezetbe. Riyad (Kuttner Bálint), Cain (Hajdu Péter István) és Jonjo (László Gáspár), három fiatal fiú története a szabadságról, a félelmekről és a társadalomról.
A karácsonykor, vagy újévkor megfogalmazott kívánságlisták műfaja nem az elmúlt pár évben kezdődött, de az, hogy ezeknek “menő” angol nevet adjunk, az nem annyira régi hagyomány, inkább a mostani huszonéves generáció szüleménye. De nem is ez a lényege a dolognak, inkább az, hogy minden generációnak megvannak a maga mániái és divatjai, problémái és humorforrásai.
Mi is az az Okuláré Projekt? A kezdeményezést a Fiatal Drámaírók Háza indította, célja pedig pályakezdő drámaírók segítése, egy platform megteremtése, ahol meg tudják mutatni, mit tudnak. A szervezet évente pár alkalommal pályázatot ír ki, amire 15-20 percben felolvasható és előadható drámákat küldhetnek be a jelentkezők. A szervezők megadnak egy hívószót, ami kijelöli a tematikát, az írók pedig ebben a témakörben, vagy ahhoz kapcsolódóan adhatnak le szövegeket. A leadott pályaművek közül három kerül kiválasztásra és megvalósításra (amolyan “félszínház-szerűen”, megrendezett jelenetek, amit a színészek eljátszanak, de szövegkönyvvel a kezükben mozognak a színpadon), a meghirdetett esték végén pedig a nézőknek ezekre lehet szavazni, melyiket találták a legjobbnak.
Szerintem kezdjük azzal, hogy egy barokk színházteremben ülünk. Nem, nem színháztörténeti visszatekintést akarok kezdeményezni, hanem képzeljük el, hogy 2023-ban, a Gödöllői Kastély színháztermében ülünk, ami valóban úgy néz ki napjainkban is, ahogyan egy-kétszáz évvel ezelőtt tündökölt királyoknak, királynőknek és nemeseknek. A darabok és azok előadásmódja már kicsit megváltozott, de a színház, funkcióját tekintve, megmaradt.
Oláh Péter első kötetének címe a delfinek nem alszanak, a bemutatóra a Kis Présházban kerül sor, a moderátor Nemes Z. Márió író, költő, esztéta, egyetemi tanár.
Jennifer Haley, amerikai drámaíró műveinek egyik legtöbbet tematizált kérdése a technika fejlődése, és az ezzel járó, jövőt érintő tárgykörök, etikára, emberi kapcsolatokra, identitásokra és vágyakra vonatkoztatott témák, általában a virtuális valóság környezetében. Nem is olyan távoli jövőképek, emellett pedig egyszerre építkeznek az ember alkotta “második” valóságból és a legelemibb tulajdonságokból, ösztönökből, az emberi jellemből. Ettől lesznek egyszerre izgalmas sci-fik és heves érzelmi reakciókat kiváltó, köznapi szereplőket és problémákat felsorakoztató történetek.