Az ELTE hallgatói magazinja
Szemelvények a magyar nyelv kutatásából nyelvtudományos cikksorozatunk végéhez értünk. Zárócikkünkben szintén egy kevéssé ismert alternatív nyelvrokonítási elmélet, a japán–magyar nyelvrokonság kerül górcső alá – hogy miben tévednek az elméletet támogatók, cikkünkből kiderül.
Minden nyelvvel kapcsolatban nyelvrokonsági elméletek tömegei keringenek a világban, és ez alól a magyar sem kivétel. A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából sorozat eddigi részeiben ismertettük a nagyobb népszerűségnek „örvendő” áltudományos rokonítási elképzeléseket, most azonban egy kevésbé ismert, ám annál különösebb elmélet bemutatása – és cáfolása – következik.
A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából cikksorozat 7. részében a magyar–mongol nyelvrokonítási elmélet egyik ma is aktívan tevékenykedő képviselője, illetve elképzelésének tévedései kerülnek bemutatásra.
Az alternatív nyelvrokonítási kísérletek közül kiemelkedő jelentőséget kapott a török–magyar nyelvrokonság elmélete. Vajon mi alapján állították fel ezt az elméletet, és miért támogatták annyian a finnugor rokonítással szemben? Mi alapján bizonyultak hibásnak Vámbéry rokonsági elméletei? A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából legújabb részéből mindez kiderül.
A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából cikksorozat ötödik részében az áltudományos körökben elterjedt sumér–magyar nyelvrokonítás kísérleteiről olvashattok, illetve arról, miért nem áll helyt ez a teória nyelvészeti szempontból.
Az ősnyelv-elmélet a gyöknyelvészethez hasonlóan áltudományos elképzelés, mely szerint minden nyelv a magyarból született, sőt, már „Bábel tornyánál is magyarul beszéltek”.
Szemelvények a magyar nyelv kutatásából harmadik részében a gyöknyelvészet áltudományos elképzeléseiről olvashattok.
Sorozatunk első részében a magyar finnugor nyelvrokonságát támasztottuk alá – ebben a cikkben az alternatív rokonítási elméletekről, illetve ezek hátteréről és ideológiájáról olvashattok bővebben.
2022 áprilisában jelent meg a Sarlatánok kora című könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában. A kötet az áltudományok, a tudományellenesség és az összeesküvés-elméletek témáit járja körül 17 szakértő segítségével. A szerkesztőkkel, Falyuna Nóra nyelvésszel, tudománykommunikációs szakemberrel és Krekó Péter szociálpszichológussal, a Political Capital igazgatójával Pintér András Gábor a Szkeptikus Társaság elnöke beszélgetett. Az esemény helyszínéül az Angyal utcai Marika néni kávézója szolgált, amely (mint utóbb kiderült) az év nagy részében zárva tart, csak alkalmanként nyitja meg kapuit hasonló jellegű események előtt – a szervezők szavaival élve – egyfajta közszolgálati tevékenységként.