Cserháti Kata Izgalmas előadást rendezett az ELTE Karrierközpont az ELTE Bölcsészettudományi Karán november 22-én. A Tartalomgyártás hatékonyan című program keretein belül Dallos Zoltán vezetett be minket a marketing és a személyes márkaépítés világába.
Az esemény a Pénzügyi tudatosság elnevezésű rendezvénysorozat részét képezte. Dallos Zoltán, a DLX MEDIA ügynökség alapítója az előadás elején betekintést nyújtott a hallgatóknak a személyes karrierútjába és elmesélte, hogy hogyan lépett ki évekkel ezelőtt az alkalmazotti világból és ugrott fejest a szabadúszó vállalkozólétbe. Ennek a bátor döntésnek köszönhető, hogy ma már a fentebb említett tartalommarketing-ügynökség sikeres vezetője.
Az előadás során Dallos Zoltán megosztotta velünk az eredményes marketing-kivitelezés fő irányvonalait. Elsőként a hirdetések fontosságát emelte ki, amelyeken belül elkülönítette a „kattintós hirdetések”, a hírlevelek (ímélen keresztül), a social mediában megjelenő reklámok és az offline térben alkalmazható reklámanyagok (például plakátok, előadások) csoportjait. Megtudhattuk, hogy az első kategóriába – a „kattintós hirdetések” közé – a fizetős hirdetések tartoznak. Ezek egy Google-keresés során az első négy találat között jelennek meg, illetve a közösségi portálok fizetett hirdetései között. A sorból nem hiányozhat a SEO, azaz a keresőoptimalizálás sem, amely önmagában nem fizetett, hanem „ki kell érdemelni” a keresések és találatok aránya alapján. Az elérendő cél tehát, hogy egy adott kulcsszó beírása után – a fizetett hirdetéseket követően – a reklámozni kívánt terméket vagy céget dobja be másoknak leghamarabb a felület.
A social media és az ott megjelenő tartalmak témaköre külön hangsúlyt kapott a program folyamán. Az egyetemi hallgatók érdeklődését leginkább az online világban rejlő lehetőségek végtelensége keltette fel, így az esemény hivatalos része után feltett kötetlen kérdések nagy százaléka is ehhez kapcsolódott. Dallos kiemelte, hogy a közösségi médiafelületeken történő tartalomgyártásnak és publikálásnak manapság döntő szerepe van abban, hogy az általunk képviselt termék minél több emberhez érjen el és megtalálhassa a potenciális érdeklődőket. A tartalmaink alatti hozzászólások gyűjtése ugyancsak nagy jelentőséggel bírhat, hiszen ezek megnövelhetik a nézettségi statisztikát, ami szintén szélesebb emberréteg elérését eredményezheti. Az online közösségi felületek kezelését illetően kiemelendő, hogy legyen egy irányvonal és dizájn, amelyet az adott (szellemi vagy tárgyi) termék követ és közvetít. Magánszemélyként és cégként is meg kell találni a fő célt egy tágabb témán belül, hogy később fókuszált tartalomgyártásra törekedhessünk és egységes profilt mutathassunk az érdeklődőknek.
Ez önmagában felveti azt a kérdést, hogy érdemes-e az aktuális, felkapott trendekre (akár Instagram vagy Tiktok profilokon) rákapaszkodni és azokhoz illeszkedő képeket vagy videókat készíteni és posztolni. A kérdés megválaszolásához egy újabb dilemma vezet el. Mindez attól függ, hogy mi a lényeg ezzel kapcsolatban: sok emberhez elérni rövid időn belül – ezzel együttesen esetleges szponzorációs lehetőségek begyűjtése – vagy kevesebb, de mélyebben érdeklődő ember megragadása, akikből később ügyfelek is válhatnak. A döntés mindenki esetében egyéni, amit viszont a szponzorációk kapcsán fontos hangsúlyozni, az az, hogy a márka önazonosságát nem szabad szem elől téveszteni, és nem célszerű elfogadni olyan megkereséseket, amelyek hirtelen pénzhez juttatnak minket, de összességében zavaros képet alakítanak ki rólunk és a munkánkról.
