Török Sára A Bihari hegyközben fekvő Szatmáron lezajlott, kissé rendhagyó nyelvjárásgyűjtésről előző, Nyelvjárásgyűjtés a Partiumban: élőnyelvi terepmunka című cikkünkben volt szó. Most a sorozat első részéhez (Nyelvjárásgyűjtés a Partiumban: Magyarremete) hasonlóan egy helyi kultúrával, történelemmel kapcsolatos ismertető írás következik, amely Nagyváraddal, a bihari földvárral és Siter templomával foglalkozik.
A Magyarremetén eltöltött két nap után a busz Nagyvárad felé vette az irányt. Gyorsan elfoglaltuk a szállást, majd egy rövid séta után megérkeztünk a Partiumi Keresztény Egyetemre, ahol az egyik oktató tartott nekünk előadást az egyetemről, a magyar nyelvű oktatásról és az egyetemek közti együttműködésekről.
Az intézmény 2008-ban akkreditált, és jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola hagyományait folytatja. Keresztény értékrendet és magyar szellemiséget tart szem előtt, és versenyképes egyetemként kíván működni a magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények között. Fő célja, hogy az erdélyi és partiumi magyar kisebbség számára biztosítva legyen az anyanyelvű oktatás egészen a diplomáig, így nemzetpolitikai szempontból is fontos a működése. A magyar közösség számára képez értelmiségieket, ezzel a kultúra és az identitás megőrzésén is dolgozik. Az oktatás mellett a kutatás is jelentős szerepet játszik a tanárok és diákok életében, az egyetem ehhez is forrásokat, lehetőségeket igyekszik biztosítani.
Részt vesz az Erasmusban is, emellett saját mobilitási programja a Makovecz Program. Ezzel a hallgatók egy hónaptól fél évig terjedően tanulhatnak magyarországi egyetemeken, teljes körű anyagi támogatással, a jelenlegi képzésüknek megfelelő szakon. Így azok oktatási rendszerébe is betekintést nyerhetnek, és nem utolsó szempont a kapcsolatok építése sem. Nem csak a PKE hallgatói juthatnak el így Magyarországra, hanem a magyar egyetemekről is érkezhetnek Nagyváradra diákok. Többek között a Budapesti Gazdasági Egyetem, az ELTE, a Dunaújvárosi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Soproni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, vagy éppen a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is részt vesz ebben a programban.
Előadónk röviden összefoglalta a magyar nyelvű oktatás helyzetét is. Mivel Nagyváradon jelentős arányban élnek magyarok, ezért az óvodától a felsőoktatásig biztosítani kell számukra az anyanyelven történő tanulási lehetőséget. Magyar nyelvű óvoda például az Orsolya Óvoda, amely az egyetlen olyan Bihar megyében, amely önálló intézmény maradt, és ahol korosztályok szerint működnek a csoportok. A Nagyváradi „Juhász Gyula” Általános Iskolában szintén kizárólag magyar nyelvű oktatás folyik, az Ady Endre Líceum pedig hasonló elveken alapuló középiskola. Természetesen vannak további közoktatási intézmények is a magyaroknak, ám a román nyelv ismerete és tanulása mindegyikben kötelező. A környező, de még a távolabbi falvakból is sokan hozzák gyermeküket a városba tanulni, hiszen egyes településeken a magyar lakosság alacsony aránya miatt nincs biztosítva az anyanyelvi óvoda, iskola, de még egy-egy csoport sem.
Az egyetem után a Püspöki Palotába indultunk, amely egy késő osztrák barokk stílusú épület. 1762-ben épült, összesen 90 szoba és három díszterem van benne. 1773-ban leégett, de hamar újjáépítik az eredeti tervek alapján, majd 1855-ben egy új szárnyat is csatolnak hozzá. 1971-ben múzeumként nyitják meg a nagyközönség előtt, ahol néprajzi, művészeti, régészeti és történelmi kiállítások láthatók. Végül 2013-ban elköltöztették a múzeumot, és az egyház visszakapta az államtól a szocialista rendszerben elvett épületet, de néhány szobában láthatók még tárlatok. Többek között a Szent László-terem a földszinten, illetve a Sissi-kiállítás az első emeleten. Ezeket meg is tekinthettük.
A Nagyváradi Római Katolikus Székesegyház előtt álló Szent László-szoborról is kaptunk érdekes információkat. A hagyomány szerint Nagyváradot Szent László alapította, ezért is van nagy kultusza a városban. Eredeti, főtéren álló szobrát 1660-ban a törökök beöntötték ágyúgolyónak; a ma látható emlékművet 1893-ban avatták fel. Mostani helyére 1923-ban került a Szent László térről, ahova I. Ferdinánd lovas szobrát állították fel.
