A Nemzeti Múzeum történetének taglalása után az intézmény állandó, illetve néhány kiemelkedő időszaki kiállítására nyújtunk betekintést Nemzetek gyűjteményei cikksorozatunk második részében.
Nemzetek gyűjteményei 1. – Budapest
A Nemzeti Múzeum az ország múltjának és identitásának kiemelkedő kulturális pontja – kiállításaival nemcsak a látogatók épülését szolgálja, de egyfajta szinopszisát adja a magyarság kultúrtörténetének. Cikksorozatunk első részében a múzeum történetéről olvashattok.
Felrovott nyelvemlékeink a Kárpát-medencében
A rovásírás kifejezés alatt a közbeszédben általában a székely-magyar rovásírást értjük. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy többféle rovásírás létezik, melyek együttesen rovásírás-családot alkotnak. Cikkükben ennek az íráscsaládnak nyomába eredünk, valamint ismertebb rovásemlékeinkről is szót ejtünk.
Szemelvények a magyar nyelv kutatásából 9.: A japán–magyar nyelvrokonságról
Szemelvények a magyar nyelv kutatásából nyelvtudományos cikksorozatunk végéhez értünk. Zárócikkünkben szintén egy kevéssé ismert alternatív nyelvrokonítási elmélet, a japán–magyar nyelvrokonság kerül górcső alá – hogy miben tévednek az elméletet támogatók, cikkünkből kiderül.
Szemelvények a magyar nyelv kutatásából 8.: Görög–magyar nyelvrokonság?
Minden nyelvvel kapcsolatban nyelvrokonsági elméletek tömegei keringenek a világban, és ez alól a magyar sem kivétel. A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából sorozat eddigi részeiben ismertettük a nagyobb népszerűségnek „örvendő” áltudományos rokonítási elképzeléseket, most azonban egy kevésbé ismert, ám annál különösebb elmélet bemutatása – és cáfolása – következik.
Szemelvények a magyar nyelv kutatásából 7.: Mongol–magyar nyelvrokonság
A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából cikksorozat 7. részében a magyar–mongol nyelvrokonítási elmélet egyik ma is aktívan tevékenykedő képviselője, illetve elképzelésének tévedései kerülnek bemutatásra.
Szemelvények a magyar nyelv kutatásából 6.: Török–magyar nyelvrokonság
Az alternatív nyelvrokonítási kísérletek közül kiemelkedő jelentőséget kapott a török–magyar nyelvrokonság elmélete. Vajon mi alapján állították fel ezt az elméletet, és miért támogatták annyian a finnugor rokonítással szemben? Mi alapján bizonyultak hibásnak Vámbéry rokonsági elméletei? A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából legújabb részéből mindez kiderül.
Hóval, faggyal érkező hagyományaink
Az Advent, a Mikulás, a karácsony és a hóesés adta lehetőségek kihasználása a december kötelező velejárói. A legtöbb magyar ember feldíszíti a lakását és gyertyákat gyújt vasárnap, a gyerekek kipucolják a csizmájukat, a családok körülállják a gömbökkel felékesített karácsonyfát, és ha fehérbe öltözik a táj, rengetegen vívják meg hóháborúikat, vagy alkotnak művészi szobrokat az utak mellett. De a szokások mögötti történeteket, a hagyományok eredetét kevesen ismerik. Honnan ered a karácsony? Kicsoda a Mikulás? Hogyan került az adventi kalendárium a kultúránkba? És miért épít mindenki hóembert, amint fehérbe borul a táj? Ezekre a kérdésekre adunk választ ebben a cikkünkben.
Szemelvények a magyar nyelv kutatásából 5.: Sumér–magyar nyelvrokonság
A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából cikksorozat ötödik részében az áltudományos körökben elterjedt sumér–magyar nyelvrokonítás kísérleteiről olvashattok, illetve arról, miért nem áll helyt ez a teória nyelvészeti szempontból.
Szemelvények a magyar nyelv kutatásából 4. – Ősnyelv-elmélet
Az ősnyelv-elmélet a gyöknyelvészethez hasonlóan áltudományos elképzelés, mely szerint minden nyelv a magyarból született, sőt, már „Bábel tornyánál is magyarul beszéltek”.