Magyarországon a marketing alapnyelve a magyar nyelv, de ezt különböző munkák esetében befolyásolhatja az elérendő célcsoport és annak nemzetisége, beszélt nyelve. A tartalomgyártás gyakoriságára pedig nincsen titok és bevált módszer: tanácsos a heti egyszeri kép-, videó- vagy szövegpublikálás, de maximum nincs. Az, hogy az adott cégek, szervezetek mennyire törekednek arra, hogy a tartalmaikon keresztül betekintést nyújtsanak a mindennapjaikba, vagy inkább egy távolságtartó, professzionális képet igyekeznek kialakítani magukról, teljes mértékben egyén- és csapatfüggő: szintén az elérendő közönség és cél függvényében kell cselekedni.
A már említett tartalomtípusok – szöveg, hang, kép és videó – külön-külön is bemutatásra kerültek az előadásban. Új információként érhette a közönséget, hogy közel tizedannyi podcast-csatorna működik ma Magyarországon, mint videós tartalmakat gyártó csatorna a Youtube felületén, így adott a lehetőség a piaci rés betöltésére, bár, mint kiderült, még mindig a videók bizonyulnak a legeredményesebbeknek. Szerencsés helyzetben van az, aki számára nem kényelmetlen a saját magáról készített felvételek publikálása, hiszen bizonyítottan ezzel a formátummal lehet a legtöbb személy figyelmét felkelteni. További előnyt jelent, hogy a Google és a Youtube felületei ugyanazt a keresőrendszert alkalmazzák, így a Google-mezőbe beírt kulcsszó alapján a Youtube-ra feltöltött tartalmak is megjelennek.
Dallos Zoltánnak köszönhetően megtudhattuk még, hogy a tartalmak folyamatos publikálásához nagy segítséget nyújthat az úgynevezett „kötegelő” technika. Ez önmagában egy nagyobb képi vagy videós anyag egyszerre történő felvételét, majd ennek fokozatosan adagolt közzétételét jelenti. Az egyhuzamban felvett tartalomhoz cégként vagy magánszemélyként is össze kell gyűjteni minden olyan információt és üzenetet, amelyet át szeretnénk adni a termékről másoknak. Ez jó alapot nyújthat később akár saját magunknak, akár egy hivatalos marketinggel foglalkozó csapatnak ahhoz, hogy minőségi, a lényeget megragadó képi, illetve szöveges tartalmak készülhessenek, és ezek „adagolva” kerülhessenek ki a felületekre az elkövetkezendő hetekben, hónapokban. Ez segítheti a munkafolyamat gördülékeny előremenetelét, valamint egy fókuszáltabb, egységesebb kép kialakítását és fenntartását is támogathatja.
Mint az élet minden területén, a marketing és a tartalomgyártás világában is felmerülhetnek nehézségek, mindig van hova és miért fejlődni. Előfordulhat, hogy a rendelkezésre álló idő kevésnek tűnik, nem jut az ember eszébe semmilyen ötlet, vagy akár túl soknak érezheti már a ma rendelkezésre álló és egyre csak bővülő online platformok választékát, amelyek mindegyikét szükséges lenne igénybe venni és ott hirdetni a termékünket. Felmerülhet a maximalizmus negatív hatása is, továbbá a mások véleményétől való félelem – főként a pályánk elején. De ahogy Dallos Zoltán is kiemelte: „a kész jobb, mint a tökéletes!”
Az előadó további vállalkozásindító és marketinggel kapcsolatos tanácsairól, illetve a hamarosan ismételten megjelenő könyvéről a weboldalalán olvashattok ide kattintva.
Fotók: Pécsi Máté
🤫