Ezután a nagyváradi egyetemisták vezetésével városismereti séta következett, mely közben meséltek nekünk az egyetemről, az oktatásról, a városról, a román-magyar viszony csökkenő feszültségéről és saját tapasztalataikról.
A Fekete Sas Szállónál kezdtünk, amit Adorján Emil magánvagyonból építtetett fel 1907-ben. Az impozáns épület szecessziós stílusával uralta és uralja a főteret, és bár műemlék jellegű épület, szállodaként üzemel, földszintjén kávézó is működik.
A Körös fölötti hídon átkelve elhaladtunk a Nagyváradi Állami Színház és az Astoria Hotel előtt is. Az Ady Endre Líceum előtt álló Holnaposok szoborcsoport természetesen kihagyhatatlan volt. 2012-ben avatták fel, a Holnap nevű irodalmi társaság emlékére. Egy festmény ihlette, kávéházi jelenetet ábrázol, a négy költő pedig Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos és Emőd Tamás. Az alkotást interaktívvá teszi, hogy van egy ötödik, üresen hagyott szék, ahova leülve különleges fotók készíthetők.
Másnap elhagytuk Nagyváradot, hogy a közeli Bihar földvárát meglátogassuk. A magyar államalapítás korában épült, fagerendák közé döngölt föld alkotta a falait, és nagyjából nyolc kataszteri holdnyi részen terült el. Falainak nagy része még ma is áll, a fűvel benőtt „dombok” belsejében még az elkorhadt gerendák lenyomatait is megtalálták. Eredeti kapuja délnyugat felé nyílt, azonban később II. Rákóczi Ferenc katonái két további bejáratot is vágtak a sáncon.
Jelentősége Szent László korában kezdett csökkenni. Szent István korában a vár a bihari főesperes székhelye volt, illetve dukátusi központ is. László azonban ez utóbbit Váradra helyezte át, így Bihar egyre kevésbé volt fontos. A tatárjárás után már hadi értékét is elvesztette.
1896-ban bronz turulszobrot helyeztek a földvár közepén álló talapzatra, az államalapítás ezredik évének tiszteletére, azonban ez 1919-ben elveszett. Ma egy román zászló van a helyén, a rekonstruált szobrot először 1942-ben állították fel újra a falu templomának kertjében, de a világháborúban ez is megsemmisült. Végül 2001 óta ismét áll, ugyanott, a templomkertben. A földvár területének egy részén ma focipálya van, az elmondottak alapján az egyik edzőnek köszönhetjük a gerendák lenyomatainak megtalálását: a nagy melegben hűvösen akarta tartani a bort, és ásott egy pincét a sáncba. Ugyan ez később beomlott, de a feltárásoknál nagy segítség volt.
Mielőtt átértünk volna Szalárdra a főzésre, még megálltunk a siteri református templomnál is. 2002-ben kezdtek kutatni itt, és a térség egyik legjelentősebb falképegyüttesét tárták fel. A régészek szerint két építési fázisa volt: először a 13. században készült el az apszissal záródó, kis belső hajóterű templom, majd a századfordulón illesztették hozzá a nagyjából 10 méteres bővítményt. A 18. században több átalakítás történt: hozzáépítések, új ablakok, illetve a két karzat, majd 1803-ban felhúzták a nyugati tornyot is.
A templom déli oldalában van egy keskeny lépcső, amely eredetileg a karzatra vezetett. Ehhez hasonló kialakítású feljáró Somlyóújlakon van csak, ám annak más funkciója lehetett. A másik különlegessége a délkeleti hajósarokban feltárt cibórium, amely egy baldachinszerű oltárépítmény. Ez egy különálló oszlopra támaszkodott, ami ma már nem áll. Teteje élkeresztboltozatos volt, valamint a déli oldalán látható egy kis körablak, alatta a Szentlélek galambjával és az apostolokkal, keleti oldalán pedig négy angyal tartja a mandorlába foglalt Krisztus-képet.
Az apszis falában négy, festett felületű fülke van, valamint három keskeny ablak, melyek közül a középsőt utólag készítették. A freskókon Szent Mihály és Szent Móric történeteit láthatjuk, utóbbi ábrázolása máshol nem ismert.
A szalárdi főzés és beszélgetések után másnap hazaindultunk. Nagyszalontán még megnéztük az Arany János Emlékmúzeumot a Csonka Toronyban, és délután már vissza is érkeztünk Budapestre. Folytatás az őszi nyelvjárásgyűjtés után következik!
A cikkben szereplő fotók a nyelvjárásgyűjtésen készültek. A kiemelt képen Magyarremete drónfelvétele látható, háttérben a Bihar-hegységgel.
